Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (10.o.) A pápa az abortusz ellen címmel idézi a Szentatyát, aki tegnap Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház elnökét fogadva hangsúlyozta: „Minden katolikusnak, mindenekelőtt a törvényhozóknak védelmezniük kell az életet a fogantatástól a természetes halálig.” Az orgánum megjegyzi: Nancy Pelosi az első magas rangú amerikai vezető, aki Barack Obama elnöki beiktatása óta a Vatikánban járt. Az MH emlékeztet rá: a Szentszék, amely kiváló kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államok előző elnökével, George Bush-sal, élénken tiltakozott Obama egyik első döntése ellen, amellyel feloldotta a családtervezéssel foglalkozó szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás tilalmát. Pelosit amerikai katolikus szervezetek bírálják, amiért elfogadta a művi terhességmegszakítást, és támogatja az egyneműek házasságát.

A Népszabadság (7.o.) Torontói „kijózanító” a vallási szélsőségeseknek címmel ad hírt arról, hogy tizenkét lépcsőben próbálja visszavezetni a mérsékelt útra az iszlám fanatizmusra hajló fiatalokat egy torontói mecset. A „kijózanítónak” nevezett programban olyan témákat tárgyalnak, mint a Korán békére és a jó magaviseletre felhívó tanítása, „Mohamed próféta kegyelmessége, alázatossága, bölcsessége és türelme”, az iszlám, a kereszténység és a zsidó vallás kapcsolata, napjaink globális kihívásai vagy a nyílt kanadai társadalom mibenléte. Foglalkoznak a tavalyi mumbai merényletsorozat és a 2005-ös londoni metrórobbantások következményeivel is. Mohammed Shaikh, a program vezetője elismerte: az iszlám nem minden tudósa hirdet megbékélést, de feladatának tartja, hogy meggyőzze az ilyeneket. A „torontói tizennyolcakként” ismert szélsőséges csoport, amely állítólag merényleteket készített elő Ontario tartományban, komoly aggodalmat keltett korábban Észak-Amerika ötödik legnagyobb városában: a szélsőségesek nem szorulnak külföldiek bevonására, bázisuk otthon is megvan – írja a Népszabadság. A lap megjegyzi azt is, hogy a határ amerikai oldalán, Buffalóban eközben kútba esni látszik egy évekkel ezelőtt nagy nyilvánosságot kapott „hídépítési kísérlet.” A Bridges (Hidak) televíziót Muzzammil Hassan hozta létre feleségével a muzulmán-amerikai közeledés jegyében. Most azonban vádat emeltek a férfi ellen felesége meggyilkolása és lefejezése miatt.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) Állami packázás az egyházi iskolákkal címmel ír arról, hogy bár alapjában változtatná meg a felekezeti közoktatás finanszírozási gyakorlatát az oktatási minisztérium, de erről nem egyeztet az iskolafenntartó egyházakkal. Megszűnne például az úgynevezett tényszámok alapján történő finanszírozás, melynek része az is, hogy az adott év október elsején – képtelen módon – meg kell majd becsülni, mennyi lesz egy év múlva a tanulói létszám.

A Magyar Hírlapban (13.o.) Kun Miklós A Kreml és Mindszenty címmel emlékeztet rá, hogy 1922. március 19-én Vlagyimir Iljics Lenin, a szovjet bolsevik párt vezetője a levéltári források szerint a következőket írta: „A reakciós papság minél több képviselőjét sikerül… agyonlőni, annál jobb. Most kell ennek a publikumnak olyan leckét adni, hogy azután évtizedekig még csak gondolni se merjenek semmiféle ellenállásra.” A történész szerző a témában jártas Semjén Zsoltra, a KDNP elnökére hivatkozva közli, hogy a kereszténységnek a katakombák ideje óta sehol nem volt annyi vértanúja, mint az orosz ortodox egyházban – sok ezerre tehető a számuk. Kun Miklós kiemeli, hogy a sztálini rendszer magyarországi térnyerésével párhuzamosan a szovjet és a magyar politikai rendőrség egyre erőszakosabban és kíméletlenebbül lépett fel a katolikus egyházat és hitet sziklaszilárdan védelmező Mindszenty József bíboros hercegprímás ellen. Rákosi Mátyás kommunista főtitkár megengedhette magának, hogy a hercegprímás letartóztatásának időpontjáról egyedül Sztálinnal egyeztetett. A szerző felidézi, hogy néhány hónappal a bíboros elítélése után, 1949. május 12-én budapesti irodájában Rákosi elmondta egy Zavolzsszkij nevű szovjet pártmunkásnak: a magyar katolikus egyház méltóságai kérik tőle, hogy hagyja jóvá Mindszenty József kicserélését „a spanyol köztársaságiak egy csoportjára, akik Franco börtöneiben sínylődnek.” E kérdésre Rákosi másnap is visszatért budai lakásában Szakasits Árpád, Rajk László és Kádár János jelenlétében. Nem zárta ki az akció lehetőségét. Azt mondta: „Szeretnénk kicserélni a bíborost, de a spanyol politikai foglyok mellett bebörtönzött görög kommunistákra is.” Kun Miklós cikke szerint a jelenlévők „mélyen hallgattak. Lehet, már tisztában voltak vele, milyen szörnyű sorsot szán Rákosi a börtöncellájában emberfeletti nyomásnak kitett hercegprímásnak.”

A Napi Gazdaság (Kántorkoncert… 24.o.) beszámolója szerint minden jegy elkelt a mai gödöllői kántorkoncertre. A lap kiemeli: az eddig egyedülálló eseményre hat különböző egyház hét kántora mutat be adott vallások szertartásához tartozó énekeket, liturgiai dalokat, de meglepetéssel is szolgálnak a hallgatóknak. A hangversenyen a máriabesnyői, premontrei és a Szentháromság Plébánia, valamint a görög katolikus, az evangélikus, református, baptista egyházak képviselője mellett egy budapesti zsinagóga kántora is részt vesz. A Gödöllői Királyi Kastély dísztermében tartott rendezvény célja, hogy bemutassa a különféle történelmi keresztény felekezetek hagyományos egyházzenei énekgyakorlatát – nem istentiszteleti, hanem koncertszerű előadásban.

Magyar Kurír