Napi sajtószemle

A Népszabadság (3. o.) Még csak ismerkedik Rómával Ferenc pápa című ismertetése szerint korunk erkölcsi sodródását és a nemzetközi politika korrupcióját hangsúlyozta Ferenc pápa az olasz Il Messaggero napilapban megjelent interjúban, amelyben azt is elárulta: még sosem járt a Vatikáni Múzeumban. „A Sixtus-kápolnát is akkor láttam először, amikor 2005-ben részt vettem a XVI. Benedeket megválasztó konklávén” – mondta a Szentatya. Ferenc pápa elítélte a gyermekek szexuális kihasználását, a nélkülözésről pedig azt mondta: „A szegénység zászlaja a kereszténységé. A kommunisták lopták el. Marx nem talált fel semmit.”

A karpatinfo.net Iraki lázadás – Az iraki békét sürgette Ferenc pápa címmel tudósít arról, hogy az iraki háború megakadályozásáért emelte fel szavát Ferenc pápa vasárnap déli úrangyala imádságában. A Szentatya fájdalmasnak nevezte az Irakból érkező híreket, és csatlakozott az iraki püspököknek a politikai vezetőkhöz intézett felszólításához, annak érdekében, hogy a „párbeszéddel meg lehessen őrizni a nemzeti egységet és el lehessen kerülni a háborút.” A pápa hozzátette: közel van ahhoz a több ezer családhoz, közöttük a keresztényekhez is, akiknek Irakban el kellett hagyniuk otthonukat és súlyos veszélyben vannak. Egyúttal figyelmeztetett: „Az erőszak erőszakot szül, a párbeszéd a béke egyetlen útja.”

A Népszabadság (Keresztre feszítés… 3. o.) és a Magyar Nemzet (Békeüzenet…) beszámolói szerint szombaton kivégeztek, majd nyilvánosan keresztre feszítettek kilenc embert Szíria északi részén, Aleppo tartományban az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szélsőséges csoport harcosai. Gyilkos cselekedetüket annak ellenére hajtották végre, hogy az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete felszólította a szíriai és az iraki szemben álló feleket, hogy a ramadán idejére szüneteltessék a harcokat.

A maszol.ro Kikiáltották a muszlim kalifátust Irakban és Szíriában címmel adja hírül, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) fegyveresei vasárnap este „hozták létre” a muszlim kalifátust az általuk elfoglalt iraki és szír területeken. Ezzel egy időben Abu Bakr al-Baghdadit kiáltották ki kalifának és „minden muszlim vezetőjének”. A kalifátus az iszlám vallásjoga, a sária alapján fog működni, amely sok szélsőséges dzsihádista csoport hőn áhított vágya volt: egy olyan állam létrehozása, mely kizárólag az iszlám alapelvein nyugszik. Az ISIS is éppen ezzel a céllal jött létre: a siíták által irányított Irak és a polgárháborúban vergődő Szíria egyes területeiből egy szunnita állam megalapításáért. Eközben az iraki hadsereg válaszcsapást mért az ISIS fegyvereseire az észak-iraki Tikritben, melyet június elején foglaltak el. Izrael pedig egy önálló kurd állam létrehozását sürgeti, a szélsőségesek terjeszkedésére válaszul és annak megállítására. A kurdok Irak, Irán, Törökország és Szíria egyik legnagyobb önálló etnikai csoportja, számuk meghaladja a harmincmilliót.

A Népszabadságban (A teherbírók sem teherbírók 6. o.) Krémer Balázs szociológus nyilatkozik, aki rámutat: az uniós adatok szerint a társadalom háromnegyedének egy váratlan kiadás megoldhatatlan nehézséget okoz. Hárommilió forintnál magasabb megtakarítása a társadalom kevesebb mint öt százalékának van. A magyarok túlnyomó többsége nem engedhet meg magának egy munkahelyváltást, egy új vállalkozás elindítását, nemhogy beruházásokra, de néhány hónapig kihúzható megélhetésre sincsen megfelelő tartaléka. A szociológus szerint az egyházak munkája sem adhat reményt a szegényeknek. Kifejtette: „A KDNP összenőtt a katolikus egyházzal. És a KDNP be van épülve a Fideszbe, ennek megfelelően a katolikus intézmények Orbán Viktorra jobban figyelnek, mint Ferenc pápára. A többi egyház esetében bonyolultabb a helyzet. Anno üdítő volt Balogék megjelenése, akik harminc éve egy svájci-holland nyugatias protestantizmust hoztak be a csurkás, Hegedűs Lóránt-os, kurucos protestantizmussal szemben. Balog miniszter lett, a protestáns egyház pedig visszatért a keleti, kuruckodós protestantizmusba. A többi egyház kicsi. Ott a szociális gesztusoknak van valamiféle értéke. Magyarországon az egyházat nem a hívők, hanem az állam tartja el. Az egyházak így azt csinálnak, amit az állam mond. Kizártnak tartom, hogy az egyházak társadalmi méretű jelentőséggel, a kormánnyal ellentétes vagy más filozófiájú szociális gyakorlatot folytassanak.”

