Napi sajtószemle

A maszol.ro és az ujszo.com Ferenc pápa nem érzi magát forradalmár egyházfőnek című ismertetése szerint a Szentatya nem érzi magát forradalmár egyházfőnek, inkább a gyökereket keresi és sohasem felejti, honnan jött és ki ő – egyebek közt ezt vallotta magáról abban a pénteken megjelent interjúban, amelyet a La Vanguardia című spanyol napilap római tudósítójának adott. Ugyanakkor megjegyezte: nem játssza el a “pap-pápát”. Mint mondta, Vatikán Állam vezetői szerepét nagyon komolyan veszi, minden diplomáciai és protokoll-előírást tiszteletben tart. Mindazonáltal leginkább egyháza pásztorának érzi magát, aki “amikor kimegy a szobából, lekapcsolja a villanyt, hogy ezzel is takarékoskodjon és segítse nyáját.” Ami az általa elindított egyházi reformokat illeti, Ferenc pápa elmondta: az őt pápává választó, tavaly márciusi konklávét megelőző bíborosi tanácskozásokon fogalmazódott meg az a kérés, hogy a XVI. Benedeket követő egyházfő munkáját a Vatikánon kívüli tanácsadók segítsék. Ferenc pápa ezért megválasztása után egy hónappal nyolcfős bíborosi testületet (C8) nevezett ki, amelynek tagjait nem a Vatikánból válogatta össze. A nemzetközi politikával kapcsolatban a Szentatya kijelentette: a "megosztottság" aggasztja a legjobban. “Amikor egy nép függetlensége szakadár törekvésekből születik, ez szétszakítja a nemzetet” – fogalmazott és a volt Jugoszláviát, Skóciát, az észak-olasz Padániát és a spanyolországi Katalóniát említette. Felfedte, hogy a Vatikánban nemigen bíztak abban, sikerül összehozni Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnököket közös izraeli-palesztin békeimára, ám ez június 8-én mégis teljesült.  "A Vatikán 99 százaléka nem hitte, hogy a találkozó megvalósulhat” – mondta Ferenc pápa. XII. Pius második világháborús szerepéről az egyházfő megjegyezte: “Nem akarom azt mondani, hogy XII. Pius nem követett el tévedéseket, de csalánkiütést kapok, amikor mindenki az egyházat és XII. Piust tartja felelősnek, és elfelejtik a nagyhatalmakat, amelyek pontosan ismerték a nácik vasútvonalait, mégsem bombázták ezeket”. Ónmagáról kifejtette: azt szeretné, ha úgy emlékeznének majd rá: “jó fiú volt, aki minden tőle telhetőt megtett”. Hozzátette: ha a lemondott XVI. Benedekhez hasonló választás elé kerül, az Úrtól kér majd tanácsot, aki "biztosan jót fog tanácsolni”. A pápa megválasztása óta legszívesebben egy öreg Ford Focus autóval közlekedik. Az interjú kitért a pápamobilra is, amit Ferenc pápa szardínia konzervhez hasonlított. “Hogyan üdvözöljem az embereket és mondjam el nekik, hogy szeretem őket egy szardíniás dobozból (…), a pápamobil egy fal”. Hozzátette: tudja, hogy a pápamobil páncélozott, és azt is, hogy minden megtörténhet. "Ám ismerjük el, az én koromban már nincsen sok vesztenivalóm” – fogalmazott a pápa.

