Napi sajtószemle

A Népszabadság (Freskó… 1.,9.o.) és a Magyar Nemzet (Szíriai-Magyar… 4.o.) is beszámol arról, hogy magyar zászló alatt tárják fel a Közel-Kelet legnagyobb keresztes várát a szír Margatban. A johanniták által a XII-XIII. században, részben magyar hozzájárulással épített margati erődítmény kutatási jogát 2006-ban Magyarország kapta meg. Az ásatást végző Major Balázs régész-arabista-történész tegnap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tájékoztatta a sajtó munkatársait a nemzetközi jelentőségű eredményekről, többek között az utolsó ítélet pokoljeleneteit ábrázoló egyedülálló freskóciklusról. A Major Balázs vezette, tizenöt-húsz fős kutatócsoport feltárta a vár összeomlott nagytermének alapjait, pontosan azonosította a korábban tévesen meghatározott helyiségeket, magyar statikus terveket dolgozott ki a ma is álló boltíves termek megerősítésére. A legnagyobb szenzáció az említett freskóciklus, amelyet a belső vár kápolnájában találtak. E kápolna sekrestyéjében 1978-ban már előkerült néhány keresztény szent képe a mennyezetről, de akkor a kutatók meg voltak győződve róla, hogy a kápolnában nincs semmiféle ábrázolás, hisz ilyesmi a Szentföldről nem is volt ismeretes. Ám 2007 októberében Selmeczi Anna freskó-restaurátor mintavétele után kiderült, hogy a templomhajó szentélyhez közeli falán, a vakolat alatt festmény rejtőzik. Idén év elején Galambos Éva és Gedeon Péter segítségével tárták fel a nyolc négyzetméteres képet, amely a poklot ábrázolja. A függőlegesen három szintre tagolódó kompozíció az ördögöktől kínoztatott bűnösök szenvedéseit láttatja. Az egyik jeleneten egy hatalmas, pengékkel felszerelt kerék nyársalja a bűnhődőket, mellette egy püspökkel foglalatoskodik négy ördög, egy másik alak szeméből kígyók másznak elő (ami arra utal, hogy irigy volt), egyet pedig nyelvénél lógattak fel rágalmazás miatt. A beszámolókból kiderül, hogy a kutatók állítják: a szemben lévő falon is rejtőzik kép. Ez a mennyországot ábrázolja, feltárása most van folyamatban. A szenzációs lelet előkerülése után a magyar kutatók megvizsgálhatták a közeli, népszerű turistacélpont, Krak des Chevaliers várának kápolnáját is, ahol szintén találkoztak ornamentikus díszítéssel.

A Magyar Nemzet (1.,5.o.) Kóka János: ateizmussal a válság ellen címmel emlékeztet rá, hogy a jövő évi költségvetési vitában egyházi intézményeket, falusi iskolákat sújtó, a családi pótlék megadóztatását célzó javaslatokkal állt elő Kóka János, aki szerint erre van szükség a válságból való kilábaláshoz. Az SZDSZ jelenlegi frakcióvezetője – aki egyébként az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett – egyharmadával, 3,3 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra csökkentette volna a hittanórák amúgy is alacsony finanszírozását. Ezen kívül kevesebb mint felére, 9,5 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökkentette volna az egyházi iskolák működésére fordítható állami támogatás mértékét. „Még a legelvakultabb ateisták sem szavazták meg azonban Kóka indítványait, hiszen azok alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköznek, vagyis törvényellenesek” – írja a polgári napilap.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Szabó István… 4.o.) beszámol arról, hogy nagy szavazattöbséggel újabb hat évre püspöknek választották Szabó Istvánt a Dunamelléki Református Egyházkerületben.

Magyar Kurír