Napi sajtószemle

A Népszava (16.o.) Ma háború lesz közöttünk!, a maszol.ro pedig Ferenc pápa poénkodott egy svájci gárdistával címekkel emlékeztetnek rá: köztudott, hogy Ferenc pápa nagy futballrajongó, s az is, hogy hazája válogatottja, az argentin csapat tegnap a svájciak nemzeti együttesével csapott össze a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében a nyolc közé kerülésért. A Szentatyát, illetve a Vatikánt védelmező svájci gárdisták beszámolója szerint Ferenc pápa a találkozó előtt viccesen odaszólt a testőrség tagjainak: ma háború lesz közöttünk! A pápa állítólag nyomon követi a vb eseményeit, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Vatikán hivatalos Twitter-oldalán egy karikatúrát tettek közzé, amelyen a gárdisták, Ferenc pápa jelenlétében, éppen a meccset nézik, amelyet egyébként Argentína nyert meg 1:0-ra.

A karpatinfo.net Ferenc pápa munkatempója nem csökken címmel tudósít arról, hogy a Vatikán közleménye szerint július elsejétől augusztusig Ferenc pápa nem tart audienciát, és szeptemberig felfüggeszti a reggeli misék bemutatását is a Szent Márta-házban. A Szent Péter téren minden szerdán tartott általános kihallgatások augusztusban indulnak újra. A hírportál a Vatican Insiderre hivatkozva megjegyzi: akárcsak tavaly, a Szentatya idén sem vesz ki magának nyári „szabadságot”. Egész nyáron a Vatikánban dolgozik a római kánikulában. Pihenése annyiból áll csak, hogy néhány hétre lemond az audienciákról és a minden reggel hét órakor vatikáni szálláshelyén, a Szent Márta-házban bemutatott misékről. A 77 éves Ferenc pápa munkatempója azonban egyáltalán nem csökken. Az egyházfő keddtől péntekig a vatikáni reformokkal megbízott nyolcfős bíborosi tanáccsal egyeztet, szombaton az olasz Molise tartományba látogat el, vasárnap a kiskorúak védelmére kinevezett vatikáni bizottsággal, július 7-én pedig a papok által elkövetett szexuális visszaélések áldozataival találkozik. A tavalyi megválasztása óta szünet nélkül dolgozó Ferenc pápa néha azért mondja le hirtelen a programjait, mert nagyon elfáradt – írja a Vatican Insider, arra utalva, hogy az egyházfő június 27-én az utolsó pillanatban halasztotta el látogatását a római Gemelli-klinikára, gyengélkedésre hivatkozva. A Vatican Insider emlékeztet rá: megválasztása, 2013 márciusa óta Ferenc pápa írt egy enciklikát (Lumen fidei) közösen, XVI. Benedek nyugalmazott pápával, egy apostoli buzdítást (Evangelii gaudium), három apostoli levelet és négy pápai rendelkezést (motu propriu). 231 beszédet mondott, további 73-at a vasárnapi Úrangyala imádságok előtt. A Szent Márta-házban 229 misét mutatott be, ugyanennyi szabadon mondott homíliával. Ezeken a reggeli miséken 12 ezer ember vett részt, akik külön-külön mindannyian üdvözölték a pápát. Az egyházfő 95 liturgikus szertartást vezetett Rómában és útjai során, 54 szerdai általános audienciát tartott. Ezeken és vasárnap délben a Szent Péter téren 6 millió ember volt eddig jelen. Ferenc pápa napi ötven levelet olvas el abból a havi négyezerből, amelyet a világ minden részéből a hívők neki küldenek a Vatikánba. Tavaly nyáron Brazíliába utazott, idén márciusban a Szentföldön járt. Eddig öt római plébániára és négy olasz városba látogatott el. Az egyházfő mindennap 4 óra 45 perckor kel, és este kilenc óra után tér nyugovóra. A La Stampa című olasz napilap vatikáni blogjának keddi bejegyzése szerint a Vatikán enyhíteni szeretné a Ferenc pápára nehezedő munkaterhet. Felmerült annak lehetősége is, hogy csökkentik a püspököknek a pápához tett látogatásainak a számát.

A Népszabadság (Csapásokat… 8.o.) és a Magyar Nemzet (Izrael… 14.o.) is beszámolnak arról, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt ígérte, hogy a Hamasz keservesen megbánja, amiért megölték azt a három tinédzsert, akiket több mint két héttel ezelőtt raboltak el fegyveresek. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: a gyilkosságok nemzetközileg is nagy felháborodást váltottak ki, a történteket Ferenc pápa is elítélte.

A Népszabadság (Nem jogellenes… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Jóváhagyták… 14.o.) beszámolói szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap úgy ítélkezett, hogy nem ellentétes az emberi joggal az a francia törvény, amelynek alapján büntetik azokat a nőket, akik arcukat elfedő fátylat, nikábot vagy burkát viselnek nyilvános helyen. A francia kormány az eljárás során azzal érvelt, hogy a törvény nem vallásellenes, hiszen nyilvános helyen álarccal vagy bukósisakkal sem szabad eltakarni az arcot. A szabályozást egy muzulmán vallású nő támadta meg, aki az ítélet után csalódottságának adott hangot. Franciaország volt az első állam, amely bevezette az arcot eltakaró öltözék betiltását, példáját azóta Belgium is követte.