A Magyar Hírlap (1., 4. o.) Erősítenünk kell az egyházak értékőrzését címmel készített interjút Soltész Miklós egyházi ügyekért felelős államtitkárral, aki elmondta: „A demográfiai válság megoldása nem a családokat szétverő genderideológia, hanem éppen a férfi és a nő szereteten alapuló kapcsolatából ered. Ám ez nem jelenti azt, hogy bárkit is ki kellene taszítani a közösségből. Sőt! Mindenkit el kell fogadni. De az értékek fölé nem lehet oda nem való jelenségeket emelni.” A kereszténydemokrata államtitkár emlékeztetett rá: „Ferenc pápa azt mondta, szeretné, ha püspökei, papjai »bárányszagúak« lennének, vagyis kérte tőlük, menjenek közelebb az emberekhez. Hasonlóképpen tervezem én is a munkámat, talán van is már némi tapasztalatom ezen a téren. Úgy vélem egyébként, még jobban meg kell mutatni a krisztusi tanításra épülő egyházi szolgálatot a társadalom felé, persze igaz ez a többi felekezet esetében is.” Soltész Miklós elmondta azt is: „Szociális államtitkárként, az örömteli tapasztalatok mellett, rengeteg szenvedéssel és nyomorúsággal is találkoztam. A szomorú élethelyzetek sokszor éppen a hit hiánya, illetve az értékvesztés miatt alakulnak ki. Emiatt bomlanak fel családok, kerülnek utcára gyermekek. Egy hívő ember könnyebben el tudja fogadni a nehézséget és a szenvedést. Úgy vélem, akik a vallást el akarják tüntetni az emberek életéből, nem számolnak ezzel. Ennek megfelelően pedig az államnak erősítenie kell az egyházak társadalmi szerepét. Örömmel látom, hogy Európa nyugati feléhez képest hazánkban, illetve a térségben azért csak megmaradtak az alapvető értékek. Ez egy következő, megújuló korszak alapja is lehet.”

