Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa nagy-britanniai apostoli látogatásáról

A Népszabadság (7.o.) Biztonsági aggodalmak a pápalátogatás kapcsán, a Népszava (1.,8.o.) A pápa elleni merénylet gyanúja Londonban, a Magyar Hírlap (7.o.) Londonban a pápa és vélt támadói is címekkel számolnak be a Szentatya nagy-britanniai apostoli látogatásának második napjáról, kiemelve, hogy terrorcselekmény gyanújával vett őrizetbe pénteken Londonban öt észak-afrikai származású személyt a Scotland Yard, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a pápa elleni merényletet készítettek elő.

A Népszabadság megjegyzi: „A katolikus egyházfők esetében nagyon is indokolt az óvatosság, hiszen XVI. Benedeket ugyanaz az asszony 2009 szentestéjén és egy évvel korábban is megtámadta. II. János Pálra 1981 májusában a Szent Péter téren a török Mehmed Ali Agca négy lövést adott le, és súlyosan megsebesítette. Londonban a hivatalos besorolás szerint jelenleg is a második legmagasabb fokozatú, ’nagyon komoly’ terrorkészültség van érvényben, s ezen az incidens után sem változtattak.”

A Népszava beszámolója idézi Federico Lombardit, a Szentszék sajtóirodájának vezetőjét, aki közölte: egyetértésben a Scotland Yarddal nem módosították a Szentatya programját, a Vatikán „tökéletesen megbízik a Scotland Yard tevékenységében.”

A Magyar Hírlap rámutat: XVI. Benedek pápa nagy-britanniai útját beárnyékolja ez az eset, csakúgy mint az, hogy több tüntetés is zajlott a látogatása ellen.

A Magyar Nemzetben (32.o.) Fáy Zoltán Szív a szívhez címmel úgy véli: XVI. Benedek pápa látogatása az Egyesült Királyságban bizonyára nem lesz „szenzációmentes” esemény. „A világ nagyon sokat változott II. János Pál 1982-es angliai ökumenikus útja óta és az elmúlt 28 évben hatalmas előrelépés történt az anglikán-katolikus párbeszédben. Most mégis úgy tűnik, egyszerűbb szinte semmi sem lett. Talán még a brit-vatikáni kapcsolatokban sem.” A cikkíró szerint mind a római egyház, mind az elszakadt hívek szempontjából döntő jelentőségű, hogy XVI. Benedek pápa szeptember 19-én vasárnap Birminghamben boldoggá avatja John Henry Newman bíborost, aki az anglikán hitről tért át a katolikus vallásra. Fáy megállapítja: „Newman a modern katolicizmus legnagyobb alakja, egyszerre író, tudós és lelkipásztor, a nyugati egyházra gyakorolt hatása óriási.” A szerző rámutat, hogy XVI. Benedek angliai látogatásának mottója Newman bíboros címerének jelszava lett: „A szív a szívhez szól.” A cikkíró valószínűnek tartja: „… az anglikán egyház uniója, ha valaha megvalósul, nem intellektuális teljesítmény eredménye lesz, mint ahogyan a különválás sem racionális okok miatt következett be.”

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (31.o.) Pósa Tibor Póz címmel számol be arról, hogy a múlt héten mutatták be a francia mozik Xavier Beuvois Emberek és istenek című filmet, amely az idén Cannes-ban a zsűri nagydíját nyerte el. A film az 1996-ban Algériában meggyilkolt hét francia trappista szerzetes történetét dolgozza fel. A cikkíró hangsúlyozza: tizennégy évvel a történtek után még ma sem lehet biztosat tudni arról, hogy kik ölték meg a trappistákat. A szerző rámutat: Tibirine monostora ma is áll, tizennégy évvel a tragédia után újból benépesítették az Algírból jött Francia ciszterciek. A világból számtalan trappista zarándokol az Atlaszba, hogy lerója kegyeletét a meggyilkoltak emléke előtt. „Talán ideje lenne, hogy a két ország is feltárja a szerzetesek halálának történetét.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadság (6. o.) Aki tízezer ember szemébe tud nézni főcímmel és Orbán Viktor most nem fogadja a tibeti vallási vezetőt alcímmel számol be arról, hogy tegnap hazánkba érkezett a XVI. dalai láma, Tendzin Gyaco. A lap emlékeztet rá: az utóbbi időben Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és más nyugati politikusok is udvariasan kitérnek a dalai lámával való találkozás elől, Kína gazdasági-pénzügyi térhódítása miatt, az ottani üzleti lehetőségek megőrzése és szélesítése érdekében ódzkodnak attól, hogy Tibet miatt konfliktusba keveredjenek Pekinggel. A lap kiemeli: e fordulat „tetten érhető a Fidesz Kína-politikájában is. Liberálisként még számon kérték Pekingen az univerzális emberi jogok érvényesülését, kormányra készülve – szintén a reálpolitika jegyében – a kölcsönös előnyökön való együttműködés mellett törtek lándzsát. Orbán tavaly decemberi pekingi útja során hivatalos kapcsolat született a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt között, pár hete pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes járt a kínai fővárosban… Tíz évvel ezelőtt a dalai láma nem hivatalosan találkozott Orbán Viktorral, akinek fehér sálat is ajándékozott. Most ilyen találkozó nem lesz, jól érzékeltetve a Fidesz Kína-politikájában bekövetkezett látványos fordulatot.”

