Napi sajtószemle

A kronika.ro A jegyző is keresztbe tett a vásárhelyi katolikus iskolának címmel közli, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat jegyzője szerint törvénytelen, így nem írja alá a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében benyújtott határozattervezetet. A hírportál emlékeztet rá: miután pár napja megérkezett a Maros megyei tanfelügyelőség jóváhagyása, a városi tanács beleegyezésére is szükség van ahhoz, hogy ősztől a Bolyai Farkas Gimnázium keretében működő római katolikus osztályok különváljanak, és létrejöhessen az új felekezeti tanintézet. A városháza jegyzője, Maria Cioban egy kétoldalas dokumentumban indokolja meg, hogy miért törvénytelen, és miért nem kaphatja meg az ő aláírását a marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselőknek a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozása érdekében benyújtott határozattervezete.

Cioban szerint a tervezet nem felel meg az érvényben levő törvényes előírásoknak. A jegyző kifejti: a 2014-2015-ös iskolai hálózat tervét idén áprilisban fogadták el, és abban nem szerepel a most létrehozásra javasolt felekezeti iskola, így azon már nem lehet módosítást eszközölni. Cioban szerint ahhoz, hogy egy meglevő tanintézetből osztályok váljanak ki, és azok egy jogi személyiséggel rendelkező új iskolát hozzanak létre, az oktatási minisztérium engedélyére is szükség van. (Ezt csak az önkormányzat pozitív döntése után lehet kérni.) A jegyző azt is kifogásolja, hogy bár az újonnan létesülendő tanintézet az első tanévben a Bolyai Farkas Gimnáziumból kiváló római katolikus osztályokból állna, és ezek a 2014-2015-ös tanévben még a Bolyaiban működnének, az új iskola címe a jelenlegi Unirea Főgimnázium székhelyén lenne. A jegyző leszögezi: az oktatási intézmények csak azután viselhetik egy személynek a nevét, miután rendelkeznek a megyei névadó bizottság engedélyével. Cioban azért sem akarja aláírni a tervezetet, mert szerinte a helyi önkormányzatok nem, csupán a Romániában elismert egyházak hozhatnak létre felekezeti iskolákat, így a határozattervezetnek nincs jogi alapja.

A vásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselőknek a városháza honlapján most közzétett határozattervezete némileg módosult. A kezdeményezők figyelembe vették, hogy nem lehet egyből II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumnak nevezni a létrehozandó iskolát, így római katolikus gimnázium néven emlegetik. A tervezetben továbbra is benne maradt, hogy az Unirea Főgimnázium jelenleg érvényes szerződés hiányában törvénytelenül használja a katolikus egyháznak visszaszolgáltatott épületet. Ám arra is kitérnek, hogy amennyiben a helyi tanács beleegyezik az új felekezeti oktatási intézmény létrehozásába, az egyház hajlandó szerződést kötni legalább 15 évre, helyet biztosítva az Unireának. A kezdeményezők kérik, hogy a tanácsosok szavazzanak a római katolikus osztályok kiválásáról és egy új, jogi személyiséggel bíró iskola létrehozásáról, amely ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnáziumban fog működni. A soros marosvásárhelyi tanácsülést kedden tartják.

Az erdon.ro közli, hogy Napló helyett jegyzőkönyvek címmel küldött írást szerkesztőségüknek Varga Andrea jogtörténész, a váradhegyfoki premontrei prépostság jogi képviselője a rendnek a román állam ellen folytatott tulajdonjogi pereiben.

A kronika.ro Munkával segítik Böjte gyermekeit Gyergyószéken című beszámolója szerint „Jót tenni jó” – ezzel magyarázzák önzetlen segítségüket a Gyergyószentmiklóson és Szárhegyen dolgozó magyarországi diákok, akik kétkezi munkával járulnak hozzá, hogy a jelenleginél is jobb körülmények között élhessenek Böjte Csaba atya gyerekei. Raktár és garázs épül a gyergyószentmiklósi Szent Anna Gyermeknevelő Központ udvarán, a szárhegyi Kájoni János Gyermekotthonban pedig az istálló tetőszerkezetét teszik rendbe, kerítést építenek. Mindezt negyven magyarországi diák végzi a Tisztességes Választásért Alapítvány kísérleti programja keretében. A fiatalok a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola diákjai, munkájuk nyári gyakorlatnak is beválik, ám ennél sokkal több vezérelte Gyergyóba őket: segíteni, ugyanakkor nyaralni jöttek. Sengel Ferenc programigazgató elmondta: „Kisházépítés elnevezéssel egy programot hoztunk létre, amit szeretnénk kiterjeszteni az egész Kárpát-medencére. Első állomásként a Dévai Szent Ferenc Alapítvány két gyergyói központját választottuk. A program lényege a szakmunka és a szakember megbecsülése, aminek alapot önkéntes munkával próbálunk teremteni. A résztvevők tudásukat, munkájukat adják, viszonzásképpen honismeretet kapnak.”