Az ujszo.com Benézhet a papok hálószobájába az érsek címmel számol be arról, hogy joga volt nyilatkozatot aláíratnia papjaival Ján Orosch érseknek, legalábbis a munkafelügyelet szerint tevékenységük jellegéből adódóan ez nem tekinthető diszkriminációnak. Orosch a nemi irányultságukkal, szexuális életükkel kapcsolatban íratott alá becsületbeli nyilatkozatot egyes papokkal, akik a nemzeti munkafelügyeletnél tiltakoztak, amely a beadványukat elfogadta és azt vizsgálta, megsértette-e az érsekség – mint munkaadó – a munkatörvénykönyvet és az antidiszkriminációs törvényt. Ám a felügyelet szerint az egyház a papok kinevezését és áthelyezését illetően önállóan és az állam törvényeitől függetlenül dönthet. „A szabad vallásgyakorlásról és az egyházak jogállásáról szóló törvény alapján az egyházak az állami hatóságoktól függetlenül intézik ügyeiket és nevezik ki lelkészeiket” – áll a válaszban. Ilyen ügy a lelkészek megítélése is, és a katolikus pap alkalmasságához hozzátartozik, hogy cölibátusban él, nem homoszexuális, nincs szeretője, gyermeke, és az egyház tanításának megfelelően él. „Az egyházak függetlensége a papok kinevezését illetően tárgya a Szlovák Köztársaság és a Szentszék közti alapszerződésnek, amely előnyt élvez a munkatörvénykönyvvel és az egyházak jogállásáról szóló törvénnyel szemben. A katolikus egyház kizárólagos jogköre, hogy a lelkészek kinevezéséről, áthelyezéséről és leváltásáról döntsön a saját kritériumai szerint” – áll a munkafelügyelet állásfoglalásában. A munka törvénykönyve a felügyelők szerint csak a társadalombiztosítás, az okozott kárért való felelősségbiztosítás, a munkahelyi balesetek és a munkavégzés akadályoztatása terén vonatkozik a papokra, minden másban a kánonjog élvez elsőbbséget. A vizsgált esetben a munkafelügyelet leszögezte: maga az a tény, hogy az érsek nyilatkozat aláírására kényszerítette, és annak megtagadása esetén elbocsátással fenyegette a papokat, még nem jelent diszkriminációt. Az egyenlő bánásmód elvét csak akkor sértette volna meg az érseki hivatal, ha nem minden papot von kérdőre, esetleg egyeseket elbocsát, mert nem tettek nyilatkozatot, másokat pedig nem. Ezt a panasztevőknek kellett volna bizonyítaniuk. Végül a felügyelet figyelmeztet: ha a papok személyes jogaikban és becsületükben érzik sértve magukat, bírósághoz fordulhatnak. Ezt nyilván nem fogják megtenni, mert az érintettek már így is megtorlástól tartanak. „Az érsek néhányat közülünk behívatott és azt firtatta, ki tett feljelentést. Ő tudja a legjobban, hogy csak azokat kényszerítette a nyilatkozat megtételére, akik kényelmetlenek számára, de mi ezt soha nem tudnánk bizonyítani. Úgy látszik, nincs instancia ahová fordulhatnánk, teljesen ki vagyunk szolgáltatva az érsek kényének-kedvének” – mondta a hírportálnak az egyik pap azok közül, akik a munkafelügyelethez fordultak. Az érsekségre azóta senkit nem idéztek be a szóban forgó nyilatkozat miatt, de júliusban több áthelyezés is várható a Nagyszombati Egyházmegyében.

A frissujsag.ro Szentháromság vasárnapja címmel emlékeztet rá: Szentháromság vasárnapja a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt ünnep, melyet a pünkösd utáni vasárnapon tartanak. Az ünnepet legelőször Lüttichben tartották meg a X. század elején, Magyarországon Kálmán király javasolta, majd széles körben XXII. János pápa rendelete nyomán terjedt el. Népszerűségének köszönhetően több protestáns egyház is átvette. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a nagykárolyi Szentháromság-kápolna, a nagybányai, régi főtéri barokk templom — Erdély legrégibb barokk temploma — és a nántűi templom lett Szentháromság tiszteletére felszentelve. A nagykárolyi kápolna építését gróf Károlyi Sándor 1699-ben határozta el, és 1703-ban valósította meg. Búcsúját gyakran látogatta, de II. Rákóczi Ferenc is megállt itt imádkozni 1708-ban. A kápolna búcsújára vasárnap délután négy órától kerül majd sor Hársfalvi Ottó általános helynök szentbeszédével. Nagybányán a plébánia az 1333-1337-es pápai tizedjegyzékben már szerepel. A városnak három temploma volt: a XIV. század első évtizedeiben épült a Szent István-templom, majd a XV. században Szent Miklós és Szent Márton tiszteletére épült még két templom. 1718-ban jezsuiták telepedtek le a városban és a Szent Márton-templom helyére 1766-ban építették a Szentháromság-templomot. Ez utóbbi búcsújára vasárnap délelőtt fél tizenkettőtől kerül sor, Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök szentbeszédével.

A szekelyhon.ro Megáldották a gyermekeket Csíksomlyón címmel számol be arról, hogy Páduai Szent Antal ünnepén, a péntek esti szentmisén Urbán Erik templomigazgató megáldotta a gyermekeket a csíksomlyói kegytemplomban. A nyolcszáz évvel ezelőtt élt Páduai Szent Antal a katolikus egyház egyik legkedveltebb szentje. A portugál származású ferences rendi teológust és prédikátort 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították. A gyermekek és a tanuló ifjúság védőszentjeként tisztelik az egész világon. Egy évben egyszer sok gyermekkel népesül be a csíksomlyói kegytemplom pápai kisbazilikája, amikor a szülők Szent Antal közbenjárásával a gyermekekre, a jövőre Isten áldását kérik. A szentmisét celebráló Urbán Erik ferences templomigazgató prédikációjában a gyerekeket szólította meg elsősorban, bevonva őket, hogy a feltett kérdéseire válaszoljanak. „Páduai Szent Antalt a szobrokon és a festményeken egyaránt a gyermek Jézussal ábrázolják. Antal annyira szerette az Úr Jézust, mint amennyire a gyermeki lelkület megmutatkozik az itt jelenlévő gyerekekben is” – emelte ki homíliájában Erik testvér. Hozzátette: ezen a napon liliomot visznek magukkal a hívők, amelynek nemessége a rózsáéval vetekedik, a keresztény művészetben a tisztaság, az ártatlanság és a szüzesség jelképe. A szentmise végén a ferences templomigazgató Isten bőséges áldását kérte a gyermekekre, majd szenteltvízzel meghintette a templomban és a templom előtti téren összegyűlt sokaságot.

