Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Wiesel… 7.o.) idézi a Nobel-békedíjas Elie Wiesel írót, aki az olasz La Repubblica című lapban úgy nyilatkozott, „nem elegendő, hogy XVI. Benedek pápa elítélte az antiszemitizmust és a holokauszttagadást, a tettek mezejére lépve újra ki kell tagadnia az integrista Richard Williamson püspököt. Wiesel leszögezte: sosem kételkedett abban, hogy a pápa nem osztja a holokauszttagadók véleményét, de „a nyugodt légkör helyreállítása” érdekében XVI. Benedeknek vissza kell vonnia a brit püspök kiközösítésének feloldását.

Hazai hírek

A Népszava (Fotókiállítás… 13.o.) hírt ad arról, hogy „Íme az Ember – egy pápa arcai” címmel fotókiállítás nyílik áprilisban Budapesten, II. János Pál pápa emléke előtt tisztelegve. A kiállítás gerincét a néhai Szentatya személyi fotósa, Arturo Mari mintegy kétszáz képe adja, amelyet nyolc tematikus egységben tekinthetnek meg az érdeklődők április 2. és július 2. között a VAM Design Centerben. Az interaktív kiállításhoz kapcsolódóan a két hónap alatt számos rendezvényt szerveznek. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla életét, a Vatikán helyzetét, számos aktuális vallási kérdést elemezve, filmvetítéseket, koncerteket, előadásokat terveznek.

A Magyar Hírlap (Holtomiglan-holtodiglan… A házasság… 9.o.) összeállítást készített abból az alkalomból, hogy ma, a házasság világnapján ér véget a Házasság Hete, amelyet ökumenikus keretek között hirdetett meg már másodszor az idén az Aliansz Magyar Evangéliumi Közösség. Az országos programsorozat záróeseményeként Bíró László családreferens püspök celebrál szentmisét este hat órakor a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban – nyilatkozik a lapnak Gáspár István máriabesnyői plébános. Elmondta: „Hiába éri rengeteg támadás napjainkban a házasság intézményét, a legtöbb ember ma is fontosnak tartja, hogy életre szóló szövetséget kössön párjával.” István atya kétéves képzést indít leendő családcsoport-vezetőknek, mivel szerinte a családok megerősítésének leghatásosabb módja a prevenció. „Gyakran elhangzik: minden plébánián van alkalmas ember a közösségépítésre, őket akarjuk megszólítani ezzel a kezdeményezéssel. Elszemélytelenedett világunkban ugyanis a kis közösségek alkalmasak arra, hogy megéljék az értékeket” – fogalmazott a lelkipásztor. Hozzátette: rengeteget ártott a családoknak a negyvenéves kommunizmus, hiszen a család volt az egyetlen hely, ahol az embernek megmaradt a lehetősége az önálló gondolkodásra. Ez lényegében ma is érvényes. Sokszor mostanság is úgy látszik, nem mindig az a cél, hogy egészségesen neveljék fel a gyermekeket. Inkább fogyasztókra, mintsem határozott értékrenddel bíró emberekre van szüksége a ma világának. A plébános emlékeztetett: „Az egyház tanítása szerint a házasság az, amikor egy férfi és egy nő örök hűséget esküszik egymásnak, s ebben Isten segítségére is számot tartanak. Szükség van tehát a természetes emberi szeretet mellett úgymond földöntúli segítségre is. Ez garantálja ugyanis, hogy a férj és a feleség nap mint nap meg tudjon bocsátani a másiknak. Ha az ember csak a saját javát nézi, soha nem lehet boldog. Ez a gondolkodásmód a házaspárok igazi ismérve” – idézi az MH Pálhegyi Ferenc református teológus, pszichológust, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetőjét is, aki szerint sok mai fiatal azért ódzkodik a házasságtól, mert attól fél, hogy elveszíti a szabadságát, holott a vonat szabadabban mozog a sínen, mint anélkül. „Ez a sín egymás szeretetéhez, megismeréséhez és elfogadásához, egyben saját személyiségünk kiegészüléséhez, kiteljesedéséhez vezet. A keresztyén házasság annyiban több, mint a ’világi’, hogy a hitre jutott pár felismeri, követi Isten tervét: szaporodjunk (tehát Isten képmására gyermekeket hozzunk e világra és neveljük fel), uralkodjunk az Isten által teremtett Földön minden élőlényen (nem egymáson!), és az ő nevében műveljük és őrizzük (ne pedig pusztítsuk, raboljuk) a ránk bízott természetet” – mondta a professzor.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Tibor Én nem tudom… (mi a jövőkép…) címmel ír arról, hogy a nemes szóból képezhető a „nemesedés” kifejezés, ami rokon az erkölccsel. A cikkíró megállapítja: „Az erkölcs olyan dolog, amely felette áll a politikának, illetve magában foglalja azt. Közállapotainkra pillantva mondhatjuk-e, hogy a nemesedés útján járunk? Távol legyen! A züllés és a szétesés útján vagyunk, próbáljuk az időt átvészelni, próbálunk megmenekülni. Mióta már?... Régóta érzem, hogy én, mint személy, reakciós vagyok. Sőt: klerikális. Más útját nem tudom elképzelni a nemesedésnek, mint azt, amit Jézus nem csak hogy megjelölt, de pontosan meghatározott a két legfőbb paranccsal. Ez lehet az emberiség egyetlen ’jövőképe’. Ez lehet a ’haladás’ végcélja. Az egyenlőség, szabadság, testvériség teljessége. Az öröklét. Hiszen minden út vagy a semmibe visz, vagy odavezet. Erről ma szó sincs. Minden szemben áll vele. Még a boldogság akarása is. De hogy a ’poklok oly régen tárva álló kapui’ végül is erőt vesznek-e rajtunk, én nem tudom…”

Magyar Kurír