Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (10.o.) Sárközy Júlia: A pápánál nincs műanyag karácsonyfa című összeállítása szerint építészek és mérnökök egymással versenyeznek Olaszországban egy vatikáni állásért: szakmai dicsőségnek számít, ha karácsonykor a Szent Péter téren betlehemet építhetnek. A vatikáni karácsony felelősei első alkalommal nyilatkoztak a sajtónak. A lapnak azt is elmondták, hogy a természetvédő pápa ablaka alatt miért nem áll műanyag karácsonyfa. Csak arra nem kaptak felhatalmazást, hogy elárulják, mennyibe kerül a pápai karácsony.

A Magyar Hírlap (A terroristabörtön vége? 6.o.) címmel tér vissza arra, hogy Barack Obama megválasztott amerikai elnök az év embere a Time magazinnál. Az orgánum szerint Obamának meggyűlhet a baja pártja liberális szárnyával, és más liberális csoportokkal is amiatt, hogy Rick Warren evangéliumi lelkészt választotta a januári elnöki beiktatás celebrálására. Az MH szerint Warren Amerika legbefolyásosabb vallási vezetői közé tartozik. Síkra szállt a globális szegénység ellen, valamint kiáll az emberi jogokért, bizonyos nézetei ugyanakkor megosztják a közvéleményt. Ellenzi például a melegek házasságát és az abortuszhoz való jogot, ezért többen azt szorgalmazzák, hogy Obama mást válasszon a feladatra. A megválasztott elnök szóvivője azzal próbálja csitítani a kedélyeket, hogy Obama nem mindenben ért egyet a lelkésszel.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Bennünk látják a reményt 4.o.) beszámol a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének szerdai, budapesti konferenciájáról. A rendezvényen Lezsák Sándor, az NF elnöke elmondta: „Kezdettől fogva a keresztény magyarokkal a keresztény Magyarországért dolgoztunk.” Lezsák ugyanakkor rámutatott: a keresztény Magyarország eszméjének és megvalósításának jelenleg sok minden ellentmond. Kiemelte a drámai népességcsökkenést, a gazdasági, erkölcsi válságot, a közbiztonság szörnyű helyzetét és a magyarságot érintő etnikai tisztogatást. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek leszögezte: „Kultúrharc folyik ellenünk, a támadások össztüzébe kerültünk, ha ki merjük mondani a véleményünket, rögtön ránk támad egy médiaszolgahad.” A főpásztor hozzátette: ő nem fél ettől, felveszi a küzdelmet. Kijelentette: igenis van reménye a kereszténységnek. „Sólyom László köztársasági elnök a határon túli püspököknek, a magyarországi egyházvezetőknek azt mondta: nehéz idők jönnek, tartsák a nemzetben a lelket. Miért nem a pártoktól kérte ezt? Mert bennünk látja a reményt” – mondta Bábel Balázs. Hangsúlyozta: ezt a reményt szociológiai kutatások is alátámasztják, az embereket a vallásgyakorlás pszichoszomatikusan is befolyásolja, tovább élnek. Holott az üdvösségre várnak” – jegyezte meg tréfásan. Az érsek szerint a posztmodern kornak nincs eszmeisége, csak testisége. „A szenvedélyeket élje ki az ember, már a gyermekkor kezdetétől, lehetőleg homoszexuális formában. Mindezzel szemben az egyház az evangéliumi gyökerekhez való visszatérést ajánlja. Információ helyett transzformáció” – mondta a főpásztor, aki szerint az az információs áradat, amelyben részünk van, követhetetlenül zavaró. „Nem a sok tudás a fontos, hanem a dolgok belülről való ízlelgetése” – idézte Loyolai Szent Ignácot Bábel Balázs. Az információk inkább járjanak át, váljanak meggyőződésünkké. Balog Zoltán református lelkész, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke a lengyel alkotmányból idézett: „Mindazok, akik hisznek Istenben mint az igazság, a szépség, a jóság forrásában és mindazok, akik ezeket az egyetemes értékeket más forrásból vezetik le, a következő alkotmányt adják maguknak.” Balog a lengyel szellemiséget állította követendőnek hazánk és az Európai Unió elé, hangsúlyozva, hogy az EU alaptörvény-tervezetéből kimaradt az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás. Magyarországra és a jobboldalra rátérve arról beszélt: nem szabad elfelejteni, hogy a keresztény értékek – az ellenfél viselkedése miatti – félretételével lehetne vezetni az országot. „A választásokat megnyerhetjük így, de minek?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán.

A Magyar Fórumban (Szent Erzsébet… 12.o.) Kolti Helga színművésznő nyilatkozik, aki 2007 óta tartja repertoáron az Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló, Az élet kenyere című előadását. A darabot eredetileg a néhány éve elhunyt Illyés Kinga erdélyi színésznő játszotta, Kolti Helga a Gondviselés kegyelmének tekinti, hogy az eljutott hozzá. A művet dramaturgiailag jelentősen átdolgozta, és további források szövegét építette bele. A fővárosban legközelebb a Thália Színház Új Stúdiójában december 21-én adja elő a darabot. A művésznő elmondta, hogy a darabnak természetesen van aktualitása, „s ez a legfontosabb eleme az előadásnak. A jelen kor minden útkeresőjének ez hatalmas segítség és mankó lehet. Szent Erzsébet olyan helyzetek sorával találkozott életében, amelyekkel a ma embere is küzd. Ilyen a meg nem értettség, a kitaszítottság, az egyedüllét, a pénztelenség, az elidegenedés, s a kegyetlenség. Ha Szent Erzsébetnek volt elég hite, ereje és bátorsága ahhoz, hogy minden nehézség ellenére mégis megtalálja a boldogságot, akkor ez kellő reményt kell csepegtessen belénk is. El kell indulnunk az úton, amely önmagunk felfedezésén keresztül vezet el abba a bizonyos boldogságba, amelyre mindannyian vágyunk. Ez a darab teljes mértékben áthangolta az életemet. Ez a változás azóta is tart. Elindultam azon az úton, amit az imént említettem, s hálás vagyok a Teremtőnek, hogy megtettem az első lépéseket. Ma már nem tudnék, s nem is akarnék másként élni… a legfontosabb mondanivalója az előadásnak, hogy nem a pénz körül forog a világ, s a legnagyobb hatalom a földön a szereteté, s hogy fedezzük fel az adás örömét. Remélem erre minél többen rá fognak jönni, s ha megtörténik majd a csoda, akkor az a sok pénz, amely most a hatalmat birtokolja, értéktelenné válik. Ebben a világban hiszek, s ehhez akarom adni az erőmet.”

Magyar Kurír