A frissujsag.ro Isten szeretete kimeríthetetlen forrás címmel számol be a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Jézus Szíve Búcsújáról. A székesegyházban vasárnap délelőtt 11 órákor bemutatott szentmisén ötezren vettek részt. Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök mutatta be a szentmisét Schönberger Jenő megyéspüspökkel és Cornel Damian bukaresti segédpüspökkel, valamint az egyházmegye papságával. A szentmise elején Schönberger Jenő püspök három nyelven köszöntötte a meghívott celebránsokat és a híveket, megemlékezve Szent Péter és Pál apostolok ünnepéről is, kérve pártfogásukat  és imádkozva Ferenc pápáért, hogy Jézus Szent Szíve szerint vezesse Krisztus Egyházát. Cserháti Ferenc így vezette be gondolatait: „Jézus Szent Szíve ünnepe Isten lényegére, a Szeretetre, a Szeretet végső győzel­mére irányítja figyelmünket, papi jelszavamnak megfelelően: »Caritas omnia vincit – Isten, a szeretet mindent legyőz!« A hitbeli meggyőződés, hogy az »Isten szeretet«, egyáltalán nem valamiféle légből kapott emberi vágyálom, hanem tapasztalati tény: Isten nagy tettei, cselekedetei a történelemben, és főleg Jézus Krisztus élete, tanítása, egész működése megmutatta, hogy Isten nem egy eszme, nem egy elvont princípium, nem egy könyörtelen abszolútum, nem egy monstrum, hanem  eleven, élő való­ság, akinek hozzánk hasonlóan szíve van, olyan mint egy jó pásztor, aki szeret és kész föláldozni magát értem és mindenkiért” (Gal 2,20). Szentbeszédében a főpásztor Isten szeretetének végtelenségéről, kimeríthetetlen voltáról beszélt: „Jézus Krisztus élete, tanítása, minden csodája gyógyí­tása, egész működése annak bizonyítéka, hogy Isten, a sok más látszat ellenére is, feltételek nélkül szereti saját teremtményét, az embert; nem azért, mert szeretetre méltó, hanem minden ok és alap nélkül szereti, és hűséges hozzá… Krisztus Urunk földi élete, értünk vállalt szenvedése, kereszthalála és feltámadása, mind azt mutatja, hogy Istennek szívügye az ember boldogsága, és ezért semmitől sem riad vissza, kész odaadni, feláldozni önmagát. (…) Azt akarja, hogy úgy szeressünk, ahogyan Ő szeretett, mert ahol az emberek befogadják a Szeretet Lelkét, az Úr Lelkét, a Názáreti Jézushoz ha­sonlóan élnek, gondolkodnak és cselekszenek, ott hamarosan megtapasztalják a Lélek gyümölcseit: a szeretetet, az örömet, a békességet; megtapasztalják a tü­relmet, a kedvességet, a jóságot; megtapasztalják a hűséget, a szelídséget, az önfegyelmet, mindazt, amire valamennyien vágyakozunk: megtapasztaljuk lelkünk nyugalmát és boldogságát. (…) Ma a Szent Szívet tiszteljük, Isten szeretetének legszemléltetőbb kifejezését, a szeretet kimeríthetetlen forrását, amelyből olyan isteni erő, csodatevő víz és vér ömlött, amely mindmáig öntözi, virágba borítja, igazzá, szebbé, jobbá teszi a világot, hiszen az Úr ma is eljön közénk az emberek által, akikben láthatóvá válik szeretete; eljön Igéje és a szentségek által; eljön a szentmisében és az Egyház szeretetszolgálatai által, mindenütt, ahol felismerjük, észrevesszük, megtanuljuk szeretetét, és szeretettel válaszolunk Annak, aki elvette betegségeinket és ba­jainkat hordozta” – mondta  homíliájában Cserháti Ferenc.

A kronika.ro Ifjúsági találkozó a hála és derű jegyében Váradon című beszámolója szerint Krisztus szeretete sürget minket (2Kor 5,14) mottóval szervezték meg szombaton, Nagyváradon az egyházmegyei ifjúsági találkozót. Az idén immár ötödik alkalommal megtartott rendezvényre meghívták az egyházmegye plébániáinak csoportjait, illetve mindazokat a fiatalokat, akik hitbeli megerősödésre, a közös tanúságtételre vágytak – 520 fiatal gyűlt össze. Az ifjak rendezett sorban, körmenetben vonultak a székesegyházban tartott szentmisére, melyet Böcskei László püspök a jelen lévő papokkal közösen mutatott be. A főpásztor szentbeszédében Krisztus követésére biztatta a fiatalokat, rámutatva: az Urat hálás szívvel és segítő kezekkel kell és lehet követni. A mosoly, a belső béke és derű a krisztusi ember vonásai – hangsúlyozta a püspök. Hozzátette: a keresztény ember az örömről tanúskodik a világban. A szentmise alatt a fiatalok jelképesen, szimbólumokat használva (kulcs, óra, kenyér, kancsó víz, elsősegélydoboz) az oltár lábához helyezték, és ezáltal felajánlották Krisztusnak szívüket, idejüket, mindennapjaikat, szenvedéseiket.

A szekelyhon.ro Csomafalvi falunapok: hitvallás és hála címmel emlékeztet rá: ma már csak szólás szintjén él Csomafalván, hogy Péter és Pálra még a fogságból is hazaengedik a rabokat. Az viszont a jelen valósága, hogy a nagyközségben hittel élnek az emberek, tudnak együtt ünnepelni, és nem mulasztanak el hálát adni azoknak, akik közösségük jó hírnevét a világgal megismertették. A falunapi gazdag programsorozat koronája minden esztendőben a búcsús szentmise, mely alkalom az elszármazottakkal való találkozásra, egymás számbavételére, reménnyel imádkozásra. Az ünnepi szónok, Anaklét atya ferences szerzetes nem titkolta: aggódik, amiért sokan eltávolodtak az Egyháztól, görbe utakon járnak, hit nélkül élnek, és nem tudnak jó példát átadni a gyerekeiknek, de reménnyel töltötte el, hogy rengeteg hívő imádkozott, énekelt együtt az ünnepen. A hogyan kell élni kérdésére adódott a válasz: hit nélkül nem érdemes; ha hitünk nincs, magunkra maradunk, hit nélkül nincs kitartás, elveszítjük az ajándék iránti érzékünket. „Ha valaki veled találkozik, milyen élményben részesül? Lesz része istenélményben?” – tette fel a kérdést a ferences szerzetes, hangsúlyozva, gondolkozzanak el a kérdésen. Az ünnepen Ferencz Antal plébános leszögezte: a jövő a sírig tartó, gyerekeket adó házasság, és külön köszöntötte a várandós asszonyokat, emlékeztetve mindenkit: Isten mindenkit számon tart, mindenkinek tudja a nevét.

A csomafalvi közösség is számon tartja fiait, nem feledkezik meg azokról, akik kiemelkedően sokat tettek, tesznek falustársaikért. A falunapi dísztanácsülésen közülük hármat tüntettek ki.

Díszpolgári címet kapott Borsos Géza, közösségi szervező, a fiatalok és tehetségek támogatója, Borsos Miklós hagyatékának őrzője, egykori parlamenti képviselő, a székely önrendelkezési törekvés zászlóvivője. Elmondta: a felsorolt érdemei közül, arra a legbüszkébb, hogy pedagógus, iskolaigazgató lehetett élete nagy részében. A személyiségfejlesztő iskola megálmodója és megvalósítója már a múlt rendszerben elérte, hogy országos szinten is az egyik legfelszereltebb tanoda Csomafalván volt. Felidézte: „Eredményeket értünk el, anélkül, hogy piros-sárga-kékre festettük volna az iskolát és önmagunkat. Ez életem legnagyobb megvalósítása.” Csomafalváért díjat kapott néhai ifj. Szász Ferenc is. Az özvegye által átvett post mortem elismerés arra emlékezteti családját, hogy Szász Ferencet nem felejtik a csomafalviak. Számon tartják, hogy félszáz családnak a megélhetését biztosította cégénél, hogy olyan minőségű famegmunkálást folytatott, melyre a nyugati piac is örömmel volt vevő, és első szóra támogatta a közösségi kezdeményezéseket, de az egyéni kérésekre sem mondott nemet. A jelenlévők egy perc néma csenddel adóztak emlékének. Kosután György tanárnak járt az Önkormányzati Érdemdíj. A földrajztanár gondolatait ma is tudják idézni egykori tanítványai, munkájára bizonyíték a negyven év tanárkodás mellett az első, általa készített csomafalvi útikalauz vagy akár a falumonográfia, melyet ma is megbízható forrásként használnak sokan kutatómunkájukhoz. „Humorát és egészségét őrizze sokáig!” – kívánta méltatója, ő pedig szerény szavakkal juttatta az ünneplők eszébe: az életben, akár a tanteremben, egy dicséret felér száz szidással.

Ugyancsak a szekelyhon.ro Búcsú és búcsúztatás Orotván címmel számol be arról, hogy kettős ünnepre gyűltek össze az orotvaiak vasárnap: Szent Péter és Pál apostolok védelmébe ajánlott templomuk búcsúján nyugdíjba vonuló papjukat is búcsúztatták. Az ünnep szónokaként Adorján Imre alfalvi plébános az ősi hitben való megmaradás fontosságát emelte ki. „A két apostolfejedelem ünnepe arra buzdít bennünket, köszönjük meg Istennek, hogy mi a katolikus egyház tagjai vagyunk, amely Jézus Krisztus nagyságát, örökkévalóságát hirdeti.” A szónok figyelmeztetett: Krisztus és az ő akaratának keresése legyen legfontosabb életükben: „Életünknek akkor van értelme, és akkor lesz értéke, ha Krisztusból és Krisztusnak élünk”. Az ünnepnap üzeneteként fogalmazta meg lelkipásztor: „Úgy éljetek, hogy ez a föld nyomotokat akarja hordozni. Legyetek hűek Istenhez, e templomhoz, családjaitokhoz, embertársaitokhoz, a szülőföldhöz!”

