A Heti Válasz (48.o.) Nem jön a pápa című írása szerint „XVI. Benedek, bár érvényes meghívása van hazánkba, idén elkerüli Magyarországot. A pápa 2009-ben ellátogat Kelet-Közép-Európába, ám úti céljaként Szlovákiát, Romániát vagy Csehországot jelölték meg.” A lap emlékeztet rá, hogy a Szentatyát Sólyom László köztársasági elnök hívta meg, s a remények szerint részt vett volna a Tudomány Világfórumának őszi, budapesti tanácskozásán. Az orgánum szerint ha a pápa Csehországot választaná, az egy szempontból érthető lenne: fél évig Prága az EU soros elnöke. A lap arra is emlékeztet, hogy a szlovák elnök, Ivan Gasparovic már 2005-ben meghívta XVI. Benedeket, de „a kiélezett magyar-szlovák helyzetben túlontúl is egyértelmű állásfoglalással érne fel, ha a pápa északi szomszédunkat választaná, és sokáig fájó lépés lenne ez a hazai keresztények számára. Így volt ez akkor is, amikor II. János Pál pápa, hiába kérlelték a magyar katolikusok, 1999-es romániai látogatásán nem kereste fel Erdélyt. Az egyházpolitikai szempontok – a Szentszék tapintatos kapcsolatot kíván ápolni a szomszédunkban hivatalos vallásként létező, feszült viszonyban élő ortodox egyházzal – felülírták hát a romániai magyar katolikusok szempontjait. Isten, illetve földi helytartójának útjai persze kifürkészhetetlenek, így csak annyi bizonyos, hogy ha a pápa nem akar kockáztatni, akkor Csehországot választja.” A Heti Válasz szerint azonban ezek az ügyek eltörpülnek azon feszültségek mellett, amelyek a pápa régóta esedékes, idén májusban megvalósuló szentföldi látogatását övezik. Az útra valószínűleg rányomják bélyegüket a Vatikán és a zsidó állam közötti viták. A lap emlékeztet rá, hogy a Szentszék által boldoggá avatni tervezett XII. Piust „izraeli körök azzal vádolják, hogy a második világháborúban nem tett meg mindent a zsidók megmentéséért; az egyház rendre cáfol, ám az álláspontok nem közelednek. Sőt a jeruzsálemi Yad Vashem intézetben látható felirat szerint a pápát felelősség terheli a náci bűnökért – e megállapítás miatt a Vatikán izraeli nagykövete nem vett részt a zsidó állam legutóbbi holokauszt-megemlékezésén.”
A Magyar Nemzet (9.o.) Pápai informátor? címmel közli, hogy a lengyel kommunista titkosszolgálat „információs kapcsolatként” nyilvántartotta Józef Kowalczyk érseket, jelenlegi lengyelországi apostoli nunciust. A lengyel katolikus egyház történelmi bizottságának vizsgálata állapította meg, hogy Cappino fedőnéven Kowalczyk informátorként szerepelt a titkosszolgálat 1982-1990 között keletkezett aktáiban. Arra nézve azonban nem talált utalást a bizottság, hogy a Vatikán diplomáciai szolgálatában álló lengyel főpásztor ténylegesen együttműködött volna a titkosszolgálattal.
Magyar Kurír