A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Elismerte a hibát egy vatikáni bíboros címmel készített összeállítást arról, hogy XVI. Benedek pápa feloldotta a Szent X. Piusz Testvériség, ezen belül a holokauszttagadó püspök, Richard Williamson kiközösítését. A cikkíró szerint „rég rázta meg ilyen vihar a katolikus egyházat. Ráadásul a legkínosabb az egész ügyben az, hogy éppen német származású pápa hozta meg a határozatot…” Rónay Tamás figyelemre méltónak tartja, hogy már az ugyancsak német kuriális bíboros, Walter Kasper, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke is úgy fogalmazott az ügy kapcsán: „Hibákat is elkövettünk a kúrián belül, ezt bizton állíthatom.” A bíboros elismerte, a Vatikánban keveset beszélnek egymással, s nem tárják fel kellőképpen, miből adódhatnak problémák. Hírek szerint XVI. Benedek nem avatta be Kaspert a kiközösítés feloldásával kapcsolatos döntésébe. A cikkíró leszögezi: „XVI. Benedek nem antiszemita, ezt többször hangsúlyozta már, s pontifikációjának [helyesen: pápaságának – a szerk.] egyik fontos célja éppen az volt, hogy tovább javítsa a katolikus egyház és más egyházak viszonyát. Ám ezúttal vagy nem hallgatott tanácsadóira, vagy nem mérte fel döntésének súlyát.” Rónay Tamás emlékeztet rá, hogy a pápa életével foglalkozó szerzők kiemelik: XVI. Benedek eszmeiségét az 1968-as diákmozgalmakkal szembeni ellenérzései határozzák meg, „Joseph Ratzingert sokkolta ez az időszak, ekkor vált liberálisnak mondott lelkipásztorból konzervatívvá, s ez az eszmeiség határozza meg gondolkodását mindmáig.” A cikkíró szerint „XVI. Benedeknek új politikát kell kezdeményeznie, mert lehet, bár lépéseivel aligha akar bárkinek rosszat, átgondolatlan döntéseivel komoly károkat okozhat az egyháznak.”
Magyar Kurír