Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Amint arról tegnapi, február 4-ei számunkban hírt adtunk, a Pápai Államtitkárság közleményt adott ki, amely egyértelműen leszögezi: a holokauszt tagadásával botrányt kavaró Richard Williamson tradicionalista püspöknek „teljesen egyértelműen és nyilvánosan” el kell határolódnia a soával kapcsolatos álláspontjától, mielőtt teljesen befogadnák az anyaszentegyházba. (Lásd A Pápai Államtitkárság közleménye című hírünket – a szerk.) A Népszabadság (7.o.) Vatikán: Williamson vonja vissza nézeteit! címmel részletesen számol be erről, de azt emeli ki, hogy szerdai általános audienciáján XVI. Benedek pápa nem tért ki a Williamson-ügyre. A lap idézi Federico Lombardi vatikáni szóvivőt is, aki kedden este azt mondta, hogy a pápa a múlt héten ismét felemelte a szavát a holokauszt tagadása ellen, egyúttal „teljes és vitathatatlan szolidaritását” fejezte ki a zsidók iránt. A pápa egyértelművé tette, hogy Williamson kiközösítésének feloldásával a zsidóság elleni népirtás tagadása nem válik elfogadhatóvá. A Népszabadság arra is kitér, hogy Németországban változatlanul többségében kritikus hangokat hallani a német pápával kapcsolatban. Kereszténypárti és szociáldemokrata politikusok is felsorakoztak Angela Merkel kancellár mögé, miután világos állásfoglalásra szólította fel XVI. Benedeket a rehabilitált holokauszttagadó brit püspök ügyében. A CDU elnöki tisztét is betöltő politikus asszony szerint ha egy vatikáni döntés nyomán az a benyomás alakulhat ki, hogy lehet hazudni a holokausztról, akkor ez következmények nélkül nem maradhat megválaszolatlanul. A pápa bátyja, Georg Ratzinger csalódottan reagált Merkel megnyilvánulására és azt mondta: fivérét illetően dezinformálják a társadalmat. A Népszabadság közli azt is, hogy a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) viszont úgy foglalt állást: „XVI. Benedek döntésével nemcsak egy holokauszttagadót rehabilitált, hanem egy olyan papi közösséghez tartozó püspököknek kínált fel közösséget, akik a demokratikus társadalmi modellt elutasító mozgalom élén állnak.”

Ugyancsak a Népszabadság (7.o.) A holokauszttagadó püspök című, londoni tudósítása szerint Nagy-Britanniában a politikai paletta valamennyi színe a leghatározottabban helytelenítette XVI. Benedek döntését, amellyel visszafogadta az egyházba Richard Williamsont. A lap kiemeli: „Williamson mellett kevés világi személy állt ki az elmúlt napokban. Ki más is lehetne a barátja, mint David Irving, akit holokauszttagadása miatt börtönbüntetésre ítéltek Ausztriában?”

A Népszavában (2.o.) Rónay Tamás Összeesküvés a pápa ellen? címmel ismerteti a Pápai Államtitkárság tegnapi közleményének tartalmát. A cikkíró szerint „Összeesküvést sejt a Vatikán a Williamson-botrány mögött.” Olasz lapértesülések szerint ugyanis nem lehetett véletlen, hogy a nagy vihart kavart interjú megjelenése napra egybeesett azzal, hogy a pápa aláírta a Szent X. Piusz Testvériség kiközösítésének feloldásáról szóló dekrétumot, ami két nappal később lépett életbe. Az interjúval pedig a pápának akartak ártani. Annak közlését állítólag egy Vatikán-ellenes álláspontjáról ismert francia nő, Fiametta Venner szorgalmazta. Az interjút készítő Ali Fegan visszautasította a vádakat, szerinte az egésznek semmi valóságalapja sincs. Mint mondta, eredetileg a Szent X. Piusz Testvériség egy svéd tagjával kívánt interjút készíteni. Williamson csak később jött rá, hogy kijelentéseit vette a kamera. Rónay Tamás szerint az ügy egyik fő felelőse Giovanni Battista Re bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa, „neki mindenképpen tudnia kellett az egész ügyről. Re azonban már korábban is igazolta, hogy nem feltétlenül alkalmas a pozícióra. Az ő felelőssége ugyanis, hogy a Szentszék hozzájárult Stanislaw Wielgus varsói püspökké való kinevezéséhez. Pedig ekkor már tudni lehetett, hogy korábban együttműködött a lengyel kommunista titkosrendőrséggel. Wielgus ezért két nappal kinevezése után, 2007. január 7-én lemondott.” A másik fő felelőse a cikk szerint a Williamson-ügynek Dario Castrillon Hoyos bíboros, a Papi Kongregáció volt felelőse, aki nyugdíjazása után nem mondott le összes feladatköréről, s ragaszkodott ahhoz, hogy bevégezhesse nagy művét, a „keresztények egységének megteremtését”, ami a Szent X. Piusz Testvériség visszafogadását jelentette. Hoyos már 1988 óta tartja a kapcsolatot a közösséggel, pontosan tudta azt is, milyen nézeteket képvisel Richard Williamson, bár ezt utólag tagadta, Rónay Tamás szerint nem túl meggyőzően. Hírek szerint az utóbbi hónapokban már senkit értesített a közösséggel folytatott tárgyalásairól, a pápát, de még Giovanni Battista Rét, illetve a Hittani Kongregáció prefektusát, William Joseph Levadát sem. Így elsősorban az ő hibája, hogy az egész ügy idáig fajult.