László Orsolya, a Szent Anna-otthon vezetője köszönetét fejezve ki minden segítőjüknek. Elmondta: „Három éve működik a Szent Anna-otthon, ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a jó vonzza a jót. Ilyen alapon nagyon sok mindennel haladtunk: a dagasztószobától a kemencerakásig, a mosókonyha kialakításától a pince rendbetételéig. Még egy-két év, és minden téren pontra lesz téve az otthon.”

A szekelyhon.ro Jubilál a csíkpálfalvi templom címmel adja hírül, hogy a csíkpálfalvi templom felszentelésének 65. évfordulója tiszteletére az épületben emléktárlat nyílt. Csintalan László tiszteletbeli főesperes, az egyházközség plébánosa elmondta: a templom tervrajzai és a Márton Áron püspök fogadását megörökítő korabeli fotók reprodukciói képezik a tárlat törzsanyagát. A plébános szavaiból kiderült: Delne, Pálfalva és Csíkcsicsó valamikor egy egyházközséget képezett, a Szent János-templomban tartották a miséket. Ez a magyarázata, hogy az említett templom településen kívül, a mezőben található. Zöld Péter plébános idejében, 1783-ban vált ki Csicsó. Az 1764-es, kényszersorozások elleni székely tiltakozás egyik vezetője – utalva az újonnan létrejött egyházközségek szegénységére – úgy fogalmazott a domus historiában, hogy egy koldustarisznyából kettőt csináltak. Csintalan László emlékeztetett rá: a 16. században Pálfalvának is építettek egy fakápolnát, amelyet 1843-ban alakítottak át kőkápolnává. 1941. június 24-én, a delnei Szent János-templom búcsús ünnepén ebbe az épületbe csapott a villám. A villám belecsapott az idős harangozóba, Salamon Györgybe is, aki éppen a köteleket húzta, hogy a rossz időt, jégverést harangszóval elűzze. Bár leégett a hátáról a ruha, túlélte a természeti csapást. Az épület viszont használhatatlanná vált, el is bontották, a helyi iskolában kellett tartani a szentmiséket. 1943-ban a település közössége templomot szándékozott építeni, de a háborús időkben nem volt rá pénz, ráadásul azt követően, 1946-ban hatalmas aszály sújtotta egész Székelyföldet. Mivel 1949-ben államosították az iskolákat és megtiltották, hogy az oktatási intézetben egyházi szertartásokat tartsanak, az egyházközség példásan összefogott és a székely kalákák hagyományát felelevenítve önerőből építette fel az istenházát. A plébános leszögezte: „Csodaszámba ment, hogy azokban az időkben, amikor az egyházüldözés ismét beindult, egy körülbelül 500 lelket számláló kisközösség templomot tudott építeni. Sokan végeztek önkéntes munkát, például a fogatosok önszántukból hordták az építéshez a követ és a homokot. Az építést ekkor Ferencz Salamon Imre, Ferenczes István költő édesapja vállalta el. 1949-ben, mikor kezdődött a bérmálási időszak, befejezték a templomot. Csíkpálfalva ünnepelhetett, mivel 1949. június 12-én már a templomban bérmálkozhattak a hitüket megvalló ifjak. A bérmálást Márton Áron püspök végezte, természetesen ő szentelte fel a templomot is.” Csintalan László kitért arra is, hogy 1949-ben a kommunisták nem nézték jó szemmel a templomlétesítést, állítólag a falubeliek őrködtek az épületnél, mert úgy tudták, hogy a szentelési ünnepséget meg akarják akadályozni. „Egy még élő szemtanú vallotta nekem, hogy őrizték a templomot, mert úgy hallották, hogy settenkedő emberek autókkal benzines palackokat hoznak és az épületet fel szeretnék robbantani. Hogy mennyiben felel meg ez a valóságnak, azt nem tudom megállapítani, de elképzelhetőnek tartom, hogy az akkori rendszer kiszolgálói provokációt szerveztek. Úgy tűnik, ez meghiúsult, a kis egyházközség felszentelte templomát. Az épület kívülről nem volt levakolva, de belső felét teljesen elkészítették, a híres pálfalvi szőttessel díszítették a templomot. Azt is tudjuk, hogy Márton Áron püspök elfogatási parancsa már ki volt adva, június 21-én, kilenc nappal a templomfelszentelést követően le is tartóztatták. Továbbá azt a két fiatalembert, akik a püspök urat verssel köszöntötték, beidézték a titkosrendőrségre, az egyiküket nagyon megverték, későbbi halálát is ez az ütlegelés okozta. E szomorú esettől eltekintve, a kis lélekszámú közösségnek sikerült véghezvinnie akaratát” – mondta a plébános. Hozzátette: a templomot a hetvenes években fejezték be és 2011-ben újították fel, korszerűsítették.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír