Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (16-17. o.) Lukács Csaba Elűzetve című, helyszíni riportja szerint humanitárius katasztrófa fenyeget Libanonban: a négy és fél millió lakosú országba legalább kétmillió szír menekült érkezett az utóbbi hónapokban, de jöttek keresztények Irakból is. Kevés az ivóvíz, az ország áramszolgáltatói nem bírják a megnövekedett terhelést, ráadásul rövidesen itt a tél, és a földönfutók zöme – többségükben nők és gyerekek – sátorban él. A cikkíró sokkoló történeteket mutat be az Iszlám Állam fegyveresei elől menekülőkről. Georges Youhara atya, az asszír egyház menekültekkel foglalkozó missziójának vezetője elmondta: „A legnagyobb fájdalom a Nyugat hallgatása, ezért minden hozzánk látogató külföldit arra kérünk, hogy hazatérve legyen a bajba jutott menekültek hangja. Beszéljen róluk a gyülekezetben, médiumokban, hívja fel a kormánya figyelmét, mert csak így lehet segíteni ennyi emberen. Az isteni szeretetnek akciókban kell megmutatkoznia!”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (28. o.) Balogh Margit Kisatya címmel emlékezik meg a 90 esztendeje született és 1970-ben elhunyt Kerkai Jenő jezsuita szerzetesről. A cikkíró szerint a KALOT megalapítójának története „az ötvenes években élt magyar papok tucatsorsa is lehetne: teológiai tanár, népmisszionárius, börtöntöltelék, segédmunkás. Az övé ennél mégis több és más lett. Mert egyike azoknak, akik megpróbáltak utat vájni a modern szociális kérdések rengetegébe, s egyike azoknak is, akik a proletárdiktatúra évtizedeiben megkísérelték a kiegyezés ösvényén képviselni egyházuk érdekeit.”

A Magyar Hírlap (3. o.) Az európaiság gyökere a kereszténység címmel számol be arról, hogy tegnap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen közös konferenciát rendezett az Európai Néppárt parlamenti frakciója és a Barankovics Alapítvány. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára előadásában figyelmeztetett: „Ha Európa elszakad eredeti, kereszténységen alapuló gyökereitől, akkor sajnos kudarcra van ítélve.” Rétvári kifejtette: az egyes európai országokban élőknek lehet más a nyelvük, a történelmi hagyományuk vagy akár a konyhájuk, de ami közös bennük – így például a gondolkodásuk, a filozófiájuk –, az mind a keresztény, egyházi gyökerekből fakad. „Európaiságunk a kereszténység nélkül nem képzelhető el, anélkül mindannyian kudarcra vagyunk ítélve” – szögezte le az államtitkár, aki arról is beszélt, hogy az államnak maximálisan tisztelnie kell a családokat. Nem lehet feladata, hogy különböző jogszabályokkal átírja a család hagyományos fogalmát, amely több tízezer éve is ugyanaz volt.

A Népszabadság (Krysztof Zanussi… 12. o.) beharangozza, hogy november 26-án a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, másnap az Európa Pontban tart előadást Krzysztof Zanussi világhírű lengyel filmrendező, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora, az Európai gondolkodók című, az EU támogatta sorozatban. Zanussi leghíresebb filmjei: Egy távoli országból – II. János Pál pápa; A mi Urunk testvére – Karol Wojtyla azonos című drámájának a filmrevitele –;  Életet az életért – amelynek főhőse az Auschwitzban vértanúhalált halt Maximilan Kolbe kengyel ferences szerzetes –, Védőszínek; Illumináció.

A Magyar Hírlap (Felújítják… 13. o.) beszámolója szerint Csizmazia Bulcsú, a tihanyi apátság turisztikai igazgatója tegnap bejelentette: húsvétra kívülről is felújítják a tihanyi bencés apátságot egy 145 millió forintos kormányzati beruházás második ütemeként. Közölte: az apátság tornyainak vakolását, festését már elvégezték, és lefestették a nyugati homlokzatot is. A templom keleti sarkának voksolását és festését várhatóan már decemberben befejezik.

A Frissujság.ro Húszéves lett a Szentlélek-templom tudósítása szerint egy élő, aktív közösség ünnepelte csütörtökön temploma felszentelésének huszadik évfordulóját: a néhai Merk Mihály plébános kezdeményezésére épült szatmárnémeti Szentlélek római katolikus templomot 1994-ben szentelte fel Reizer Pál akkori megyéspüspök. A Mária Rádióban élőben közvetített szentmisének Ilyés Csaba nagykárolyi főesperes volt a főcelebránsa, aki bevezetőjében leszögezte: a legszebb templom az, amelyikhez személyesen kötődünk. Ez a közösség pedig igazán magáénak érezheti a templomot, ugyanis többen kivették részüket az építkezési munkából. A főesperes prédikációjában hangsúlyozta: a templom az a hely, ahol közelebb kerülhetünk Istenhez, és otthonunkul is szolgál. „Szükségünk van egy helyre, ahol lelkileg is megpihenhetünk. Becsüljük és látogassuk a templomot.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Magyar Kurír