Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) Vekkert tettek az olasz jászolba című beszámolója szerint Olaszországban „ha országos szinten nem sikerül, helyileg tesznek a bevándorlók eltávolításáért: a venetói Spresiano önkormányzata kétezer eurót fizet annak a munka nélküli külföldinek, aki továbbáll. Precedens 2007 novemberében volt, ahol ezer eurót adtak a távozó romáknak. Talán ezért hagyta üresen a karácsonyi jászolt egy bergamói és egy pisai plébános, akik szerint az idegeneket, szegényeket befogadni nem képes olaszok nem érdemlik meg a Megváltót. Más plébánián a pap a gyermek Jézus helyett vekkerórát állított a betlehembe, Ébredjetek! felirattal sürgetve a szolidaritást.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (4.o.) Millenniumát ünnepli a pécsi egyházmegye címmel ír arról, hogy az egyházmegye 2009-ben ünnepli ezeréves fennállását. A lap emlékeztet rá: a neves elődökre is emlékező 2009-es jubileumot hároméves felkészülés előzte meg, amely során konferenciákat, zarándoklatokat szerveztek, és felújították a székesegyház Angster orgonáját is. Fazekas Orsolya, a pécsi egyházmegye sajtószóvivője elmondta: négy kiemelkedő esemény köré csoportosították a millenniumi rendezvényeket. Az első időpont a február 11-ei papi találkozó, amely egyben Mayer Mihály püspökké szentelésének huszadik évfordulója is. A következő nagyobb ünnepségsorozat június 29-éhez kapcsolódik. A székesegyház búcsúnapján ítélik oda egyebek mellett az egyházmegyei kitüntetéseket. A csúcsnap augusztus 23-a lesz, ez az alapítás napja. Erre az időpontra az egyházmegyéből minden hívőt meghívnak, de rengeteg külföldi vendéget is várnak. A bazilika előtt felállítandó szabadtéri színpadon Mahler Ezrek szimfóniája hangzik majd el. Az utolsó időpont október 25-e, Szent Mór püspöknek, az egyházmegye társvédőszentjének ünnepéhez kapcsolódik. Ez a nap egyben lezárása egy nemzetközi ifjúsági találkozónak is, amelyre több ezer fiatalt várnak. A szóvivő kiemelte: az egész egyházmegyét – Tolnát és Baranyát – bevonják a programokba, és majdnem minden település kapcsolódni fog valamilyen formában az évfordulóhoz.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Keresztény áhítat és ősi mágia 14.o.) Tátrai Zsuzsanna néprajztudós nyilatkozik vízkereszt ünnepéről, hangsúlyozva, hogy az egyházi hagyomány szerint Jézus megkeresztelését és a háromkirályokat ünnepeljük. Elmondta azt is, hogy a vízkereszt utáni második vasárnap sajátos népi ájtatossága a kánai menyegző, „amelyet az előimádkozó vagy előénekes asszonyok szerveztek. Énekek és imádságok után a kánai menyegzőt énekelték, volt, ahol el is játszották. Evéssel, ivással, tánccal fejezték be az összejövetelt. Örömmel látom, hogy alapfokú művészeti iskolák, egyházi iskolák programjában szerepel a bibliai történet megelevenítése.” A néprajztudós azt is kifejtette: „Népszokásainkról gyakran csak esetleges tiltásuk révén találunk történeti adatokat. Ugyanakkor vannak olyan alapelemek, mint a tűz, a víz, a zajcsapás, a zöld ág, melyeknek egyaránt fontos szerepe lehet az egyházi rítusokban és a népszokásokban. Néhány kiragadott példa erre a tűzszentelés és a Szent Iván-napi tűzgyújtás; a vízszentelés és a húsvéti locsolás; a nagyheti pilátusverés és a nagyszombati féregűző zajcsapás; a virágvasárnapi barkaszentelés és a májusfaállítás. A kereszténység előtti és a keresztény elemek szétválasztása azért sem egyszerű feladat, mert vannak olyan hagyományok, amelyeket az egyház emelt be, szentelt meg, vagy esetleg idővel elhagyott, kiiktatott, de népszokásként éltek tovább.”

Magyar Kurír