A Magyar Nemzet (9.o.) Keresztényellenes angliai intézkedések címmel számol be arról, hogy egy brit kórház felfüggesztette alkalmazottjának munkaviszonyát, s megvonta fizetését. Caroline Petrie, aki Weston-super-mare-ban otthoni ápolási feladatokat végzett, decemberben felajánlotta egy hetvenkilenc éves betegének, hogy imádkozna érte. Amint az ügy a vezetőség fülébe jutott, az alkalmazottat felfüggesztették állásából, s fizetést sem kap, míg nincs az ügyben ítélet. A polgári napilap emlékeztet rá: az Egyesült Királyságban egyre több jel utal a kereszténység visszaszorítására. Karácsonykor az oxfordi önkormányzat úgy döntött, a városi ünnepségeken a Krisztus nevére utaló „Christmas” helyett a téli fény ünnepét hirdeti meg. Az Oxford University Press ifjúsági szótárának új kiadásából törölték a kereszténységhez kötődő szavakat, mint a püspök, az apátság vagy a keresztelés. Szintén tavaly a londoni Heathrow repülőtér egyik alkalmazottjának megtiltották, hogy a nyakában keresztet viseljen. A Caroline Pettie-ügy nyomán fellángoltak a viták. Egy ateista csoport üdvözölte a döntést, mert szerintük megengedhetetlen, hogy egy egészségügyi dolgozó a vallását képviselje munkahelyén. A Daily Mail szerzője, Richard Littlejohn viszont így ír: „Multikulturális társadalmunkban van egy csoport, amelynek, úgy tűnik, nem jár ki a többieket megillető tisztelet… ez a brit keresztények csoportja.” A szerző leírja, hogy zsidó vallása ellenére nagyra értékelte, hogy a keresztény nővérek, akik édesanyját a haldokláskor ápolták, imádkoztak is érte.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) 2011-es pápavizit? címmel közli a nol.hu információját, amely szerint „Feltehetően hazánk EU-elnökségének évében, 2011-ben Magyarországra látogat a pápa. XVI. Benedek egyelőre saját kívánságát közölte Balassa Jánossal, amikor Magyarország új szentszéki nagykövete átadta neki megbízólevelét.” A portál úgy tudja, a zenerajongó pápa ott lesz azon a Liszt-koncerten is, amelyet a magyar EU-elnökség fél éve alatt rendeznek majd a Vatikánban.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (5.o.) Budapesti gimnazisták a nemzet várfalán címmel mutatja be a budai Szent Margit Gimnázium négy tanulóját – Hetzmann Róbertet, Lovász Ádámot, Sisa Márkot és Kiss Bence Álmost –, akik a várak aljában élt szolgáló emberek mintájára gondoznák a nemzet omladozó falait, ezért felvették a Váralja Szövetség nevet. A fiúk elbüszkélkedtek azzal, hogy elektronikusan (vmk.tar.hu, polgarinfo.hu) már két és félezren írták alá az általuk kezdeményezett petíciót „A magyar műemlékek védelmére.” Petíciójukat eljuttatták a köztársasági elnökhöz és az országgyűlési képviselőkhöz is.

Magyar Kurír