Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Per… 9.o.) beszámolója szerint peres eljárást kell indítani az iszlám vallás szent könyvét bíráló holland politikus, Geert Wilders ellen egy amszterdami bíróság tegnap bejelentett döntésének értelmében. A parlamenti képviselő egy tavaly bemutatott filmben a Koránt erőszakra buzdító könyvnek nevezte, és párhuzamot vont az iszlám és a nácizmus között. Wilderst még 2008 tavaszán perelték be gyűlöletkeltés és hátrányos megkülönböztetés miatt, de az ügyészség akkor úgy vélte, nem indíthat eljárást, mert a képviselőnek joga van a véleménynyilvánításhoz.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (A közösen énekelt Himnusz üzenete 14.o.) Jankovics Marcell filmrendező, művelődéstörténész nyilatkozik abból az alkalomból, hogy 1823. január 22-én ezen a napon fejezte be nemzeti imádságunk, a Himnusz megírását Kölcsey Ferenc. Jankovics elmondta: „A Himnuszt író Kölcsey nem kér és könyörög, hanem felszólítja Istent, ne sújtsa többé a nemzetet. Igazságot követel, mint egy ügyvéd az igazságos bíró előtt. Az ószövetségi próféták tónusára is emlékeztet, a magyar gondolkodásba is beleillik a hangneme: lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten. Ám az is benne van a Himnusz egészében, hogy az újjászületés csak akkor sikerülhet, ha összeszedjük magunkat. A Magyar nemzetstratégia című Püski-kiadású antológia karácsony előtti bemutatóján minden szerző úgy fejezte be a mondandóját, hogy Isten óvja Magyarországot. A szerzők között én voltam az utolsó előtti felszólaló, utánam következett Hegedűs Lóránt, az irodalomtörténészként is kiváló református teológus professzor, ő is mellém állt. Mindketten azt mondtuk, kevés kérni Istent, hogy oldja meg a problémáinkat. Mi inkább azt a közmondást választjuk helyette: Segíts magadon, Isten is megsegít!”

A Magyar Fórumban (Pax et bonum!15.,18.o.) Dobszay Benedek, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciai titkára nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a Ferences Család – a ferences lelkiségben élő férfi és női szerzetesrendek, valamint a Ferences Világi Rend – 2009-ben ünnepli a ferences lelkiség szerinti élet pápai jóváhagyásának 800 éves jubileumát. Benedek atya elmondta: „A renden belüli reformok mindig érintették a szegénység problémakörét. Egy ferencesnek mindennap fel kell tennie magában a kérdést: kellően szegényen élek-e? Ugyanakkor az, hogy mi oktatási, egészségügyi, szociális munkát végzünk, s plébániákat vezetünk, megköveteli azt, hogy különböző technikai eszközöket használjunk. A magyar provincia intézményrendszere akkora, mint egy kisvárosé. Több mint 500 külső munkavállalónk van, több mint kétezer diák oktatásáról gondoskodunk, s több tízezer ember hitéletét ápoljuk, nem beszélve szociális vállalásainkról. Ezekhez a szolgáltatásokhoz szükséges egy optimális anyagi háttér. Közben persze meg kell kérdezni magunktól: mi a pénzforrásokat megfelelő módon használjuk fel vagy sem? Végül az sem mellékes, hogy megvizsgáljuk, munkavégzésünkben vagyunk-e annyira szorgalmasak, mint egy egyszerű, szegény magyar ember… A hívek anyagi támogatását főleg szociális területre kell fordítani, mert ott van igazán nagy baj. A mi legnagyobb szociális intézményünk a gyöngyösi Autista Segítő Központ és a karácsondi majorság. Ez úttörő vállalkozásnak számít nálunk, ám gyakran a teljes anyagi csőd szélén áll, így az isteni gondviselés nagy jele, hogy a központ még létezik. Budapesten nyugdíjas-foglalkoztatót, Szegeden hajléktalankonyhát, Esztergomban pedig szociális otthont működtetünk. Látjuk: a szociális szféra sokkal keményebb helyzet elé állítja a rendet, mint az oktatás. Ezért ezen a területen minden segítséget szívesen fogadunk.”

A Magyar Nemzet (Ökumenikus… 3.o.) ismerteti a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közleményét, amelyet tegnap adtak ki az ökumenikus imahét jegyében: „Fájdalmasnak és igazságtalannak tartjuk, hogy a takarékosság jegyében hozott intézkedések szinte kizárólagosan a nyugdíjasoknak, a nagycsaládosoknak és az alacsony keresetű polgároknak a terhét növelik.”

A Heti Válasz (8-9.o.) A Jobbik-holding címmel mutatja be a Jobbik Attila Király Népfőiskoláját, kiemelve, hogy az alapító nyilatkozatban olvasható a következő figyelmeztetés: „Vagy vissza tudjuk adni a kereszténység és sajátos hazai kultúránk becsületét, vagy beleolvadunk a globalizálódó világba.” A lap figyelemre méltónak tartja, hogy a népfőiskola főigazgatója Kiszely István régész-őstörténész. A Heti Válasz szerint ez meglepő, „mert rendszerbeli tevékenysége miatt személye legalábbis kételyekre ad okot.” Az orgánum idéz a Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián nevével fémjelzett, Elhallgatott múlt – A pártállam és a belügy című könyvből, amelyben a szerzők azt állítják, hogy Kiszelyt 1960-ban beszervezte a titkosrendőrség, s annak fejében, hogy sokat utazhatott külföldre, „Feledy Zsolt” fedőnéven harminc évig jelentett, többek között a tíz évet a Gulágon raboskodó Olafsson Placid atyáról 79 jelentése olvasható, de jelentéseivel Kiszely ahhoz is hozzájárult, hogy korábbi osztálytársát, Hagemann Frigyes katolikus papot 1971-ben öt év börtönre ítélték. „Bűne” annyi volt, hogy aktív ifjúsági munkát végzett. Szabadulása után Kiszely továbbra is besúgta.

Magyar Kurír