A Magyar Hírlapban (10.o.) Füssy Angéla A máltaiak költöztek be a pokoli toronyba címmel számol be arról, hogy szociális alapon működő bérlakás-programot indít Veszprémben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely másfél évvel ezelőtt vette át a városban a hajléktalanellátást. A cikkíró kifejti: kötelező feladatukon túl a máltaiak a reménytelenségbe süllyedt emberek megmentését tűzték ki célul. Beköltöztek a ’pokoli torony’ néven elhíresült épületbe, amelyről már mindenki lemondott. A veszprémiek pokoli toronynak hívják az 1976-ban épült munkásszállót. „A város szélén álló tízemeletes toronyház leírhatatlan állapotban van. Ez az a ház, ahová a postás is csak rendőrrel jár. A falakból a nyílászárókat kibontották, a liftekből a motort, a kazánházból a kazánokat is rég ellopták. Csatorna nincs, a tetőszigetelést évekkel ezelőtt széttépte a vihar. Az épületet nem lehet gázzal fűteni, a lépcsőházban a világítás sem működik. Mindezek ellenére a 185 lakás fele ma is lakott. A társadalom perifériájára sodródott, segélyekből, alkalmi munkából tengődő emberek élnek itt. Száztizennyolcan a teljes nyomorban. Közülük tizenhét a kiskorú.” A szeretetszolgálat egy teljes szintet megvásárolt a toronyházban, valamint a két legfelső szint bérleti díját is megkapta a honvédségtől. „Lassan, de elindult valami innen, a pokoli torony harmadik emeletéről, ami ezeknek az embereknek az utolsó remény” – írja Füssy Angéla. A cikk szerint a máltaiak azt tervezik, öt éven belül az egész toronyházat lakhatóvá teszik. Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke elmondta: saját forrásuk nincs a projektre, de az egyik helyi bank jóvoltából harmincmillió forint nagyon kedvező hitelt vehetnek fel. Az önkormányzat pedig azzal támogatja a programot, hogy tíz lakás bérkijelölési jogát vásárolta meg. Ezek közül az első ötre már ki is írták a pályázatot. „Ez nem oldja meg minden szegény ember problémáját, de ötven garzonnal több lesz a városban, amelyben a rászorulók emberhez méltó körülmények közt lakhatnak.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Humorérzékkel… 14.o.) ad hírt arról, hogy nem hagyja tovább pusztulni Nagyvázsony polgármestere, Fábry Szabolcs a XI. században épült Szent István-templom barokk szószékét, oltárát, ezért holnap, szeptember 19-én a veszprémi Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium sportcsarnokában jótékonysági gálaműsort szervez. A polgármester elmondta: fellép a műsorban Fábry Sándor humorista, Berecz András mesemondó, Litkai Gergely, a Dumaszínház műsorvezetője. „Õk lesznek azok, akik elhozzák a vidámságot, a humort… Fábry Sándor az első hívó szóra ingyen vállalta a fellépést, csakúgy, mint a többiek… Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója is hoz magával színészeket a gálára, a színház művészeivel is hagyományosan jó a kapcsolatunk.” Fábry Szabolcs egyetért azzal, hogy az Úr szereti a jókedvű adakozókat, „Hogy mennyire így van, azt bizonyíthatja a vidám bibliai történeteivel Márfi Gyula érsek atya és Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke is.” A gála egyik védnöke Porga Gyula veszprémi polgármesterjelölt lesz.

Magyar Kurír