Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (15.o.) T. Pintér Károly Követési távolság című bibliaelemzésében arra figyelmeztet, hogy „A karácsonyi megemlékezésre való készülődés, és a Jézus újbóli eljövetelére való várakozás adventi üzentét egészítsük ki azzal az örömhírrel, hogy Jézus érkezésének reménységét személyes tapasztalat is táplálhatja. Mert Õ valójában immár szüntelenül elérhető közelségben van mellettünk, és csakis tőlünk függ, hogy mikor milyen közel.” Az Evangélikus Élet főszerkesztője a tékozló fiú történetének kapcsán kiemeli, hogy abban az apa „természetesen Istent szimbolizálja. A ’tékozló fiú’ pedig mi volnánk. Én és te, kedves olvasó, akiket Isten egyaránt gyermekének tekint, de akik erről vagy nem tudunk, vagy nem akarunk tudni, vagy megfeledkezünk.” A szerző azonban nem tékozló útjaink veszélyeivel kíván riogatni, „advent fényében csupán egyetlen, ám annál lényegesebb mozzanatot” szeretne megvilágíttatni: „Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott.” T. Pintér Károly hozzáteszi: „Lehet, persze, hogy lehet adventben is távolságot tartani a karácsony valódi üzenetétől, de azt azért jó, ha tudjuk: az Úr közel.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (A Vizsolyi Biblia… 15.o.) Sipos Vizaknai Gergely vizsolyi református lelkipásztor nyilatkozik. Ma is pontosan emlékszik vissza arra az éjszakára, amikor hűlt helyét találta a világritkaságnak számító Vizsolyi Bibliának, „megrendüléssel, szomorúsággal, mély fájdalommal vette tudomásul a veszteséget, mely nemcsak Vizsolyt, hanem az országot is érte 2002-ben. De az is megfogalmazódott benne még akkor, hogy ha netalán a Vizsolyi Gyülekezet Vizsolyi Bibliája sohase kerülne meg, a kezükből a Bibliát – amelyet olvasnunk érdemes – senki sem lophatja el, azt mi vehetjük el magunktól.” Ismeretes, hogy az ellopott Vizsolyi Bibliát a rendőrség 2003. október 29-én megtalálta. A napokban a Parlamentben bemutatott hasonmáskiadásról Sipos Vizaknai Gergely elmondta: azért is örül a megjelenésnek, mert azt teljes nyugalommal lehet forgatni, sőt rövid tanulmányozás után folyamatosan lehet olvasni és érteni az idén 418 éves magyar nyelvű Igét. Az angolok például hasonló korú írást anyanyelvükön már csak szótárral tudnak értelmezni. A református lelkész abban bízik, hogy „az új, kétkötetes – és egyben gyönyörű – hasonmás Bibliáról szóló dicsérő szavak újra és újra felkeltik a zarándok kedvű gyülekezet, hívek és más, a magyar kultúra iránt érdeklődő emberek figyelmét a Vizsolyi Biblia iránt.”

Szintén a Magyar Hírlap (Helyzetben… 2.o.) közli, hogy az ORTT úgy pályáztatja meg az utolsó szabad fővárosi URH-frekvenciát – Budapest 92,9 MHz –, hogy a versenybe a Magyar Katolikus Rádió is beszállhasson. A lap emlékeztet rá: az adó, amely emellett interneten, kábelhálózaton és műholdas vétellel is elérhető, most csak középhullámon sugározza műsorát.

A Magyar Nemzetben (33.o.) Lőcsei Gabriella Fellazítási terv címmel figyelemreméltónak tartja, hogy miközben a közelmúltban idehaza új, a személyét kedvezőtlen megvilágításba helyező kiadványok és információk jelentek meg Mindszenty József bíboros hercegprímásról, arról igen gyér tájékoztatást kapnak a világ keresztényei, hogy „milyen játékot folytattak az MSZMP vezetői a Vatikánnal a Mindszenty-ügyre hivatkozva. Pedig elég pontosan követhető a korabeli döbbenetes játszma az állampárt vezető testületeinek a tanácskozásairól készült, a Magyar Országos Levéltárban (MOL) ma már nagyobbrészt kutatható jegyzőkönyvekben.” A cikkíró felidézi, hogy Mindszenty József 1971. szeptember 28-án hagyta el Magyarországot, VI. Pál pápa pedig december 18-ai dátummal tudatta vele: „Elhatároztuk, hogy az esztergomi érseki széket megüresedetté nyilvánítjuk.” A bíboros hercegprímás ezt a következő szavakkal nyugtázta: „Ez Kádár személyes diadala.” Lőcsei Gabriella hozzáteszi: „Így nyugtázhatja utólag az is, aki a Mindszenty-ügyről 1958-tól folyamatosan tárgyaló MSZMP-főemberek szavairól készült, aláírásukkal hitelesített jegyzőkönyveket… elolvassa… Kádáréknak legalább olyan fontos volt a Mindszenty-ügyben a Vatikántól kikövetelt ’írásos garancia’, mint a magyar főpap elhallgattatása, az esztergomi érseki szék megüresedése és a Szentszék által kiközösített békepapok ’hitelének’ a szentszéki helyreállítása.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) P. Szabó Ernő Az ötödik pecsét feltörése előtt címmel számol be arról, hogy tegnap nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Géniuszok és remekművek című sorozatának hetedik, Jézus nyomában – El Greco Szent Jánosa című tárlata, amelynek középpontjában az 1594 körül készült, a madridi Pradóból kölcsönzött festmény áll, „amelyen az evangélista mintegy a Jelenések könyvében foglalt látomásokra utalva bal kezével a jobbjában tartott arany kehelyre s az azon lévő sárkányra, a gonosz jelképre mutat”.

Magyar Kurír