Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) Kényes ügyek a bíborosok előtt című beszámolója szerint „A papok által elkövetett szexuális visszaélésekről és az egyháznak az ilyen esetekre adandó lehetséges válaszáról” kezdtek tegnap tanácskozást a Vatikánban a bíborosok.  A lap szerint a Vatikán igyekezett csökkenteni az előzetes elvárásokat, és szóvivője útján közölte: a pápa a találkozón elsősorban meg akarja hallgatni a bíborosok véleményét. A Népszabadság beszámol arról is, hogy a bíborosi találkozóval egy időben tüntetést tartott Rómában a pedofil papok áldozatai egyik amerikai szervezetének (SNAP) néhány tagja. Barbara Blaine, az SNAP vezetője elmondta: azt akarják elérni, hogy a püspökök adják át a rendőrségnek és az ügyészségnek azoknak a papoknak a személyes aktáját, akikről bizonyíthatóan lehet tudni, hogy gyerekeket molesztáltak.

Hazai és határon túli, magyar vonatkozású hírek

A Népszava (1.,3.o.) Óvta Schmittet a püspök címmel emlékeztet rá: Balás Béla kaposvári püspök már hetekkel ezelőtt írásban figyelmeztette Schmitt Pált, hogy nyelvtani és teológiai gondok is vannak azzal a szöveggel, amely az államfő alkotmányhoz beadott javaslatait tartalmazta. A nyelvtani és stilisztikai hibáktól hemzsegő iratot a püspök amiatt is kritizálta, hogy a Szent Korona tanra építené az alaptörvényt, ami Balás Béla szerint „ma sokak számára nemcsak érthetetlen, hanem fenyegető is.” A lap hozzáteszi: az elnöki hivatal kommunikációért felelős vezetője szerint a szöveget nem a nyilvánosságnak szánták. Kiss Norbert elmondta: sem Schmitt Pál, sem ő nem látta a javaslatokat. A lap kérdéseket tett fel a hivatalnak, de egyelőre nem kapott választ.

A Magyar Nemzet (Központban… 2.o.) beszámol arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta az Emberi Méltóság Tanácsának vezetőit. Lomnici Zoltán, a tanács elnöke elmondta: arra kérték az államfőt, hogy az emberi méltóságot az új alkotmány tervezetéhez csatolandó véleményében emelje ki. Schmitt Pál ezzel egyetértett. A tanács képviselői arról is tájékoztatták a köztársasági elnököt, hogy egy zarándokút részeként decemberben visszavisznek az olaszországi Doberdóba egy Krisztus-szobrot, amelyet 93 évvel ezelőtt egy honvéd alezredes hozott Magyarországra egy porig rombolt templomból.

A Magyar Nemzetben (1.,21.,28.o.) Lukács Csaba USA: magyar templomot zártak be című riportja szerint garázs vagy drogrehabilitációs központ lesz a tavaly bezárt clevelandi magyar templom helyén. „Egy másiknak – a Szent Imre-templomnak – a története júniusban ért véget botrányos körülmények között, ugyanis a hívek egy része nem akart hazamenni az utolsó mise után. Tavaly még Clevelandben is három magyar katolikus templom működött, és egyik közösség sem küszködött anyagi gondokkal” – írja Lukács Csaba, hozzátéve: miközben a magyar imahelyeket felszámolják, a románok „nagy számban nyitják hagymakupolás hajlékaikat Észak-Amerikában: Washington legdrágább körzetében ortodox katedrális épül dollármilliókból. Ez lesz a harmadik az amerikai fővárosban. A plébániáik száma egy év alatt több mint a duplájára nőtt.” A szerző kérdése: Eltérő nemzetstratégia, vagy egyszerűen csak életerősebb a román emigráció?” A lapnak nyilatkozó Dumitru Paun ortodox pópa leszögezte: „Életerősebb közösség vagyunk… Tudja, mi nem vagyunk túlzottan összeborulós nemzet, nem törvényszerű, hogy egy sikeres román munkát ad honfitársainak, s vannak alapértékek, amelyekben nincs vita. Ilyen az egyház és a hitünk: ezt mindenkinek fontos támogatni.” A cikkíró megemlíti azt is, hogy a Szent Imre-templom bezárása óta minden vasárnap húsz-huszonöt hívőből álló csoport imádkozik egy órán át a templom előtt. A többieket egy más templom ír plébánosa fogadta be, aki a kedvükért magyarul tanulja a Miatyánkot, és bármikor engedélyezi magyar mise tartását is, ha akad vállalkozó pap a celebrálásra.

Szintén a Magyar Nemzet (Romamisszió… 2.o.) beszámolója szerint pénteken, a református zsinat zárónapján Csomós József püspök a tavaly év végén létrehozott Református Cigánymissziós Tanács terveiről elmondta: el kell készíteni egy olyan térképet, amely megmutatja, hogy melyik településen és közösségekben van kapcsolata a református egyháznak a romákkal, és hol kell még erősíteni vagy létrehozni ezt a kapcsolatot. A térképről ki kell derülnie annak, hogy hol tartanak református lelkészek hittanórákat, hol gondoznak cigány közösségeket, és hol állítottak fel erre a célra tanodákat. A cigánymisszióba „oda kell tenni az egyház erejét”, aminek a lelkészképzésben is meg kell jelennie. Az egyház számára ez a kérdés megkerülhetetlen – mondta a református püspök.

Magyar Kurír