Napi sajtószemle

A Népszabadságban (3.o.) Miklós Gábor Tilalmas lombikbébi címmel reagál arra, hogy „a katolikus hittételek tisztaságát óvó vatikáni hivatal nemrég adta ki a Személy méltósága címet viselő dokumentumot… a római egyház bölcsei a katolikus tanítással összeegyeztethetetlennek minősítették az ún. lombikbébieljárást (IVF), tehát amikor a sperma az anya testén kívül termékenyíti meg a petesejtet, s azt később helyezik a méhbe.” A cikkíró biztos benne, hogy „a kétségbeesetten gyereket akarók nem törődnek majd az eltanácsolással. A katolikusok eddig is váltak, áldás nélkül éltek házaséletet, s a születésszabályozás legkülönbözőbb, néha brutális eszközeit is használják. Egyházuk annyit ér el, hogy híveit újabb lelkiismereti válságba irányítja.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Egyházellenes kormányfői szavak, a Magyar Hírlap (1.,3.o.) Gyurcsány egyházellenes kirohanása címekkel emlékeztet rá, hogy – amint arról december 20-ai, szombati szemlénkben hírt adtunk – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Népszabadságban adott interjújában konzervatív szemléletmóddal vádolta az Alkotmánybíróság tagjait, akik egy héttel ezelőtt elutasították a regisztrált élettársi kapcsolat törvénybe iktatását, és azt mondta: „meg kell nyomni a vészcsengőt”, mert ha így megy tovább, „a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, kötelező lesz a hitoktatás, míg végül a legfőbb hatalom megmondja, miként kell élni és értéket választani.” Mindkét ellenzéki napilap idézi Halász Zsuzsát, a KDNP szóvivőjét, aki közölte: pártja szerint Gyurcsány Ferenc ellenségnek tekinti az egyházakat.

A Magyar Hírlap (4.o.) Társadalmi kérdésekben is köteles megszólalni az egyház címmel tudósít az egyház szociális tanításáról szervezett szombati konferenciáról, amelyen Tomka Miklós vallásszociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora előadásában figyelmeztetett: „Nem olyan egyszerű manapság optimistának lenni. A kereszténység tanítása szerint azonban, mivel minden Isten akaratából történik, bizakodva kell a jövőbe tekintenünk.” Tomka professzor azt is bemutatta, hogy a marxizmus vagy a liberalizmus milyen hatással voltak a keresztény tanításra. Az 1891-es, XIII. Leo pápa által kiadott, Rerum novarum kezdetű enciklika fordulópontot jelentett, hiszen egyértelművé tette: a vallás nem magánügy, hanem közösségi tevékenység, a katolikus egyháznak pedig szót kell emelnie társadalmi kérdésekben. Tomka Miklós hangsúlyozta: ennek alapján az egyháznak akár politikai ügyekben is hangoztatni kell a tanítása szerinti véleményét, amelyet sokan manapság sem néznek jó szemmel. „A Rerum novarum elutasította a forradalmi szocializmust és a versenyközpontú liberalizmust, valamint egyértelművé tette: nem az állam, s nem is a gazdaság, hanem maga az ember a végső mérce” – mondta a neves vallásszociológus, aki újabb mérföldkőnek nevezte a hatvanas években tartott II. Vatikáni zsinatot, amely közelebb hozta az egyházi hagyományt a természettudományokhoz. Sztirlich Ágnes, a Szociális Testvérek Társaságának rendfőnöke szerint napjainkban az elidegenedés folyamatát éljük, szétesett a társadalom. „Nemcsak az értékek, a jó és a rossz közti különbség kérdőjeleződött meg mostanra, hanem az alapvető antropológiai tulajdonságokat is kétségbe vonjuk” – mondta a rendfőnöknő. Szerinte ennek egyértelmű oka az Istennel való kapcsolat elvágása. Rámutatott: a szélsőséges liberalizmus terjedésével a társadalom alapjai mennek tönkre, rendülnek meg, aminek egyik kirívó példája a család intézményének elhatalmasodó válsága. A globalizmus tulajdonképpen a katolicizmus egy modern formája, azzal a lényeges különbséggel, hogy Isten helyére a liberálisok szerint mindenhatónak beállított tőke került.

Magyar Kurír