A Magyar Hírlap (Elkezdődött… 13.o.) hírül adja, hogy kétmilliárd forintos, uniós támogatással megvalósuló beruházásban megújul a szegedi Dóm és környezete. Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök elmondta: ez a várost és az egész társadalmat is szolgálja. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, projektvezető közölte: jövő májusra kijavítják a székesegyház külső és belső sérüléseit, az altemplomban kiállítóhelyet, egyházi és kulturális eseményeknek szánt közösségi teret alakítanak ki. Méltó helyet kap az urnatemető, az előlépcső alatt zarándokok és turisták fogadására alkalmas látogatóközpontot építenek, a szentély baldachinja pedig bekerül a dóm kupolája alá. A terveket Gunther Zsolt Ybl-díjas építész készítette Váncza Lászlóval.

A tegnapi maszol.ro után ma a szekelyhon.ro Emlék- és toronyvesztés Bözödújfaluban címmel számol be arról, hogy vasárnap délután fél három táján ledőlt a bözödújfalusi víztározó tóban álló, pontosan 230 évvel ezelőtt épített katolikus templom tornya. Ez volt az utolsó, még viszonylag épen megmaradt emlék a faluról, amely katolikus, unitárius, görögkatolikus és székely szombatos híveivel példázta az erdélyi vallásbéke évszázadokon át ható nyugalmát. A hírportál szerint a torony „nem nagy robajjal, döndüléssel omlott le, csendben, szinte szerényen hullt önmagába, mint ahogyan szerényen, meghitt közösségben állt 1784 óta néhány lépésnyire az unitárius istenháza ma már romos falainak közelében. Volt-idők utolsó tanújaként tűnt el, olyanként, aki még látta az itt oltalomra lelt székely szombatosok, pápisták és az egyetlen erdélyi alapítású egyház híveinek háborítatlan együttélését.” Csibi Attila, Erdőszentgyörgy – ide tartozott az egykori falu – fiatal polgármestere elmondta: „Egyesületet hoztunk létre egy évvel ezelőtt az egykori falu emlékének megmentésén fáradozókkal közösen, hogy a még álló, megmenthető emlékeket konzerváljuk, felújítsuk, s úgy tűnt, az utolsó száz méteren vagyunk ezzel.” A városvezető szavaiból kiderül: a torony esetében úgy számoltak, hogy alapmegerősítéssel kezdik, aztán egy támfalat vonnak a torony köré – ezen lehetett volna szárazföldön megközelíteni. Az unitárius templom még meglévő falait egészítették volna ki rekonstrukcióval. Felajánlások érkeztek Erdélyből, az anyaországból, magánemberektől és egykori bözödújfalusiaktól, meglettek volna az erőforrások. „Három héttel ezelőtt statikai felmérést készítettek a szakemberek a toronyról, akkor derült ki, hogy valóban a finisben vagyunk: a toronyépület állaga annyira tönkrement a vízben, hogy napok, órák kérdése a léte. ” Csibi Attila még nem vesztette el a bizalmát. Szerinte van remény arra, hogy a tornyot újjáépíthessék, az unitárius templomot is felújítsák, s folytassák a tervek megvalósítását a siratófal körül is. A falu emlékét idéző, egykori lakóház falából kialakított emlékfalat – ezt nevezik siratófalnak – és a hősi halottak kimentett emlékművét be szeretnék keríteni, felállítanak egy haranglábat egy régi fénykép alapján, ezen elhelyezik a katolikus és unitárius templom egykori harangjait. (A katolikusokét tizen-egynéhány éve ellopták, de szerencsére megkerült.) Már az augusztus első szombatján hagyományosan megrendezendő bözödújfalusi emléknapon állni fog a harangláb, emlékére kondulnak majd a harangok.

A nyugatijelen.com Aradon koncertezik az Eucharist együttes címmel harangozza be, hogy július 11-én, szerdán 19 órától az aradi minorita kultúrházban koncertezik a budapesti Eucharist együttes. Istent dicsőítő dalaikkal felekezeti hovatartozástól függetlenül, szeretettel várnak minden érdeklődőt. A Dicsőítés határok nélkül a Kárpát-medencében jeligével megszervezendő koncertsorozat aradi rendezvényére a belépés díjtalan, de adományokkal támogatni lehet a rendezvény költségeit.

A kronika.ro Megbízhatónak minősítették a Partiumi Keresztény Egyetemet címmel számol be arról, hogy sikeresen zárult a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem újraakkreditálása. János Szabolcs rektor sajtótájékoztatóján elmondta: ez megnyugtató és biztonságérzetet ad a jövőre nézve. Emlékeztetett rá, hogy bár hosszas ügyintézés után 2008-ban megkapták a végleges működési engedélyt, a szakmai elbírálás ötévente kötelező, így az arra hivatott országos testület már tavaly ősszel megkezdte a kiértékelést, hogy aztán az idén helyszíni látogatáson győződjék meg a dokumentáció valóságtartalmáról. A rektor nagyon jó eredménynek tartja, hogy az egyetem megbízható minősítést kapott, ám erre számítottak is, hiszen tisztában vannak az erősségeikkel. A július 14-én kezdődő egyetemi beiratkozás kapcsán Jánosi Szabolcs elmondta, hogy a következő tanévtől elindulhat a hároméves diakóniaképzés, szociális munkával egészítik ki a teológiai oktatást. Ezáltal nem kimondottan csak vallásoktatói pályára készítik fel a fiatalokat, hanem társadalmi szerepvállalásra is. Emellett a már megszokott szakokra jelentkezhetnek a hallgatók, amelyeken a tavalyihoz hasonló számú helyet hirdetnek meg.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír