Napi sajtószemle

A Népszabadság Hétvége mellékletében (5. o.) Szőcs László Bagdad sok misét megért címmel ismerteti Nyáry Ernő (1906–1987) életútját, csodálkozva, hogy még senki nem írt róla könyvet, pedig regények lapjaira kívánkozik: „A főhős volt csehszlovák katona (tüzér hadnagy), még előtte felvidéki magyar grófi sarj, nyelveket beszélő, sármos, jól sportoló fiatalember, majd zsidómentő karmelita szerzetes, francia állampolgár, a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend lovagja (Mindszenty József bíborossal együtt avatták őket, 1938-ban).” A cikkíró szerint bagdadi érseki hivatala (1972–1983) tette igazán különlegessé Nyáry Ernő életpályáját. Az arab nacionalizmus és a szocializmus elveit ötvöző Baasz párt uralma alatt, Szaddám Huszein idején egy turócszentpéteri születésű magyar főpap töltötte be a latin rítusú érseki széket, közvetlenül a Vatikánnak alárendelve.” Szőcs felidézi, hogy a II. világháborúban, az avoni karmelitáknál történt meg a magyar szerzetessel, hogy francia születésű rendtársai elmenekültek a német megszállás elől, ám ő, aki jól beszélt németül, egy idős pappal ottmaradt. Utóbbi hamarosan meghalt, Nyáry egymaga szembesült a dilemmával, hogy a törvényi tiltás dacára befogadja-e az ott gyermekeikkel menedéket kereső zsidó anyákat. Úgy határozott, kockáztat. Így megmenekülhettek, a szerzetes pedig később francia becsületrendet kapott az embermentésért.

Ugyancsak a Népszabadság Hétvége mellékletében (9. o.) Hajba Ferenc Egy múmia életre kel című riportja szerint Kristóf Lilla Alida fiatal győri antropológus – történész férje, Tóth Vilmos javaslatára – 2006-ban kezdett el foglalkozni a nagycenki mauzóleumban nyitott tölgyfa koporsóban pihenő Széchényi Pál kalocsai érsek (1645–1710) életével, békeközvetítő szerepével a kurucok és a bécsi udvar között, valamint az arzénmérgezés miatti haláláról elterjedt legendával. Az antropológus elmondta: „Az egész kutatást nyakas kálvinistaként kezdtem, és úgy gondolom, katolikusként fejezem be.” Nem győzi hangsúlyozni, mennyire szíven ütötte Széchényi Pál hazaszeretete, cselekvő hazafisága. Állítja: a jámbor főpásztorra illik talán a legjobban a Széchényiek jelmondata: „A keresztény magyar nemes / Istenéhez, hazájához, királyához hív / Hajló, buzgó engedelmes / Jámbor, bátor, igaz szív.” A Kristóf Lilla Alida által kezdeményezett és irányított kutatócsoport egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy Széchényi Pált nem mérgezték meg. Találtak ugyan nyomokban arzént, ám csupán a bőr felszínén. Ez azonban csak arra utal, hogy a holttestet arzénoldattal tartósították. A radiológiai vizsgálatok kimutatták: a főpap Találatok a következőre: DISH (Diffuse Idiopathic Skeletal Hyperostosis) betegségben szenvedett. Ez egy krónikus degeneratív mozgásszervi kór, lényege az íntapadás fokozott csontosodási hajlama. Alaptünete a gerinc elülső hosszanti szalagjának elcsontosodása. Súlyos érelmeszesedésre is fény derült, feltételezhetően szívinfarktus okozta Széchényi Pál halálát. Kristóf Lilla Alida munkatársaival elemezte, értékelte az adatokat, és rábukkant egy eddig alig ismert történelmi eseményre, a veszprémi vérengzésre, mely 1704. május 31-én, vasárnap történt. Széchényi Pál ekkor még veszprémi püspök volt, de ezen a napon nem tartózkodott a városban. A mészárlást válogatott kegyetlenséggel Heister császári tábornagy katonái és rác szabadcsapatai hajtották végre a bécsi udvar tudtával. A vérengzés után Széchényi Pál tiltakozó levelet küldött I. Lipót német-római császárnak, magyar királynak (VI. Lipót néven Ausztria uralkodó főhercege). Kristóf Lilla Alida nagyszabású interaktív kiállítást tervez Győrben kutatásainak eredményeiből.

A Kárpátinfo.net Megvédte szerepét a Jézust játszó muszlim színész címmel közli: egyesült államokbeli konzervatív keresztények nem helyeslik, hogy a Killing Jesus című sorozatban a muszlim Haaz Sleiman alakítja Jézust. A Libanonban nevelkedett színész válaszul elmondta: „Az iszlám Jézust is prófétának tekinti, akit tisztelünk, követjük a tanításait, és Mohamed próféta mellé helyezzük – de erről sok ember nem tud. Számomra megtiszteltetés muszlimként eljátszani a szerepet, rajtam személyesen is sokat alakítottak Jézus tanításai.” 

A Székelyhon.ro Saját mulasztásáért kritizálja az egyházakat Florea című beszámolójából kiderül: egy, az Unirea Főgimnázium fűtésrendszerében bekövetkezett meghibásodás újabb okot adott Marosvásárhely polgármesterének, hogy kifejtse: a papok képtelenek megfelelő oktatási körülményeket biztosítani a diákoknak, és rossz a restitúciós törvény. Dorin Florea közölte: „Mindig csak abban a három iskolában vannak gondjaink, amely az egyházakhoz tartozik. Felszólítom a papokat, hogy sürgősen intézkedjenek, és biztosítanak anyagi forrásokat a visszaadott iskolák általános felújítására, hogy a diákok megfelelő körülmények között tanulhassanak. Ha ezt nem teszik meg, újra határozottan kérem, hogy ezeket az épületeket adják vissza a polgármesteri hivatalnak, mert mi rendbe tesszük és tartjuk őket.” Tamási Zsolt, az Unirea Főgimnázium ügykezelésével megbízott római katolikus státus képviselője így reagált: amit a polgármester mond, annak nincs értelme, hiszen a megkötött, de a korábbi bérleti szerződés értelmében is a karbantartási munkálatokat a bérlő, vagyis a polgármesteri hivatal kell, hogy elvégezze.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír