Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (9.o.) A pápa az erőszak és a gyűlölet ellen, a Népszava (2.o.) Békére szólít fel a pápa, a Magyar Hírlap (2.o.) Pápai üzenet a Szentföldre, a Magyar Nemzet (8.o.) Nehéz évre számítanak világszerte címmel, röviden, néhány sorban ismerteti XVI. Benedek újévi köszöntőjét, kiemelve, hogy a Szentatya a béke áldását kérte a Szentföldre és az egész emberiségre.

A Magyar Hírlap (6.o.) A Vatikán szűrni fogja az olasz törvényeket, a Magyar Nemzet (9.o.) Aggódik a Vatikán címmel számol be arról, hogy a Vatikán bejelentette: januártól nem veszi át automatikusan az olasz törvényeket, miután az országban olyan erkölcsi és társadalmi döntések vannak születőben, amelyeket ellentéteseknek lát saját értékeivel. José Maria Serrano Ruiz, a vatikáni fellebbviteli bíróság elnöke a L'Osservatore Romano-nak elmondta: az olasz törvények eddig a vatikáni jogalkotás fő forrásainak számítottak, automatikusan átkerültek az egyházi állam jogrendszerébe, hacsak nem voltak gyökeresen összeférhetetlenek a katolikus értékekkel. Az év első napja után az olasz törvények csak „kiegészítő jogforrást” fognak jelenteni a Vatikán számára, amely alapvetően a kánonjogból fog merítkezni. A vatikáni fellebbviteli bíróság elnöke szerint a Szentszék azért jutott erre a döntésre, mert egy olasz bíróság a közelmúltban lehetővé tette egy apának, hogy lekapcsoltassa a kómában lévő lányát életben tartó berendezéseket.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Krisztusnak… 3.o.) Bölcskei Gusztávot, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét idézi, aki Debrecenben tartott újévi istentiszteletén Keresztelő Szent Jánosra utalva figyelmeztetett: „Krisztusnak növekednie kell, nekünk kisebbnek lenni.” A református püspök leszögezte: a mai növekedés nem mehet tovább, ezért fel kell ismernünk határainkat.

A Magyar Nemzetben (6. o.) Péter Béla Fenyegetés az egyházaknak címmel tér vissza Gyurcsány Ferenc december 20-án, a Népszabadságban megjelent és általunk is szemlézett interjújára, amelyben a miniszterelnök konzervatív szellemi fordulatról beszélt, ami miatt szerinte „meg kell nyomni a vészcsengőt, mert ha így megy, a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, kötelező lesz a hitoktatás. Míg végül a legfőbb hatalom mondja meg, miként kell élni és értékeket választani.” A cikkíró értelmezésében a „vészcsengő” megnyomása „a gyűlölettel töltött robbanórakéták beindítását jelenti az egyházak ellen, azok lejáratását célozza.” Péter Béla emlékeztet rá: „Az úgynevezett történelmi egyházak mindegyikének legfőbb tevékenysége, hogy az embereket, a híveiket jobbá, más szóval erkölcsösebbé tegye. Például, hogy ne lopjanak, ne csaljanak, ne hazudjanak, ne öljenek, ne károsítsák meg a másik embert. Így az egyházak tevékenysége tulajdonképpen segítséget, támogatást jelent az állam, az ország számára… Erkölcsi kérdésekkel legfőképpen az egyházak foglalkoznak. Az egyistenhívő egyházak az Isten törvényeit kívánják közvetíteni tagjaik számára.” A szerző hangsúlyozza, hogy az erkölcsiség kérdésében a „legfőbb hatalom” az egyház. A cikkíró leszögezi: „Gyurcsány Ferenc kirohanását, tervezett támadásait, az egyházak lejáratását célzó fenyegetését, megnyilatkozását a jogi személyiségnek tekintendő egyházakon túlmenően az egyházak vallásos érzelmű tagjai elleni támadásnak, kifejezetten gyűlölködésnek, a mostanság használatos szóval élve gyűlöletbeszédnek tekintem. Egyébként talán bizony csak nem ő kívánja előírni, hogy miként kell élni és milyen értékeket kell választani? Õ kíván lenni a „legfőbb hatalom”, amely esetben nyilván elmondaná magáról – mint a francia Napkirály –, az állam én vagyok!” Péter Béla figyelmeztet: „A mai nehéz gazdasági helyzetünkben nagyon nem hiányzik az egyházak elleni gyűlöletkeltés, az erkölcsi értékrend további rombolása.”

A Hetekben (16-17.o.) Mészáros István László Vallásügyi figyelmeztetés címmel leszögezi: „A miniszterelnök úr nyilatkozatát… maguk a tények cáfolják, így nem csoda, hogy sokan hangulatkeltésnek minősítik. Először is, nincs jele, hogy bármelyik egyház fel akarná számolni a polgári házasság, illetve a polgári anyakönyvezés intézményét. Maximum azt vetették fel időnként – különösebb visszhang nélkül – egyes felekezetek, hogy az egyházi házasságkötés is bírjon a polgári házasságkötés erejével, ne kelljen az esküvőt megkettőzni. Tudtommal nem a hitoktatás, hanem a kötelező etikaoktatás bevezetésének a kérdése merült fel. Ez alól mentesíthetne a hittanoktatás mint alternatíva. Ami viszont azt a megjegyzést illeti, hogy ha nem vigyázunk eléggé, a hatalom mondja meg, hogy miként kell értékeket választani, ez tényleg valós veszély, csak jelenleg éppen azzal ellenkező irányból, mint amire Gyurcsány Ferenc céloz.”

Magyar Kurír