Napi sajtószemle

A Népszava (2.o.) A pápa a holokauszttagadás ellen, a Magyar Nemzet (8.o.) Zsidó vendégeit nyugtatta Benedek, a Magyar Hírlap (10.o.) A holokauszt Isten és ember ellen való volt címekkel idézik a Szentatyát, aki amerikai zsidó szervezetek vezetőit fogadva tegnap a Vatikánban tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a holokauszt tagadását vagy kisebbítését. „Az a gyűlölet, férfiak, nők, gyerekek semmibévetele, ami a soában megnyilvánult, Isten és az emberiség elleni vétek volt. Ennek mindenki számára világosnak kell lennie, különösen az egyházi személyeknek” – mondta XVI. Benedek.
A Népszava megjegyzi, hogy a pápa szavainak különös jelentőséget ad az a botrány, amelyet az egyházba visszafogadott Richard Williamson püspök holokauszttagadó kijelentései váltottak ki.
A Magyar Hírlap pedig azt tartja figyelemre méltónak, hogy a pápa megismételte elődje, II. János Pál néhány évvel ezelőtt a zsidókhoz intézett bocsánatkérő szavait. „A néhai egyházfő 2000 márciusában Jeruzsálemben a siratófal előtt a katolikus egyház nevében Isten bocsánatát kérte mindazokért a szenvedésekért, amelyeket a zsidóknak el kellett viselniük a történelem ideje alatt” – írja a Magyar Hírlap.

A Hetekben (14.o.) Lukács András Miben hitt Darwin? címmel készített összeállítást arról, hogy 200 éve született Charles Darwin, az evolúcióelmélet megalapítója. A cikkíró kiemeli, hogy Malcolm Brown, az anglikán egyház missziós és külkapcsolatokért felelős igazgatója A jó vallásnak jó tudományra van szüksége című írásában az egyház nevében bocsánatot kért Darwintól: „Születésed után kétszáz évvel az anglikán egyház bocsánatkéréssel tartozik neked azért, hogy félreértettünk, és első reakciónk rossz volt, amely arra bátorított egyeseket, hogy továbbra is félreértsenek. Az elismertségedért folytatott harcnak nincs vége, és a probléma nemcsak a vallásos ellenkezőkkel van, hanem azokkal is, akik hamisan formálnak jogot rád saját érdekeik érvényesítése során. A jó vallásnak konstruktívan együtt kell működnie a jó tudománnyal, és bátorkodom azt állítani, hogy ennek az ellenkezője is igaz.” Lukács András számára az anglikán egyház Darwinhoz fűződő megváltozott viszonyát mutatja az a tény is, hogy február 15-én ünnepi istentiszteletet tartanak majd a természettudós emlékére. A cikkíró megállapítja azt is: „A Vatikán ennél távolságtartóbban foglalkozik a Darwin-bicentenárium kérdésével. Ünnepi misére biztosan nem fog sor kerülni, lesz azonban ehelyett március elején egy konferencia Rómában, amelyen teológusok és tudósok kritikai megközelítéssel veszik górcső alá Darwin örökségét.” Lukács András felidézi, hogy Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke óvatosan fogalmazott az intelligens tervezésről, mondván, keresztények milliói hisznek benne, és megvan az érdeme, hogy nem veti el a természetes szelekcióval kapcsolatos megfigyeléseket, ahogyan azt a kreacionizmus tette. A cikk írója szerint a márciusban megrendezendő konferencián „talán világosabbá válik a katolikus egyház véleménye Darwin munkásságával kapcsolatban. Bár 1996-ban II. János Pál azt állította, hogy az evolúcióelmélet több mint hipotézis, a Vatikán álláspontját az evolúció elméletével kapcsolatban továbbra is egyfajta kettősség jellemzi. A hivatalos megközelítés szerint az evolúció Isten módszere a teremtés során. XVI. Benedek írásaiból azonban kiderül, hogy a pápa szerint az ember létezésének isteni eredete van. Beiktatási miséjén hangzott el híressé vált mondata, miszerint ’az ember nem az evolúció jelentéktelen mellékterméke’.”

Magyar Kurír