Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (9.o.) Istentelen katalán buszok címmel számol be arról, hogy Barcelonában az Ateisták és Szabadgondolkodók Uniója kampányt indított, amelynek keretében két buszon is hirdetik a következő feliratot: „Valószínűleg nincs Isten. Ne aggódj és élvezd az életet.” A lap idézi Llouis Martinez Schistas barcelonai püspök válaszát is: „A hit nem az aggodalom forrása, és a hívők is nyugodtan élvezhetik az életet.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) A ferencesek évfordulója címmel emlékeztet rá, hogy nyolcszáz éves jubileumát ünnepli ez évben a ferences közösségek családja a világban és Magyarországon. A lap kiemeli, hogy Assisi Szent Ferenc „a római egyház életének, Krisztus követő mivoltának nagy megújítója volt a maga korában. Olyannyira evangéliumi volt önkéntes szegénységben töltött életével is hitelesített nézetrendszere, hogy a kereszténység protestáns ága ugyanúgy ’előreformátorként’ emlegeti, mint például Szent Ágostont, azaz Augustinust. A ferences lelkület gyakorlásának szerves része többek között a rangról, hatalomról, anyagi dúskálásról való lemondás, a gyakori bűnmegvallás és a nyomorgókkal, peremre szorulókkal való közösségvállalás, szolidaritás.”

A tegnapi nap után a Magyar Hírlap (4.o.) ismét, ezúttal részletesen számol be a hétfőin Esztergomban Becket Szent Tamás emlékére megrendezett konferenciáról. (lásd tegnapi sajtószemlénket – a szerk.) Canterbury egykori érsekét II. Henrik angol király 1170-ben meggyilkoltatta, mert a főpásztor a leghatározottabban megvédte vele szemben az egyház érdekeit, tekintet nélkül korábbi barátságukra. A rendezvényen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egyebek mellett Becket Szent Tamás máig ható példamutatásáról beszélt. Kun Miklós történész pedig felidézte, hogy Lenin 1922. március 12-én kelt titkos levelében azt írta: „Ha a reakciós klérus minél több képviselőjét sikerül agyonlőni, annál jobb lesz.” Ez a levél jelentős lökést adott a Szovjetunióban az óriási méreteket öltött keresztényüldözésnek, melynek elsődleges célpontja a százmilliós tagságú ortodox egyház volt. A történész előadásában párhuzamot vont a 20. századi vallásüldözések, és a 12. századi vértanú canterburyi érsek sorsa között. René Rodaut francia nagykövet arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság van az emberért, nem pedig fordítva. Megállapította: a vértanú érsek az egyház ellenállását képviselte a politikai elnyomással szemben, és a történelem során megszámlálhatatlan követője akadt. Közéjük sorolta Boldog Apor Vilmos győri püspököt és Mindszenty József hrecegprímást is.

A Magyar Nemzet (Prokop Péter… 15.o.) beszámol arról, hogy a csepeli Szent József Otthonban hétfőn a szakrális irodalom és képzőművészet emblematikus alakjára, Prokop Péterre (1919–2003) emlékeztek születésének 90. évfordulója alkalmából. Az életművet és az életutat Prokopp Mária művészettörténész méltatta. A megemlékezés után Ulrich Ágoston királyerdei plébános vezetésével az otthon kápolnájában imádkoztak a résztvevők a művész lelki üdvéért. A polgári napilap közli azt is, hogy január 10-én, szombaton délután öt órakor az Erdei Éva Galéria Király Erdei Műhelyében nyitja meg Erdei Éva festőművész és Németh Szilárd fővárosi és kerületi önkormányzati képviselő a Prokop-emlékkiállítást. Közreműködik Pleszkán Éva énekesnő.

A Népszabadság (10.o.) Freskóterápia raboknak címmel ír arról, hogy a fogvatartottak újítják fel a balassagyarmati műemlék börtönt, s állítják vissza a börtön kápolnáját eredeti állapotába. A munka során a freskófestés technikáit is elsajátítják, tanulásukat a norvég állam támogatja. A tervek szerint a következő karácsonyon már kápolnaavató szentmisét tudnak tartani. A munka irányítója, Lencsés Zsolt freskófestő művész elmondta: hisz annyira a freskók erejében, hogy azok hatni tudnak majd az elítéltekre.

Magyar Kurír