A Magyar Nemzet (Elhunyt… 1.,6.o.) megemlékezik arról, hogy tegnap délelőtt, 88 éves korában elhunyt Grosics Gyula labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, akinek nevét viseli – többek között – a Szeged-csanádi egyházmegye által működtetett gyulai futball-akadémia. A család közleménye szerint „Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója 11 óra 20 perckor, álmában megtért Teremtőjéhez.” A Magyar Nemzet felidézi, hogy 2006-ban Grosics Gyula különleges és ritka elismerésben részesült, átvehette az akkori pápa, XVI. Benedek személyesen neki címzett bulláját. A lap idéz a Keresztléc című portréfilmből, amelyben a legendás kapus így fogalmazott hitéről: „Az életemet fentről a Jóisten irányította, mert a legnehezebb pillanatokban is mindig talált megoldást, amivel elkerülhettem olyan eseményeket, amelyeknél nekem már nem voltak reményeim. Ez végigkísérte az életemet egészen gyermekkorom óta, azóta, hogy leestem a vonatról Dorogon. Nem a kerekek alá, hanem mellé estem, és ott kezdődött a csoda.”

Szintén a Magyar Nemzet (9.o.) László, az őszinte politikus címmel adja hírül, hogy Ősi János, a váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója Szent Lászlóról írt kalandregényt. A Lovagkirály keresztje című regény Szent László élettörténetének első része, az uralkodás kezdetéig tart. A kötet a héten jelent meg a Rézbong Kiadónál, Vácott mutatták be szerdán a barátok temploma udvarán. Ősi János felidézte: a fiatal László Várad tartomány uraként lakótornyot építtetett, hogy megerősítse a várat. Vallon építészt hozatott, ami nem tetszett a helyieknek, akik megölték az építészt. László felakasztatta a gyilkost, de a rend nem állt helyre. Az elítélt anyja igazságtalansággal vádolta, és szemére vetette: őelőtte sem gyilkosság, sem akasztás nem volt Váradon. László nem tudta megcáfolni a vádakat. Úgy döntött, nem akar király lenni, mert senkit sem akar megvakíttatni, mint elődei. Ősi János szerint László sok tettére nincs magyarázat, csak az, hogy emberségesebb volt, mint elődei és utódai, és őszintébb is lehetett. Azt írta: fél, hogy súlyos bűnök nélkül nem lehet kormányozni. A bemutatón Beer Miklós váci megyéspüspök kifejtette: a történet aktuális kérdéseket vet fel: tiszta maradhat-e egy politikus, megalkuvásként élték-e meg a magyarok a kereszténység felvételét, és őszintén hívő lehetett-e István vagy László. „A regény segített, hogy jobban átlássam ezt a kort. Szent István után, a trónviszályok időszakában egyáltalán nem volt magától értetődő dolog, hogy keresztény lesz az ország. László legalább akkorát vitt véghez a folytatással kapcsolatban, mint Szent István a kezdetekkor” – mondta a főpásztor. Emlékeztetett rá: István király szentté avatását is László kezdeményezte, ami nem lehetett könnyű döntés annak a Vazulnak az unokájaként, akit István megvakíttatott, és fiait elüldözte.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Aranysújtás… 32.o.) Kóbor János, a több mint ötvenéves Omega együttes énekes-frontembere nyilatkozik, aki elmondta: „Az utóbbi években rockzenei elemekkel kevert szimfóniát, rapszódiát játszottunk, majd oratóriumot írtunk. A balladisztikus zenét Liszt Ferenc zenéjével kevertük. Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök javaslatára tavaly az első adventi vasárnapon mutattuk be az oratóriumot. Tele voltam kétkedéssel én magam is: templomban rockot? Aztán a püspök megszorította a kezemet, s azt mondta: ’Transzcendencia volt a Jóisten felé.’ Nagyon sok templomi koncerten vagyunk túl… A német turnét most szervezik, a tél második felében tizennyolc templomban lépünk fel: Drezdában, Erfurtban, Berlinben s a kölni dómban. Tiszteletesekkel, esperesekkel, püspökökkel tárgyalunk. Készségesek, érzik, hogy ez jó irány.” Kóbor János megkapta az ortodox nagykeresztet is. Erről elmondta: „Tavaly Moszkvában koncerteztünk. Meghívtak bennünket egy kolostorba, mondván, úgyis útba esik a repülőtér felé. Ó, menjünk be. Oldott a hangulat, kaviár és pezsgő az asztalon. A metropolita bemutatkozott: Ilarion Alfejev, én pedig a középiskolában rám ragasztott becenevemet használva Mecky Omegajevként üdvözöltem. Aztán megkérdezte: tudom-e, hogy én voltam a Szovjetunióban a szabadság szimbóluma a hosszú szőke hajammal és az Omega zenéjével? Nahát?! Majd hozzátette: mindnyájan az Omega zenéjén nőttek fel, ezért átadja a moszkvai ortodox egyház nagykeresztjét, az Omega együttes többi tagja pedig a Mihail Alekszandrovics Romanov-emlékéremben részesül.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír