Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Pálosok… 2.o.) beszámolója szerint „volt pálos rendi műemlék falai között, a budapesti Egyetemi templomban celebrálta Erdő Péter bíboros prímás azt a jubileumi szentmisét, amelyre a Magyar Pálos Rend hétszáz évvel ezelőtti pápai megerősítése alkalmából került sor tegnap.” A napilap emlékeztet rá: V. Kelemen pápa 1308-ban nyilvánította pápai jogú renddé az I. Remete Szent Pál nevét fölvevő közösséget, amely az egyetlen magyar alapítású – és világszerte elterjedt – férfi szerzetesrend.

Amint arról december 2-i számunkban beszámoltunk (Megjelent Arturo Mari könyve II. János Pálról), a Heti Válasz Lap és Könyvkiadó Kft. és a Missio Christi Alapítvány gondozásában megjelent a 2005-ben elhunyt Szentatya fotósának, Arturo Marinak a Találkozunk a paradicsomban című könyve. A mai Magyar Nemzetben (Találkozunk… 14.o.) Sashegyi Zsófia számol be a sajtótájékoztatóról, s kiemeli, hogy bár Arturo Mari bejárta a világot II. János Pállal, „Karol Wojty³a mégis talán személyes életére tette a legmeghatározóbb hatást. Az Arturo Mari számára legkedvesebb felvételen az egyházfő a fotós feleségével látható, és saját bevallása szerint azért sem tud elég hálás lenni II. János Pálnak, hogy fiát elindította a papi hivatás útjára.”

A Magyar Hírlap (A kereszténység… 13.o.) ismerteti a 2000 című folyóirat novemberi számát, amelyben több tanulmány is foglalkozik a vallással. Jürgen Habermas A szekularizáió dialektikája címmel a bevándorlók szerepét elemzi az újfajta társadalomban, hangsúlyozva: „A muszlim vallás növekvő jelenléte, ha Németországra és Hollandiára egyaránt nyilvánvalóan jellemző példára hivatkozhatom, a keresztény polgárokat arra kényszeríti, hogy szembesüljenek egy konkurens hitgyakorlattal.” Wolfgang Ullrich Vallás kontra művészetvallás címmel a kölni dóm üvegablakáról kirobbant vitához szól hozzá. Joachim Meisner bíboros tavaly ősszel nem a templomba valónak nevezte Gerhard Ritter modern, üvegnégyzetekből összeállított ablakát, egy előadásában pedig óva intett a művészet „elfajzásától”. Ullrich szerint „míg Meisner az Abszolútum, az isteni felől közelít a művészethez, Ritter a művészetet teszi abszolúttá…” Az MH szerint „vitájuk ezért meddő – és a maga szempontjából mindkettőnek igaza van”. Peter Berger Két királyság – egy elv (A demokrácia és a kereszténység) címmel felteszi a kérdést: „Mennyire kellene egy demokráciának kereszténynek lennie?... Fontos, hogy elkerüljük mindkét kifogásolható hozzáállást: az arrogáns etnocentrizmust, amely a saját kultúrát abszolút felsőbbrendűnek tartja, és az önostorozó multikulturalizmust, amely kész bármely kultúrával szemben elfogadónak mutatkozni, kivéve épp a sajátját.”

Magyar Kurír