Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Kirill… 7.o.) beszámolója szerint Kirill szmolenszki és kalinyingrádi metropolitát választotta ideiglenesen a pénteken elhunyt II. Alekszij pátriárka helyére az orosz ortodox egyház szent szinódusa szombati, rendkívüli ülésén. Ennek értelmében Kirill főpap irányítja az egyházat az új pátriárka hivatalos megválasztásáig. A lap közli azt is, hogy a hét végén II. Alekszij ravatalánál tízezrek rótták le kegyeletüket.

Hazai hírek

Amint arról december 6-ai számunkban hírt adtunk, a közoktatás és nevelés kategóriában Prima Primissa-díjat kapott Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele. A tudós író és tanár a mai Magyar Hírlapban (Erősíteui… 5.o.) nyilatkozik is. Elmondta: „Fogynak a pedagógusok. Azok, akik elkötelezetten tudnának foglalkozni a felnövekvő emberrel. Akik a pályán vannak, létbizonytalanságban élnek. Nem tudják, mikor zárják be az iskolájukat. Nincs se anyagi, se erkölcsi megbecsültségük, kiszolgáltatottak. Sokkal nagyobb szükség van igazi, lelkes pedagógusokra, mint lelketlen, de korszerű technikai segédeszközökre. Sajnos a mai oktatási rendszer nem ad hiteles eszményrendszert, ’emberképet”. Korszerű tudást képes adni, de ’emberképet’ csak az ember tud közvetíteni, aki maga is rendelkezik emberképpel, világképpel. Nem lehet ’kikapcsolni’ az iskolából a személyességet. Az egyházak szívesen vállalják az oktatás és a nevelés feladatát. Az emberformálás hozzátartozik a küldetésükhöz. Joggal várják el az egyházak, hogy az elvégzett munkáért ugyanazt a bért kapják, mint akik ugyanazt a munkát végzik másutt. Jó volna, ha az illetékesek megértenék, hogy az egyházi iskolák támogatása nem az egyházak támogatása. Akik egyházi iskolába járatják gyermeküket, ugyanúgy adófizetői az államnak, mint mások. Nem privilégiumokat kérnek az egyházak, csupán azonos elbírálást.” A tihanyi perjel elmondta azt is: „Örülünk, örülök annak, ha az emberek megéreznek valamit abból, hogy Tihanyban szeretnénk kultúrát őrizni. Európai, magyar és keresztény kultúrát. Elsősorban arra van szükség, hogy a bencés közösség képes legyen továbbra is közösségként jelen lenni. Örülünk, ha vannak, akik csatlakozni akarnak ehhez a közösséghez. Azt szeretnénk erősíteni, amit – Németh László nyomán – emberi minőségnek nevezhetünk. S természetesen szeretnénk befejezni a nemzeti kultúrkincsnek számító műemlék megkezdett felújítását. Látszólag kész, de még nagyon sok tennivaló van.” Korszenszky Richárd szólt az általa bő évtizeddel elindított könyvsorozat, a Tihanyi Kalendárium most megjelent új kötetéről is, hangsúlyozva: „Ez az évkönyv – a mostani már a tizenharmadik – szeretne kapcsolatot teremteni a múlttal: ezért olvasható benne mindig több írás a történelmünkből, a régebbi és a közelmúlt eseményeiről. Szeretne közösségformáló lenni: ezért lelni benne olyan adatokat, amelyek az itteni emberek életéhez kapcsolódnak: keresztelések, halálozások, esküvők, hittanosok… Fontos az is, hogy aki kezébe veszi, közelebb kerüljön a szellemiséghez, amit mi, bencések meggyőződéssel szeretnénk képviselni, amit nem csupán az ’imádkozzál és dolgozzál’ kijelentéssel lehet megfogalmazni, hanem egy egyszerű szóval: pax – béke. ’Keresd a békét és járj utána!’ Mindenki számára, ma is, nekünk is időszerű ez a felszólítás Szent Benedek Regulájából.”

A hétvégén az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának hatvanadik évfordulója alkalmából konferenciát tartottak Budapesten. A Magyar Hírlap (Szelektív… 4.o.) beszámolójából kiemeli: a rendezvényt Mayer Mihály pécsi megyéspüspök zárta le, aki hangsúlyozta: az emberi jogok az emberi méltóságból vezethetők le, amely Istentől ered. „Ritkán hallani arról, hogy a jogok mellé kötelesség és felelősség is tartozik. Sajnálatos módon az emberi jogokat sárba tipró kommunizmus bűneit máig nem ítélték el Magyarország vezetői.” A gyűlöletbeszédről szóló vita kapcsán a főpásztor kiemelte: a kereszténységet nap mint nap érő rágalmak és gyalázkodások okán – érdekes módon – nem tapasztalható felháborodás az úgynevezett jogvédők részéről. „Úgy látszik, egyesek iránt szabad gyűlöletet kelteni.” Mayer Mihály a lapnak rövid interjút is adott.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Jelkép… 4.o.) beszámol arról, hogy különleges akciót indított a Katolikus Karitász nyolc egyházmegyei szervezete, hogy felhívja a figyelmet a társadalom peremére szorultak iránti szolidaritás fontosságára. A nemzetközi hagyományú kezdeményezés célja, hogy az adományozó járókelők gyertyát gyújthatnak a szegényekért és az elesettekért. Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta: most, amikor a gazdasági válság miatt egyre többen veszítik el a munkahelyüket, egyre többen kerülnek bizonytalan helyzetbe, különösen nagy szükség van az egymásra utaltság tudatának erősítésére. Minden egyes gyertya a Karitász kiáltása az elesettekért, az idősekért, a betegekért és a rászorultakért, szimbóluma a szükséget szenvedő embertársért.

A Népszabadságban (Az egyház… 5.o.) Balog Zoltán református lelkész, a Parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke nyilatkozik, aki szerint a hit attól még erősödhet, hogy az elkötelezett hívek számbelileg kisebbségbe szorulnak. Balog elmondta azt is, hogy az egyházak számos területen ellenkultúrát jelenítenek meg, így például a fogyasztásközpontú társadalommal szemben. A református lelkész arról is szólt, hogy „azokban, akik komolyan veszik a hitüket, kezd tudatosulni, hogy az egyházhoz való tartozásuknak közéleti vonatkozásai is vannak. Az állam és az egyház szétválasztása evidencia. Az egyházaknak ugyanakkor nem csupán joguk, hanem – amennyiben indokoltnak ítélik – kötelességük bírálni a kormányt, a mindenkori világi hatalmat. Nincs ebben semmi újdonság, ezt az elvi alapállást ősrégi egyházi dokumentumok is őrzik.”

Magyar Kurír