Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Összecsapás… 8.o.) beszámolója szerint izraeli rendőrök tegnap behatoltak az iszlám harmadik legszentebb helye, az al-Aksza-mecset előtti területre, hogy visszaszorítsák a közeli zsidó szent helyen imádkozókat kővel dobáló palesztinokat. Palesztin fiatalok a nap folyamán többször összecsaptak a rendőrökkel azután, hogy hajnalban zsidó telepesek megöltek egy palesztint.

Hazai hírek

A Népszabadság (Püspöki tiltakozás… 4.o.) beszámol arról, hogy Mayer Mihály pécsi püspök tiltakozik egy ma megnyíló tárlat ellen. A tudósítás szerint a pécsi HattyúHáz Galéria nyolc lengyel képzőművész alkotását mutatja be, Engedetlenek címmel. A művészek valamennyien nők és grafikáikkal, szobraikkal, fotóikkal, videós animációikkal „a női szerepek sztereotípiái ellen lázadnak. Magatartásuk mozgatórugója a hagyományos nemi szerepeket megkérdőjelező gender ideológia” – írja a Népszabadság. Mayer Mihály a Dunántúli Naplónak küldött levelében „az említett ideológiát az istentagadó liberálisok legnagyobb blődségének, a kiállítást pedig borzalomnak minősítette.” A főpásztor a lapnak elmondta: a kiállítás szemben áll a keresztények nemekről és családról vallott felfogásával, így a társadalom alapintézményeit fenyegeti. Mayer Mihály a Népszabadságnak viszont nem nyilatkozott. Dobroviczki Attila, a HattyúHáz Galéria vezetője közölte: nem örül a fejleményeknek. Szerinte a pécsi kiállítás képei olyan problémákat feszegetnek, amelyek az 1960-as évek óta élénken foglalkoztatják a társadalmat, róluk hallgatni értelmetlen. A kiállító művészek – akik közül többen is katolikusok – meglepődtek Mayer püspök levelén, hangsúlyozva: Lengyelországban „a volt keleti blokk talán legkatolikusabb államában nem érte papi támadás a Krakkói Napok keretében bemutatott tárlatot.” A Népszabadság megemlíti, hogy a kiállítást Páva Zsolt polgármester nyitná meg, aki „hívő ember, ezért immár kétséges, hogy ő köszönti-e majd a tárlat vendégeit.” Titkára, Baráti Zsolt elmondta: Páva megnézi a kiállítás anyagát, s aztán dönt, hogy vállalja-e a megnyitón való részvételt.

A Heti Válaszban (Darabot… 23-25.o.) Dörner György színművész nyilatkozik, aki megpályázta a pécsi színház igazgatói posztját. Elmondta, hogy szemben a róla kialakult vélekedéssel, igenis híve a progresszivitásnak, „Csakhogy ma a legprogresszívabb, ha visszanyúlunk a legrégebbi európai színházi hagyományokhoz. A jó iránti vágy és a rossz iránti kíváncsiság ugyanis ma is ott van minden emberben. Mindenki középen van a Jóisten és az ördög között, e két erő húzza, feszíti. Minden valamirevaló mű erről szól, legyen az festmény, szobor vagy színdarab. Az, amikor ehelyett színház címén önkielégítés folyik, szégyen. A színház lényege tehát nem lehet az újítás, és nincs is rá semmi szükség. Attól még nem lesz unalmas egy darab, hogy tudjuk előre, mi a vége. Ön meg fog halni. Mégis éli az életét, izgalmakkal, szépségekkel, unalommal, mikor hogy, de éli. Így van ez a klasszikus daraboknál is. Attól, hogy a végkifejletet ismerjük, végig tudjuk izgulni, át tudjuk élni a történetet. Ez a misztériumjáték sajátja, de mindenhol megvan a hagyománya, egyedül ebben a hitvány Európában felejtették el. Kínában, Japánban több ezer éve játsszák ugyanazokat a darabokat. Azért vannak jó példák errefelé is, ahol évente eljátszanak egy passiót. Budaörs, Oberammergau Bajorországban, Csíksomlyó… Ide kell visszatérnie a színháznak – s ha én vezethetem a pécsi teátrumot, ide is fog.”

Magyar Kurír