Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Beiktatták… 8.o.) és a Magyar Hírlap (Muszlim… 6.o.) is beszámol arról, hogy tegnap beiktatták hivatalába a második legnagyobb holland város, Rotterdam első muzulmán polgármesterét, a Marokkóból bevándorló, 47 éves Ahmed Aboutalebet.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Szabó László Zoltán Huntington időszerű kritikája címmel emlékszik a 2008. december 31-én meghalt Samuel P. Hungtington amerikai társadalomtudósra, aki A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvében olyan jövőt vázolt fel, amelyet az egymásnak feszül civilizációk konfliktusa és az ezen belüli ösztönök, vallási folyamatok és a törzsi lét fognak jellemezni. A cikkíró rámutat, hogy a civilizációk összecsapásának elméletében rendkívül fontos szerepet játszik a vallás. A kereszténység és a muszlim vallás közül Huntington „általános megdöbbenésre, a muszlim vallást tartotta a legjelentősebbnek olyan értelemben, hogy amíg a kereszténység csak megtérés útján terjedt a világban, a muzulmán vallás jelentősebb volt, mert ott nem a megtérés, hanem a reprodukció játszotta a főszerepet. Így a két egymásnak feszülő civilizáció között soha nem lehet megbékélés, legfeljebb ideiglenes fegyverszünet.” Szabó László Zoltán hozzáfűzi: „Amíg az iszlám vallás vasakarattal üldözi a deviáns társadalmi jelenségeket, addig a Nyugat erkölcsi hanyatlásba süllyed. A bűnözés és az erőszak társadalmi rangra emelése, a hagyományos családmodellek felbomlása, a társadalmi tőke hanyatlása lassan felemészti a nyugati civilizációt. Huntingtonnak igaza volt abban is, hogy egy globális méretű összecsapás következik be a civilzáció és a barbárság között, aminek kimenetele kétesélyes… A szerző szavai ma is látnoki erővel hatnak. A multikulturalizmus problémája mára már világosnak tűnik. Amerikán kívül európai szinten is súlyos civilizációs problémákat okoz, hosszú távon nemzeti identitásokat számol fel és értéktelenít el. Európa megtagadott keresztény gyökerei szintúgy erről tanúskodnak. Ez egy nagyon hamis erkölcsi magatartás, amit leegyszerűsítve globalizmusnak szoktak nevezni, holott jóval több annál.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (1.o.) Erkölcsi változás nélkül nem létezik kiút, a Népszava (4.o.) Orbán erkölcsről és válságról címmel számol be arról, hogy tegnap Esztergomban, a Mindszenty József Általános Iskola előcsarnokában, Becket Szent Tamás tiszteletére rendezett konferencián Orbán Viktor előadásában figyelmeztetett: a technikai magyarázatok elterelik a figyelmet az emberi dimenziókról, holott a válság emberi hiányosságokra, kétes döntésekre és jellemhibákra vezethető vissza. A Fidesz elnöke a gazdasági válságról szólva kifejtette: „erkölcsi változás nélkül nem remélhetjük a kilábalást, a pénzügyi rendszer szigorúbb állami szabályozása pedig önmagában nem jelent megoldást. A volt miniszterelnök leszögezte: a válság erkölcsi hiányosságokra vezethető vissza. Kifejtette: „A liberális emberkép legfontosabb célkitűzése az egyén önmegvalósításának kiterjesztése annak feltételezésével, hogy az emberből kiárad a jó, és megjavítja a világot. A keresztény antropológia szerint az emberben a jó és a rossz egyaránt megtalálható, szüksége van azonban egy közös talapzatra, hogy a jót és a rosszat meg tudja különböztetni. Európában ezt a kereszténység jelenti… A keresztény közösségek lelki vezetői is képesnek érezhetik magukat a válság útvesztőjében való eligazításra, a kapitalizmus materialista értelmezése mellett ugyanis helytálló a megállapítás, hogy a világ az emberi minőség, az emberi kapcsolatok hálóján nyugszik.” Orbán Viktor szerint „a kereszténység és a vértanúk története megóv minket attól, hogy elvesszünk a mindennapokban. Kiemel az elhagyatottságból, és közösségbe helyez bennünket.” A Fidesz elnöke idézte Antall József néhai miniszterelnököt – „Európában az ateista is keresztény” –, majd hozzáfűzte: ezeket a gondolatokat Brüsszelben is meg kellene hallani, mert nem érdemes olyan alkotmányt létrehozni, amely nem vesz tudomást közös erkölcsi és kulturális örökségünkről. A fórumon Kun Miklós történész arról beszélt, hogy bizonyos értékekre, mint a vallás vagy család, ma is nyomást gyakorolnak, és hangsúlyozta: a hitnek és a jó szándéknak óriási szerepe lesz a következő években.

A Népszabadság (Tiziano… 1.o.) és a Népszava (Megérkezett… 16.o.) is beszámol arról, hogy csütörtöktől láthatja a nagyközönség Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festményét. A mű különleges biztonsági intézkedések mellett érkezett meg tegnap a Szépművészeti Múzeumból a baranyai megyeszékhelyre. A kép alkotójának azonosítása nagy szenzációt keltett 2005 májusában: a mű egy pécsi lakás faláról került restaurálásra a Szépművészetibe, majd a meghatározást követően 140 millió forintért kelt el a Nagyházi Galéria aukcióján. Értékét ma ennek tízszeresére becsülik.

Magyar Kurír