Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Argentína kiutasítja… 8.o.) beszámol arról, hogy az argentin kormány távozásra szólította fel a holokauszttagadó Richard Willamson püspököt. Florencio Randazzo belügyminiszter csütörtöki közleményében tíz napot adott a püspöknek az önkéntes távozásra, egyébként kitoloncolják az országból. A miniszter szerint Williamson megnyilvánulásai „mélyen sértik az argentin társadalmat, a zsidó népet és az egész emberiséget, minthogy történelmi tényt próbál tagadni.” A spanyol El País lap emlékeztet rá: Izraelen kívül Argentínában él a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, mintegy kétszázezren. Guillermo Oliveri, az argentin kormány egyházügyi államtitkára tegnap közölte: a bevándorlási hatóságok szerint a kiutasítás indoklása mellett szól az is, hogy a püspök nem tett bejelentést állásváltoztatásáról, amikor a botrány hírére felmentették a X. Szent Pius Testvériség papi szemináriumának vezetése alól. Az argentin újságok szerint egyelőre nem világos, hogy Williamson mikor és hová távozik Argentínából. Annyi tudható, hogy a püspök még a dél-amerikai országban tartózkodik. Federico Lombardi, a Vatikán szóvivője kijelentette: nem kommentálják az argentin kormány döntését.

A Magyar Hírlap (A kötelező hittanoktatás… 9.o.) tudósítása szerint a berlini szenátus határozata értelmében népszavazáson dönthetnek a német főváros lakói a vallásoktatás jövőjéről. Az április végi referendumon a szavazók arra a kérdésre válaszolnak, hogy a diákok első osztálytól kezdve etikát vagy hittant tanuljanak. Jelenleg a hittan szabadon választható tantárgyként szerepel a kötelező etika mellett. A Magyar Hírlap szerint „a világnézeti semlegességnek nevezett bűvészmutatványnak vége szakadhat.” A népszavazást azután írták ki, hogy a Pro Reli elnevezésű kezdeményezésben – amelyet a katolikus és az evangélikus egyház mellett a zsidó közösség, sőt egyes muzulmán szervezetek, illetve a kereszténydemokrata CDU is támogat – több mint 300 ezer aláírás gyűlt össze.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (4.o.) A teremtés védelme nem csak ökológiai kérdés címmel számol be arról, hogy tegnaptól Esztergomban, a Szent Adalbert Központban ülésezik vasárnapig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának közös bizottsága. A lap kiemeli, hogy a tanácskozás szünetében sajtótájékoztatót tartott Erdő Péter bíboros, a püspöki tanács elnöke, Jean-Arnold de Clermont, a másik testület vezetője, valamint Anasztasziosz, Tirana és egész Albánia ortodox érseke. Szavaik szerint „a teremtés védelme a keresztény embereknek nem pusztán ökológiai kérdés, hiszen nem csak vendégek vagyunk a világban, hanem nyomot is hagyunk benne, és így a Teremtő munkatársaivá válunk.” Ezért a püspökök fontosnak tartják, hogy nem csupán intellektuális szinten kell a témáról beszélni, hiszen minden felekezetnek több gyakorlati lehetőség is kínálkozik.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Boldog… 9.o.) Kuklay Antal körömi plébános nyilatkozik, aki február 28-án veheti át az idei Parma Fidei – Hit Pajzsa díjat Mádl Dalma asszonytól, a volt köztársasági elnök feleségétől. A plébános, aki 1957-1963 között börtönben volt, elmondta: „Mi, papok, viszonylag könnyebben viseltük a fegyházat, hiszen jobban hozzá voltunk szokva a magányhoz, mint mások. A szenvedésről is másként viselkedtünk, mivel keresztényként tudtuk, hogy azzal Jézus Krisztus kínjait egészítjük ki.” Kuklay Antal atya kifejtette: „A magyar nemzetet megnyomorító két diktatúra, a barna és a vörös, mély nyomokat hagyott a lelkekben. Ezek a sebek csak lassan gyógyulnak. Hosszú időre megrendültek az olyan alapvető értékek, mint a becsület, az igazmondás vagy a tisztességes munka. Ennek következményeit napjainkban is láthatjuk… A rendszerváltozás után azonban megérkezett a harmadik diktatúra jellegű fenyegetés is, vagyis a fékevesztett pénzügyi hatalom, a médiahadseregekkel megerősítve. A mostani értékválság okát egy kétszáz éves vitára adott rossz válaszban találhatjuk, miszerint az ember alapvetően versengésre, s nem közösségi létre hivatott. Ennek az elvnek láthatjuk most a csődjét, amikor a gazdasági válságról záporoznak a hírek, hiszen korunk piacgazdasága az egyéni érdekek harcára épít, a média pedig az önzés kultúráját hirdeti.” Antal atya leszögezte: „Mára bebizonyosodott, amit az egyház kétezer éve vall és hirdet, hogy az ember akkor lehet igazán boldog, ha a közösségért tevékenykedik. Ezzel a gondolattal már az objektív tudomány képviselői is egyetértenek. ’Mi Atyánk… Krisztus óta így imádkozunk. Ebben a két szóban minden benne van. Egyrészt az ember végtelen méltósága, másrészt, hogy mindannyian testvérek vagyunk a teremtésben.”

Magyar Kurír