Napi sajtószemle

A Népszabadság (Gazdagok… 9. o.), a Népszava (Audiencián… 8. o.) és a Magyar Hírlap (Pénzadományt vitt… 6. o.) néhány sorban tudósít arról, hogy szombaton a Vatikánban Ferenc pápa audiencián fogadta Angela Merkel német kancellárt.

A Népszabadság megjegyzi: „A legmegnyugtatóbb emberek közül találkozott kettő…” (Lásd még szombati, február 21-ei híradásunkat Ferenc pápa fogadta Angela Merkelt címmel – a szerk.)

Ugyancsak a Népszabadság (8. o.) Izraeli újságíró épült be az európai szélsőségesek közé címmel számol be Zvi Yehezkeli izraeli újságírónak tegnap a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott, Európa robban – Iszlám közösségek belülről című előadásáról. Yehezkeli arab nyelvtudásának segítségével több iszlám közösségbe is beépült. Elmondta: ezek a csoportok rendkívül tudatosan használják a médiát céljaik népszerűsítése és elérése érdekében. Mindig azt mondják, amit a sajtó hallani akar. Neki azonban, akit arabnak hittek, és többszörösen leinformáltak, más képet festettek a jövőről. Európa teljes iszlámosításának vízióját vázolták előtte. Az izraeli újságíró állítja: a nyugatiak egyáltalán nem ismerik az iszlámot. Abból indulnak ki, hogy – mint az ő demokratikus rendszereikben – a józan többség akarata előbb-utóbb felülkerekedik a szélsőségek felett. Az iszlám azonban nem ilyen. Náluk minél vallásosabb valaki, annál nagyobb eséllyel érvényesítheti akaratát a többség felett. Yehezkeli szerint Európa minden eddiginél súlyosabb összecsapás felé rohan, de ezt a számos véres merénylet ellenére sem hajlandó tudomásul venni. Angliában hetente ezren térnek át a muzulmán hitre, az angolok többsége mégis azt vallja: majd ha az iszlám a kocsmákban is megjelenik, akkor felveszik a kesztyűt. Zvi Yehezkeli szerint akkor már késő lesz. Sőt, már ma is későn van. Európából ezrek csatlakoznak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Zömmel harmadik, negyedik generációs arab bevándorlók, akik nem kérnek szüleik munkanélküli életmódjából, a megvetettségből, a kilátástalanságból. Nem akarnak „multikultiban” élni, harcolni akarnak ellene. Az izraeli újságíró felhívta arra is a figyelmet, hogy száz évre visszamenően egyetlen eszme sem terjedt olyan gyorsan, mint az iszlám. Ez azért aggasztó, mert akik áttérnek az iszlám hitre, kevés kivételtől eltekintve a radikális hitszónokokkal találkoznak, az ő útmutatásaik szerint kezdik gyakorolni hitüket, maximálisan kihasználják az nyugati demokráciák intézményeinek védekezésképtelenségét. Elmesélt egy egyszerű, de jellemző esetet: egy dán kisváros iskolájában a muzulmán szülők tiltakoztak az ellen, hogy gyermekeiknek disznóhúsos szendvicset kell enniük uzsonnára. Az iskola vezetése jogosnak tartotta a tiltakozást, és elrendelte, hogy a mozlim gyerekek marhahúsos szendvicset kapjanak. Ám szüleik továbbra is tiltakoztak, mondván, gyermekeik már a disznóhús látványától is rosszul lesznek. Végül minden diák marhahúsos szendvicset kapott uzsonnára.

A Magyar Hírlap (Györgydeák Márton… 1., 2. o.) és a Magyar Nemzet (Örök hit… 6. o.) hírt ad arról, hogy a 2002-ben alapított Parma fidei – Hit pajzsa díjat idén Györgydeák Márton, a felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János-templom plébánosa, pápai káplán vette át Mádl Dalmától szombaton a templomban tartott ünnepségen (Lásd még február 21-ei, szombati, Átadták a Hit pajzsa díjat című tudósításunkat – a szerk.)

Györgydeák Márton atya a Magyar Nemzetben nyilatkozik is. Felidézte: 1958-ban kapcsolódott be a Regnum Marianum közösség tevékenységébe, és csak 1971-ben csaptak le rájuk. „Bevittek a Gyorskocsi utcába, ahol egy héten keresztül folyt a kihallgatásom. Az ifjúság átnevelési szándéka miatt az oktatás felett féltékenyen őrködtek, úgyhogy az ártatlannak tűnő kirándulások, időtöltések főbenjáró bűnnek számítottak a kommunista rezsim szemében… Érdekes módon fizikailag nem bántalmaztak, bár a szememet kezelésbe vették, benyomták. Sokkal megterhelőbb volt a lelki presszió, a fárasztás. Reggel nyolctól este hatig folyamatosan vallattak. Bevetették az ismert trükköket. A társai már mindent beismertek – mondták. Máskor meg azzal igyekeztek hatni rám, hogy egy rendes józsefvárosi proligyerek hogyan keveredhet ilyen rossz, reakciós, klerikális csökevény társaságba. Még azzal is fenyegettek, hogy adnak majd egy jó zsíros plébániát, és akkor mindenki úgyis azt fogja hinni, hogy énekeltem, feladtam másokat. Egyszerűbb tehát, ha beszélek. Az az igazság, hogy nekem beszélhettek napestig, nem tudtak megrendíteni. Egy árva terhelő, félremagyarázható szót sem húztak ki belőlem senkire és semmire. Értékelték, hogy nem mennek velem semmire, úgyhogy kénytelenek voltak elengedni.” A Parma fidei idei kitüntetettje elmondta azt is: napjainkban „A fiatalok közül – tisztelet a kivételeknek – inkább azok fogékonyak a hitre, akiknek a családjában nemzedékeken keresztül átörökítették. Ma viszont Európa sok államában annyira elvetendők a keresztény alapok, hogy az alkotmányba sem akarják bevenni. Félő: ezzel a földrész önmagát számolja fel. Keresztény alapok, szilárd gyökerek nélkül ugyanis Európa nem sok jóra számíthat.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír