Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia Éjféli mise helyett kabaré című római tudósítása szerint „Non possumus – nem tehetjük: ezzel a latin jelszóval foglalta össze az olasz sajtó XVI. Benedek pápaságának idei évét. A Vatikán nemet mondott Párizsnak a melegek büntethetetlenségéről szóló nyilatkozatára, nemet Madridnak, amely a Szentszék szerint laikus ideológiát terjeszt, és nemet az olasz jobboldalnak, amely szerint az egyházat is felelősség terheli a faji törvényekért… A Szentszék nem írta alá a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt sem, a fogamzásra vonatkozó fejezet miatt. A tekintélyes olasz vatikanista, Marco Politi szerint XVI. Benedek harmadik évében derült ki, hogy a doktrína védelmének pápasága ez. Ratzinger eddigi egyedüli reformja a régi rítusú latin nyelvű szentmise visszavezetése és a vatikáni őrök egyenruhaváltása volt – írta az olasz média nevében Politi, aki úgy látja, hogy II. János Pál hiánya kezd érződni a hívők között is. XVI. Benedek első évében négymillióan zarándokoltak Rómába, 2006-ban egymillióval kevesebben, tavaly tovább csökkent a pápához látogatók száma. Ezzel egy időben Genova polgármestere az 1550-ben máglyán elégetett egyházfi, Jacopo Bonfadio perének újratárgyalását kezdeményezte, akit homoszexualitásáért ítéltek el.” Sárközy figyelemre méltónak tartja, hogy a legnézettebb francia televízióadó az idén először nem közvetíti a december 24-ei éjféli szentmisét a Szent Péter-bazilikából, helyette kabarét sugároz ez idő alatt.

A Magyar Nemzet (4.o.) Transzvesztiták Szűz Mária-jelmezben címmel közli, hogy a New York Times Párizsban szerkesztett globális kiadása, az International Herald Times beszámolt arról, hogy az amszterdami melegek találkozóján a Pro Gay nevű melegcsoport Rózsaszínű karácsony nevet kapott rendezvényén egy transzvesztitának öltözött férfi játszotta el Szűz Mária szerepét. A szervezők így akarták felhívni a figyelmet arra, hogy Amszterdam a homoszexuálisok fővárosa. A szervező szerint az eseményt anyagilag a városháza is támogatta.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (2.o.) Ajándék a gyermekeknek címmel számol be arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete és Écsy Gábor, a karitász országos igazgatója adott át ajándékcsomagokat a Gyermekek a gyermekekért szolidaritási akció keretében. A hagyományos karácsonyi ünnepségen ezúttal mintegy négyszáz gyermek kapott személyre szóló meglepetést a budapesti Magyar Szentek-templomban. A lap beszámol arról is, hogy ugyancsak tegnap tartották a szokásos, fedélnélküliek karácsonyát a Nyugati pályaudvaron, a program résztvevői élelmiszer-adományt és ruhaneműt kaptak.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Eredeti szimbolika 4.o.) idézi Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspököt, aki a Békés Megyei Szónak adott karácsonyi interjújában kiemelte: „Isten minden gyarlósága, korlátai és bűnei ellenére végleg elkötelezte magát az ember ellen. Tehát van remény. És ez nem hiú ábránd!” A főpásztor hozzátette: nyilván nagyon sokan nem tudják, mi az eredeti szimbolikája az ajándékozásnak karácsonykor, és egyszerűen – jobb esetben – a szeretet kifejezését vélik ebben. „Amikor azonban az ünnep üressé válik, akkor az ajándékozás fölösleges és kártékony is lehet. Valójában az eredeti szimbólum abból fakad, hogy az első karácsonykor Isten megajándékozta az emberiséget a Megváltóval, és erre emlékezve Isten iránti hálából mi is megajándékozzuk egymást” – mondta Kiss-Rigó László.

A Népszava (Az egyházak… 3. o.) idézi Csepregi Andrást, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetőjét, aki azt állítja: nem rázta meg különösebben az egyházak költségvetését a gazdasági válság. Csepregi ezzel a jövő évi költségvetést kritizáló Bölcskei Gusztávnak, a Magyarországi Református Egyház püspökének kijelentésére reagált. A titkárságvezető kiemelte: egyes kategóriákban nőtt, másokban csökkent, vagy nem változott a támogatás a 2009-es költségvetés első változatához képest. Az egyházaknak járó, át nem adott épületek után járó örökjáradék csaknem 100 millió forintos növekedést mutat, 9 milliárd 464 millióról 9 milliárd 556 millióra nőtt. A hittanoktatás támogatására (3 milliárd 305 millió) és az 5000 főnél kisebb településeken szolgáló egyháziak jövedelempótlékára (egymilliárd 700 millió) adott összegek nem változtak. Az egyházi közgyűjteményekre és közművelődési intézményekre szánt 816 millióból 100 milliót faragtak le, az épületek rekonstrukciójára szánt összeg egymilliárd 96 millióról 796 millióra esett. Csepregi szerint az egyetlen jelentős csökkenés a jogszabályi módosulás miatt az egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó állami kiegészítésében következett be, míg 2008-ban 11 milliárd 862 millió forint jutott az egyházaknak, jövőre csak 9 milliárd 511 millió jut. Az egyházak a 2008-as 26,5 milliárd forinthoz képest jövőre 25,6 milliárdot kapnak majd.

A Magyar Hírlapban (Tartozik… 2. o.) Veres András szombathelyi megyéspüspök elmondta: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt 2,7 milliárd forintos tartozás az egyházi iskolák felé még nem nyert elismerést a kormány részéről és nem is történt meg ennek az összegnek a kiutalása. Hozzátette: bízik a változásban, mivel a diszkriminatív támogatás fenntartása nem lehet érdeke sem a mindenkori kormánynak, sem pedig a magyar állampolgároknak. A főpásztor figyelmeztetett: „Ha demokráciában élünk, akkor azonos jogok és kötelességek illetnek meg. Ha tehát mindenki köteles adót fizetni, akkor azt a jogot is mindenkinek meg kell kapnia, hogy a befizetett adójából a közfeladatokat az állam lássa el, és az így kell legyen az egyházi iskolák és szociális intézmények esetében is.” Veres András emlékeztetett: „Az Alkotmánybíróság az idén júniusban kimondta, hogy alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétetésen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét. Az egyházi iskolák helyzetéről szólva a püspök hangsúlyozta: miközben a felekezetek a magyar iskolarendszer öt százalékát tartják fenn, súlyuknál és szerepüknél aránytalanul kevesebbet nyertek a kormányzat által meghirdetett és az EU által is támogatott iskolafelújítási pályázaton.

A Magyar Nemzetben (7. o.) Ugró Miklós A siker forrása címmel reagál Gyurcsány Ferenc szombati, december 20-án a Népszabadságban megjelent és általunk is szemlézett interjújára, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy „kitapintható egyfajta konzervatív fordulat az elmúlt években. Tetten érhető ez 1968 negligálásától kezdve a legutóbbi, a regisztrált élettársi közösséget elutasító alkotmánybírósági határozatig nagyon sok ponton… ha így megy tovább, a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, kötelező lesz a hitoktatás. Míg végül a legfőbb hatalom megmondja, miként kell élni és értékeket választani. Ez nem a Fidesz és az MSZP vitája, hanem egy korábban már idejétmúltnak hitt konzervativizmus és az emancipált, szekularizált, demokratikus szabadság vitája. Meg kell nyomni a vészcsengőt.” Ugró Miklós ironikusan hozzáteszi: „A konzervatív fordulat megakadályozásában a miniszterelnök eddig csak részsikereket ért el. Például a költségvetés diszkriminálja az állami finanszírozásra (is) szoruló egyházi intézményeket, a törvényeket semmibe véve megkurtítja (meglopja) az egyházi iskolák támogatását, az uniós pályázatokon rendre veszítenek az egyházi projektek, de egy valódi haladó szellemű, szabadságot szerető, egyenlőséget hirdető, baloldali felvilágosultnak mindez kevés. Ideje előszedni a klerikális reakció elleni harcról szóló brosúrákat, mert a vészcsengő nyomogatása önmagában nem vezet eredményre. Inkább az ilyen karácsony előtti egyházellenes kirohanás és alaptalan vádaskodás illik kormányunk győzedelmes és sikeres fejéhez, s az ő szabadság és békesség eszményéhez. Így kaphatnak az emberek a vészcsengőtől csengőfrászt.”

A Népszabadságban (11.o.) Kasza László Mi értelme volt a Kenedi-bizottságnak? című írásában bírálja a Magyar Katolikus Egyház hierarchiáját az ügynökkérdésben tanúsított magatartása miatt.

A Népszava (Rendeznék… 3.o.) és a Magyar Hírlap (Az ügynökkérdés… 3.o.) is beszámol arról, hogy a Magyarországi Református Egyház közölte: honlapot indítottak fiatal református lelkészek és értelmiségiek az ügynökkérdés lezárása érdekében. A weblappal szeretnék elérni, hogy „továbbra is testvéreinknek tekinthessük mindazokat, akik jelentettek, és akikről jelentettek, és ezzel felelősen hozzájárulni ahhoz, hogy egyházunk le tudja tenni e súlyos terhet.” Az aláírók hangsúlyozzák, hogy az egyház fontos szolgálatot tenne a magyar társadalomnak, „de zsarolhatóvá teszi a református közösséget is”. Ebből az állapotból a reformátusoknak közösen kell kiutat keresniük.

Magyar Kurír