Napi sajtószemle

 A Magyar Hírlap (A Vatikánba vezetett… 5.o.) és a Magyar Nemzet (A spanyol királyt fogadta… 14.o.) beszámolnak arról, hogy a közelmúltban megkoronázott VI. Fülöp spanyol király és felesége, Letizia Ortiz első külföldi útja a Vatikánba vezetett. Mindkét lap kiemeli, hogy a magánlátgatáson a protokoll által előírtnál hosszabban, negyven percig beszélgetett egymással Ferenc pápa és a királyi pár, azt azonban nem lehetett tudni, miről esett szó.

Az ujszo.com Ferenc pápa: ma sincs kevesebb keresztény vértanú, mint Néró császár idején címmel tudósít arról, hogy a modern keresztényüldözésről beszélt hétfőn Ferenc pápa. A vatikáni Szent Márta-házban bemutatott szentmiséjének homíliájában kijelentette: ma is számos keresztény áldozza fel életét hitéért. A Szentatya Péter és Pál apostol június 29-i ünnepére emlékeztetve megjegyezte, hogy nagyon sok keresztényt üldöztek Néró idején, de „ma sincsenek kevesebben”. Ferenc pápa hozzátette: korunkban többen tesznek tanúságtételt hitük mellett, több a keresztény mártír, mint a kereszténység kezdetén. Leszögezte: a vértanúk kiontott vére számos kis egyház magját ülteti el. Az egyházfő kiemelte a közel-keleti keresztények által elszenvedett üldöztetést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy vannak keresztények, akiket „elegáns módon, fehér kesztyűvel kergetnek el: ez is üldözés”. Az ujszo.com megjegyzi: Ferenc pápa tavalyi megválasztása óta gyakran ismétli azt a kijelentését, miszerint kétezer év elteltével sem csökkent a keresztények üldözése, sőt erősebb, mint valaha volt.

A Népszabadság (3.o.) Keresztényeket mészároltak le címmel számol be arról, hogy több mint ötven halálos áldozatot követeltek a legutóbbi támadások Északkelet-Nigériában, amelyek során a Boko Haram iszlamista szervezet fegyveresei keresztény templomokat támadtak meg. Egy túlélő elmondta: mintegy húsz fegyveres érkezett Toyota kisteherautókkal és motorkerékpárokkal a településükre. „Először azt hittem, hogy katonák, de amikor kijöttem a házból, tüzet nyitottak az emberekre és felgyújtották a házainkat.” Egyes információk szerint a rajtaütések során legalább három templomot porig égettek.

A szekelyhon.ro Zarándoklat a Fekete Madonnához című beszámolója szerint negyedik alkalommal szervezte meg a budapesti Misszió Tours Utazási Iroda a Fekete Madonna elnevezésű, négynapos lengyelországi zarándoklatot, ezúttal is népes csíki részvétellel. „A múlt héten lezajlott zarándoklat a második volt, amelyen részt vettem” – számolt be az útról Urbán Erik ferences atya. A csíksomlyói kegytemplom igazgatója szerint a lengyel nép számára Czestochowa különleges hely: Jasna Góra a nemzet szentélye, az a hely, ahol a remény fénysugarának a forrása a csodálatos képmásban jelen lévő Mária. Az a hely, ahová évszázadok óta zarándokolnak a magyarok, ahol az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálos testvérek letelepedtek. Erik atya elmondta: a zarándoklaton közel hétszázan vettek részt Magyarországról, Erdélyből mintegy 150 zarándok indult útnak, fiatalok és idősebbek egyaránt. Második alkalommal vettek részt az utazáson a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei közül húszan, illetve a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumból nyolc diák, akik az utazási iroda támogatásával utazhattak. Az első nagyobb megálló Krakkó volt, ahonnan egy ünnepi szentmise után Czestochowába, Lengyelország nemzeti kegyhelye felé vették az irányt a vonatos zarándokok. Itt a helyi perjel atya köszöntötte a zarándoklat résztvevőit. „Nagy öröm és boldogság volt bennem, hogy a bazilikában ott láttam drága kincsünk, a Csíksomlyói Szűzanya kegyszobrának másolatát, amit múlt évben adományoztunk a pálosoknak. Tavaly, amikor eljöttünk a kegyhelyről, úgy éreztem, hogy magunkból hagyunk ott egy darabot, amit a másolat jelképezett, ezért búcsúzásomkor megcsókoltam a Szűzanya szobrát – most pedig öröm volt bennem, amikor megláttam, ezért ismét csókkal köszöntöttem” – idézte fel élményeit a kegytemplom igazgatója. Közölte azt is: Czestochowában Darvas-Kozma József esperest, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát a pálos rend elöljárósága pálos konfráteri, vagyis a pálos rend tiszteletbeli tagja címmel tüntette ki a szerzetesrend érdekében végzett szolgálatáért és a pálos testvérek hargitafürdői letelepedésében nyújtott segítségéért.

A maszol.ro (Összedőlt…) beszámolója szerint bár tervezték a bözödújfalusi római katolikus templom megerősítését, a lakosság is támogatta a terveket, elkészült a statikai felmérés is – ám a több mint negyedszázada vízben álló épületmaradvány már nem bírta tovább, és vasárnap délután kettő és fél három között összeomlott, megadta magát a pusztulásnak. Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere elmondta: két-három hete történt meg a statikai felmérés, akkor szóltak a szakemberek, hogy ez az „utolsó száz méter”. A polgármester szerint az elmúlt húsz évben többet kellett volna foglalkozni a templom megmentésével, amely szimbóluma lett a falurombolásnak, egy közösség megszűnésének. „Nem tudom megmondani, hogy most mi lesz, mit tehetünk, csak azt tudom, hogy nagyon-nagyon elszomorít az, ami történt” – fogalmazott az elöljáró.

A hírportál emlékeztet rá: Bözödújfalu a Ceausescu-rezsim falurombolásának lett az egyik áldozata. Az ott lakó közösséget, azzal az ürüggyel, hogy víztározót építenek, felszámolták. Az emberek, házaikat hátrahagyva, többségükben a közeli Erdőszentgyörgyön telepedtek le, de sokan költöztek Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre is. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma, melynek híressége a bözödújfalusi Madonna volt. Helyette 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. A XVII. századtól a szombatosok felekezetének egyik fő helye volt a település. Itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg 1868-ban zömük a zsidó hitre tért. Maradékaikat a németek koncentrációs táboraiban pusztították el. A falut 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok. 1939-ben építeni kezdték ortodox templomát, de 1990-ben lebontották. A faluban a sokféle felekezetű közösség a sokszínűséget, a toleranciát is jelképezte. Míg a katolikus templom víz alá került, amikor 1988-ban elárasztották a falut, az unitárius templom szerencsésebbnek bizonyult. A polgármester emlékeztetett rá: annak a köveit nagyrészt elhordták, de van még esély a megmentésére. A katolikuson a víz dolgozott, „csoda, hogy még eddig is kibírta” – mondta Csibi Attila.

A maszol.ro felidézi: a falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át, ahol minden év augusztusának első szombatján falutalálkozót tartanak. Az egykori település emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban, ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír