Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa nagy-britanniai látogatásáról

A Népszabadság (6.o.) A pápa sikert aratott Angliában, a Népszava (8.o.) Bocsánatot kért a pápa a papok áldozataitól, a Magyar Hírlap (7.o.) Bocsánatot kért XVI. Benedek, a Magyar Nemzet (8.o.) Elítélte a nácizmust a pápa Angliában címekkel számolnak be a Szentatya nagy-britanniai apostoli látogatásának utolsó napjáról.

A Népszabadság idézi David Cameron brit miniszterelnököt, aki szerint a pápa „önvizsgálatra késztette a brit társadalmat, még azokat is, akik nem vallásosak, vagy nem értenek mindenben egyet az egyházzal.” A lap hozza Lord Patten-nek, a Konzervatív Párt volt elnökének, a látogatás fő szervezőjének a szavait is, aki „rendkívüli sikerként” és a „cinizmussal szembeni győzelemként” könyvelte el a pápa tartózkodását. A Népszabadság beszámolója szerint a brit sajtó végeredményben jóindulattal tájékoztatott az eseményekről, a The Sunday Times-hoz hasonlóan „szent nagypapaként” állítva be XVI. Benedeket. A Népszabadság azonban megjegyzi: „Ettől függetlenül több ezren tüntettek szombaton is a belvárosban a pápa és a Vatikán ellen. Az egyházfő elleni terrorista fenyegetés viszont vaklármának bizonyult, mind a hat őrizetbe vett takarítót vádemelés nélkül szabadon engedték.”

A Népszava és a Magyar Hírlap is azt emelik ki, hogy XVI. Benedek megkövette londoni szentmiséjén a papi személyek szexuális visszaéléseinek egykori gyermekáldozatait, és a nap folyamán találkozott is az áldozatok egy csoportjával. „Kommentárok szerint ez volt az eddigi legerőteljesebb bocsánatkérő megnyilvánulás a pápa részéről az egyházat világszerte megrázó visszaélési botrány kirobbanása óta” – írja mindkét lap.

A Magyar Nemzet beszámolója kiemeli, hogy a látogatást záró birminghami szentmiséjén a Szentatya „gonosz ideológiának” nevezte a nácizmust, és megemlékezett a hitleri légierő Nagy-Britannia elleni, hetven évvel ezelőtti pusztító támadásairól, külön megemlítve a közeli Coventry városát, amelyet 1940 novemberében porig bombázott a német légierő. Egyúttal közölte: számára, aki Németországban élt és szenvedett „a náci rezsim sötét napjaiban”, mélyen megindító, hogy a náci Németországgal vívott légi háború – az angliai csata – emléknapján Nagy-Britanniában lehet.

Egyéb témák

A Magyar Hírlap (Semjén… 6.o.) beszámolója szerint magyarországi látogatásra hívta meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Irinej szerb pátriárkát. A KDNP elnöke szombaton Belgrádban találkozott a szerb ortodox egyház vezetőjével, a Vajdaságban pedig a szerbiai magyar katolikus, református és evangélikus püspökökkel.

A Magyar Nemzet (Ölt… 2.o.) beszámolója szerint mégis van halálos áldozata a 2006. október 23-ai rendőri túlkapásoknak. Egy kilőtt gumilövedék egy Gyulai Árpád nevű járókelő nyakát találta el, a seb elrákosodott. Erről nyilatkozott a köztévében Vértesaljai László jezsuita szerzetes, aki idén április 23-án maga temette el a halálos kórban elhunyt férfit. A lap emlékeztet rá: P. Vértesaljai is megszenvedte az akkori brutalitást, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján többször is bántalmazták a rendőrök.

A Népszabadság (2.o.) Czene Gábor Áll a bál a pécsi püspökségnél címmel írja: „Wildmann János, az Egyházfórum főszerkesztője szerint vatikáni vizsgálat által feltárt bűncselekmények állnak a pécsi katolikus püspökségnél történt felmentések hátterében: gazdasági visszaélések, homoszexuális zaklatás, szőnyeg alá söpört pedofilügy. Az egyházmegye tiltakozik a vádak ellen.”
Ugyanitt (3.o.) Ungár tamás „A Wildmann-féléknek sosem fogok hinni” címmel pécsi hívőket kérdezett az ügyről, akiknek többsége nem hiszi el a vádakat. Egyikük így fogalmazott: „… fideszes vagyok, a pártnak végzek szakértői munkát, és a Wildmann-féléknek sosem fogok hinni.”

A Népszava (Békét, párbeszédet kért… 9.o.) és a Magyar Nemzet (Budapesten tanított… 5.o.) is beszámolnak a hazánkba látogató XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco szombati a Papp László Sportarénában több mint tizenegyezer néző előtt tartott előadásáról, amelyben figyelmeztetett: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen, fel kell emelkedni a vallási nézeteltéréseken. A dalai láma együttérzésről, szeretetről, belső békéről és a vallások közötti párbeszéd fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a buddhizmus négy nemes igazságot ismer: a szenvedés igazságát, a szenvedés okának igazságát, a szenvedés megszüntetésének igazságát és azt, hogy ez utóbbihoz egy úton lehet elérkezni. Az általa okozatiság törvényeként említett elv alapján kifejtette: belátható a kölcsönös függőség a világban, ugyanis minden jelenség időleges, például a virágok is elszáradnak, de a létezés módja is másodpercről másodpercre változik. Minden jelenségnek van oka, de ezek az okok sem állandók. A dalai láma az okozatiság törvényéből vezette le a „függő keletkezés” törvényét, ami azt jelenti, hogy minden jelenség visszavezethető okokra, amelynek szintén vannak okaik, és ezt a folyamatos a végtelenségig lehet folytatni. Ez azt jelenti, hogy a jelenségek kezdet nélküliek a világban, az ok és az okozat egymás nélkül nem léteznek, s az okot nem tekintjük az okozattal szemben elsődlegesnek, a kettő egymástól kölcsönösen függ. Minden, ami boldogsággal tölti el az embert, más érző lénytől származik, ezért az embernek minden érző lényt szolgálnia kell, sőt a rossz szándékú embereket is meg kell óvni saját tevékenységük negatív következményeitől – mondta a dalai láma. Az iszlám által hirdetett szent háborúról kifejtette: a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek elpusztítására szólít fel, hanem arra, hogy „a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük.” Ugyanerre hívja fel a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást. A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonság leküzdését célozza – mondta Tendzin Gyaco, hozzátéve: „a káros érzelmi berögződések ellen” rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van.

Magyar Kurír