A hírprtál azt is tudatja, hogy harminckilenc év papi szolgálat után öregségi nyugdíjba vonult Truca Sándor plébános. A vasárnapi ünnepi szentmisén búcsúzott híveitől. Truca Sándort 1975. június 22-én szentelte pappá Márton Áron püspök. Segédlelkészként Sepsiszentgyörgyön, tisztelendőként Szászrégenben, káplánként Szovátán szolgált. A kalotaszegi Jegenyén 22 éven keresztül, Szárhegyen pedig öt évig volt plébános. Saját bevallása szerint szerető otthonra lelt Orotván, ahol tíz évig látta el a plébánosi teendőket. „Amikor Orotvára jöttem, három tervet tűztem ki magamnak: a plébániaépület megjavítását, a ravatalozó kápolna felépítését, a templom újrafödését. Mindhárom tervem megvalósult. Ezen felül a templom melletti zöldövezetet és járdát is sikerült kialakítani” – mondta el a búcsúzó pap, köszönetét fejezve ki azoknak a személyeknek, cégeknek, intézményeknek, akik segítettek a tervek valóra váltásában. A hála és köszönet szavai nagyon sok mindenért és sok mindenkinek szóltak, egyvalamiért kiemelten mondott köszönetet Truca Sándor: „Megköszönöm a jóságos Istennek, hogy engem, méltatlan szolgáját meghívott az ő szolgálatára, elfogadott, és kegyelmeivel elhalmozott, hogy megtartott a papságban. Ez volt a legnagyobb kegyelem”. Az új plébános kinevezéséig még ellátja a papi teendőket Orotván Truca Sándor, azt követően ditrói lakásába költözik. Arra biztatta híveit, gondjaikkal, bajukkal nyugodtan keressék, „Orotva eddig is a szívemben volt, és ezután is ott marad.”

Ugyancsak a szekelyhon.ro Ditrói templombúcsú ezüstmisével címmel tudósít arról, hogyszülőfaluja templomának búcsúján mutatta be ezüstmiséjét Balázs Ferenc jelenleg Marosvásárhelyen szolgáló plébános. Jézus Szent Szíve ünnepén az isteni szeretetről, annak üzenetéről szólt a gyergyóditrói hívekhez és a búcsú zarándokaihoz. Hangsúlyozta: „Jézus szívével szeressünk minden nap mindenkit, akivel az élet összehoz bennünket.” A jubiláló plébános leszögezte: az Isten közelében élő ember üdvösségre, irgalomra lel.  „Az ószövetségi Szentírás azt mutatja, hogy Isten szereti az embert, és gondoskodik róla. A korábbi homályos utalások az Újszövetségben teljes bizonyságot nyertek Jézus Krisztus által. Általa megmutatta az Isten, hogy az ember boldogsága valóban szívügye, és azért kész nem csak valamicskét adni, hanem mindent, még önmagát is… Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad, és Isten őbenne marad.” Az apostoli kijelentés üzenetét a következőképpen fogalmazta meg a szónok: „A mi emberségünk legmegbízhatóbb mértékegysége a szeretet. Nem a tudás, a talpraesettség, nem a beszéd- vagy a szervezőképesség, hanem sokkal inkább a tettekben megnyilvánuló, az áldozatot is vállalni tudó szeretet. Ez soha semmivel nem helyettesíthető. Ezért ma azt kell mindannyian megtanuljuk, hogy ha minél inkább szeretetben élőkké, szeretetben megnyilvánulókká tudunk válni mások, illetve egymás számára, annál inkább vagyunk emberek, és annál közelebb áll hozzánk az Isten, és mi is Istenhez. Isten az ember abszolút esélye, sosem hagyja el azokat, akik benne bíznak és őrá építenek.”

A nyugatijelen.com Az Úr keresése címmel adja hírül, hogy pénteken délután nyílt meg a Képzőművészek Romániai Szövetsége aradi tagozatának szervezésében az Alfa Galériában László Dániel budapesti festőművész Mária-út című egyéni kiállítása, amelyen a művész a közép-európai Mária-kegyhelyekre megtett gyalogos zarándokutak ihlette festményeiből mutat be egy válogatást. A megnyitón Reinholz András máriaradnai plébános kanonok – aki a tárlat anyagának szállítását „pátyolgatja” – ismertetőjében nemcsak a zarándoklatok, ezen belül a Mária-zarándoklatok lényegét járta körül, hanem László Dániel sajátos vonzalmát is ehhez a tematikához. 2500 kilométer gyalogos megtétele mintegy 100 festmény készítésére ihlette – ebből láthatnak most az aradiak 26-ot, külső tájképeket és templombelsőket –, mindez a művész őszinte istenkeresését igazolja – mondta a plébános-kanonok.

A kiállítás július 11-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig 9–17 óra között. A hírportál közli azt is, hogy az egykori máriaradnai ferences rendház felújítása után ott megnyíló egyházi-kulturális komplexum felszentelésére a tervek szerint augusztus 2-án kerül sor, amelyre elvárják László Dániel tárlatát is.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír