Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (2.o.) Hallgatást parancsoltak a püspöknek címmel számol be arról, hogy bocsánatot kért XVI. Benedek pápától Bernard Fellay, a tradicionalista katolikus mozgalom vezetője, mert Richard Williamson, az irányzat egyik tagja tagadta a holokausztot. Fellay utasította a püspököt, hogy ne nyilvánítson véleményt politikai vagy történelmi kérdésekben.

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a The Jerusalem Post című izraeli napilap vezércikkét, amely szerint „Nem valószínű, hogy XVI. Benedek pápa szándékosan tönkre akarná tenni mindazt, amelyet elértek a XXIII. János pápa által elindított közeledés során a katolikusok és a zsidók, ám valójában épp ezt teszi.” Az izraeli orgánum felsorolja a pápa által végrehajtott, számára elítélendő lépéseket: „Visszafogadta a holokauszttagadó püspököt, folytatta XII. Pius pápa szenttéavatási eljárását, valamint 2007 júliusában könnyebbé tette az ultrakonzervatívoknak, hogy a húsvétot a latin nyelvű rítus szerint ünnepeljék, bár annak eredeti szövegében a zsidókat hitetleneknek nevezik.” A The Jerusalem Post arra szólít fel, hogy „hogy három hónapos szünet álljon be a zsidó szervezetek és a Vatikán között. Ez időszak alatt Izrael szentszéki nagykövetét vissza kell hívni Jeruzsálembe konzultációkra.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Holokauszt-emlékév… 2.o.) beszámol arról a rendezvényről, amit a nemzetközi holokauszt-emléknapon – az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szövetséges csapatok – tartottak a budapesti Páva utcai intézményben. A lap Szita Szabolcs előadásából kiemeli, hogy a történész felidézte: a néhai II. János Pál pápa kinyilvánította, hogy a zsidók és a keresztények közös jövője is megköveteli az emlékezést.

Az egyetlen magyar alapítású remete szerzetesrend, a pálos rend, tavaly ünnepelte pápai jóváhagyásának 700. évfordulóját. Ebből az alkalomból nyilatkozik a Magyar Hírlapban (A pálosok… 1.,5.o.) Bátor Botond tartományfőnök, aki felidézve a pálosok 1950-es évekbeli meghurcoltatását, figyelmeztet: „Ma is működnek az egyházat és a nemzetet bomlasztó erők. A jövőt persze nem lehet megjósolni, ám hiszek abban, hogy van küldetésünk ebben az országban. Ezt a küldetést pedig az Istentől kaptuk… Sokan napjainkban sem értik, mit jelent közösségben élni, és ez a társadalmon is meglátszik. Ha nem hinnék Jézus Krisztusban, én is megérteném korunk emberének mentalitását, amely az egyéni boldogulást helyezi mindennek elébe. Az evangéliumon kívül nincsen más alapja az egységnek. Sajnos, ma a tolerancia diktatúráját éljük. Ha valaki azt mondja, hogy vannak bizonyos értékek, akkor arra kimondják a verdiktet: te nem vagy toleráns. Pedig értékek nélkül eluralkodik az anarchia, hiszen mindenki a saját igazát tartja megfelelőnek, és értelemszerűen azt akarja a környezetére is rákényszeríteni.” A pálosok tartományfőnöke szerint „… korunk értékrelativizmusa talán még a kommunizmusnál is rosszabb a kereszténység szempontjából. A rendszerváltozásig egyértelmű volt a helyzet. Ma viszont a normákat meghatározók azt mondják: dehogy vagyunk mi az egyház ellen, sőt… Ott lapul azonban emögött a feszültség, hogy legszívesebben megszabadulnának Krisztus követőitől. Ki tudja, talán mindkét rendszer mögött ugyanaz az erő áll, ám sajnos a mostani, el kell ismerni, a gonoszság szempontjából hatásosabb.” Botond testvér úgy látja: a nemzet létjogosultságát két oldalról is támadják. „Az egyik irányból azt halljuk: ez egy idejétmúlt fogalom, hiszen ma már unióban élünk, ezért el kell felejteni. A másik szélsőséghez tartozók pedig a mértéket vetik el, amikor úgy érvelnek: a magyarok felsőbbrendűek, csak nekünk van létjogosultságunk a Kárpát-medencében. Csakhogy egyiknek sincs köze a kereszténységhez. Látjuk, hogy az unió alkotmányába nem hajlandók bevenni a keresztény gyökereket, a szélsőséges nacionalisták pedig hallani sem akarnak a megbocsátásról, a krisztusi szeretetről.” Bátor Botond arra is emlékeztet: a pálosok alapítójuk, Boldog Özséb óta vallják, nem a külső körülmények jelentik a valódi problémát, hanem az, hogy az ember szívében békétlenség van. Ezért a megoldást is „belül” kell keresni, elsőként ott kell rendet tenni. „Ahogy elődeink, úgy mi is ebben akarunk segíteni az embereknek. Monasztikus közösségként pedig Isten dicséretével elsősorban a magyar nemzetért, de az egész világért is imádkozunk.” Botond testvér hozzáteszi: hiába fogtak kardot a pálos szerzetesek is a török veszedelemmel szemben, hiába vállaltak illegális tevékenységet a kommunizmus elnyomása alatt, a rend tagjai mindig tudták: az igazi harc legbelül folyik.

Magyar Kurír