Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Zsidó tiltakozás a pápa döntése miatt címmel, a Népszabadság (9.o.) pedig Amnesztiát adott a pápa főcímmel és A lefebvre-isták visszafogadása miatt leállhat a zsidó-katolikus dialógus alcímmel tér vissza arra a múlt heti hírre, hogy XVI. Benedek pápa visszavonta a Marcel Lefebvre érseket követő püspökök kiközösítését. Mindkét lap kiemeli, hogy a pápai döntést zsidó szervezetek tiltakozása kísérte. Az egyik püspök, a brit Richard Willamson bíboros ugyanis korábban arról beszélt, hogy nem hisz a náci gázkamrák létezésében, s úgy vélte, összesen 300 ezer zsidó halt meg a vészkorszakban. A Népszabadság szerint „hiába hangoztatta a szentszéki szóvivő, hogy Williamson visszafogadása nem azonos nézeteinek elismerésével, az olasz rabbikar is úgy látja, árnyék vetődött az egész egyházra a II. Vatikáni zsinat 50. évfordulóján és főleg a január 27-ei, mai emlékezet napja előtt. Az olasz zsidó közösségek uniója megerősítette: az emlékezet napján elmarad a közös zsidó-katolikus ima.” A Magyar Nemzet beszámolója egy meg nem nevezett izraeli tisztviselőt idéz, aki közölte: nem változott a program, májusban látogat Izraelbe XVI. Benedek.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (A lét küszöbén 2.o.) Seregély István zenei szerkesztő, látványtervező és dokumentumfilm-rendező nyilatkozik, akinek legújabb, Magyarország templomait bemutató, Léptünk koppan ódon köveken című sorozatát a Duna Televízió vetíti. A címről elmondta: az azt fejezi ki, hogy „a templomok az időtlenséget magukba foglaló, lét és nemlét küszöbén álló, a hitet, a szépséget egyesítő művészeti alkotások. Terveink szerint egy éven át minden szombaton reggel újabb hazai templomot mutatunk be a Duna Televízió nézőinek.” A rendező elmondta azt is, hogy a sorozat központi témája a szerkesztő Mocsári Eleonóra tanulmánya alapján „az egyháznak az államhoz és a művészethez való viszonya az államalapítástól napjainkig. Műemlék, illetve különleges művészettörténeti, építészeti érdekességgel rendelkező templomokat keresünk fel. Elsőként a vízivárosi Szent Anna-plébániatemplomban jártunk, ahol a kupola egyik felét Molnár C. Pál, a másik felét Kontuly Béla festményei díszítik; a harmincas évek divatjának megfelelően – kétféle stílusban. A következő epizódokban a fóti Szeplőtelen fogantatás plébániatemplomba, az esztergomi bazilikába, a váci Boldogságos Szűz Mária és Szent Mihály püspöki székesegyházba és a szegedi Havas Boldogasszony ferences plébániatemplomba látogatunk el.” A fóti templom egyebek között arról nevezetes, hogy Ybl Miklós tervei alapján épült. Seregély István emlékeztetett rá: „Jeles építészünk a megbízatása idején még fiatal volt, későbbi hírnevét éppen a fóti művével alapozta meg. A mélyen vallásos Károlyi István gróf felesége, Esterházy Franciska emlékére állíttatta a templomot. A legszebb oltárképen elhunyt hitvese a szegényeknek ajándékot osztó Szent Franciska képében jelenik meg. A gróf öreg koldusként látható a festményen.” Az esztergomi bazilikát illetően a sorozat rendezője kifejtette: „Biztos vagyok benne, hogy nem mindenki tudja például, hogy a főszékesegyházi kincstárban olyan felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat csodálhatunk meg, mint Zsigmond és Mátyás király szarvserlegei, valamint a XVII. században készült csókkereszt, amelyet a koronázásra érkező királyoknak kellett csókkal illetniük a fogadalomtétel során.”

Magyar Kurír