Napi sajtószemle

A Népszabadság (Nem lesz… 8.o.) beszámolójából kiderül: egyelőre nem lesz a pannonhalmi bencéseké a Pozsonyhoz közeli oroszvári (Rusovce) kastély és a körülötte fekvő terület. A szlovák Alkotmánybíróság tegnap elutasította a szerzetesrend keresetét, amelyben visszakéri a kastély rég elvesztett tulajdonjogát. Az oroszvári kastély és az őspark Lónyai Elemér herceg és felesége, Stefánia belga hercegnő tulajdona volt, akik 1944-es végrendeletükben a pannonhalmi bencésekre hagyták az ingatlant. Arról is rendelkeztek, hogy ha a kastély tulajdonjoga nem szállhatna Pannonhalmára, akkor az örökös a római Szent Anzelm bencés apátság lenne. A második világháború után azonban – a Benes-dekrétumok alapján – Csehszlovákia elkobozta a kastélyt és a birtokot. A Népszabadságnak Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát elmondta: örül, hogy lezárult a pernek ez a szakasza, mert így tovább lehet vinni az ügyet az Európai Bíróságra. Felidézte: „Tizenöt éve folyik a pereskedés. Mindig volt valamilyen adminisztratív kifogás, de döntés nem született. A szándékunk az volt, hogy a szlovák lehetőségek és törvények szerint járjuk végig az utat.” A főapátság politikai csatornákon keresztül is próbálkozott, sikertelenül. Peren kívüli egyezményt ajánlottak. Hajlandók lettek volna átvenni a határ szélén álló birtokból néhány száz hold földet, és lemondtak volna magáról a kastélyról. A főapát hangsúlyozta: „Ha a mai Szlovákia területén kapnék néhány száz holdat, és gazdaságosan tudnék azon dolgozni, akkor elmondhatnám, hogy ha bizonyos veszteségekkel is, de józanul, racionálisan és valahol a történelmi igazságnak is megfelelően jártam el. Természetesen tudom, hogy érzékeny téma az ilyesmi a két ország között. Nem szeretnék sem Magyarországnak, sem Szlovákiának bonyodalmat okozni, de ha ők lezárják ezt a lehetőséget, akkor elmegyünk Brüsszelbe is. Árral szemben úsztunk végig. De ha az EU tagjai vagyunk és az EU joggyakorlata szerint próbálunk igazságot keresni, nem látom reménytelennek az ügyet. De legyünk reálisak. Amikor egy szerzetesközösség, mint a mienk, két iskolával, internátussal, szociális otthonnal a mai feltételek között a létéért küzd, akkor nem mondhatok le egy ilyen értékről.”

A Magyar Hírlapban (14.o.) Szőnyi Szilárd Szegény gazdagok címmel elemzi Jézus és a gazdag ifjú példázatát (Lk 18,18-27). A cikkíró szerint Jézus „alighanem arra a veszélyre akart figyelmeztetni, amely a gazdagsággal szinte szükségszerűen jár együtt. Nem az van tehát száműzve a paradicsomból, aki egy bizonyos mértéken felüli pénzzel rendelkezik, hanem aki nem tudja kivonni magát a vagyonosságból következő jellemtorzító hatások alól.” Szőnyi idézi a neves holland pszichoterapeutát, Manfred Kets de Vries-t, aki a közelmúltban Budapesten járt, és Szex, pénz, boldogság és halál című könyvének megjelenése alkalmából tartott előadásában lelki tükröt tartott a hazai menedzserek elé: „Ha tudni szeretnéd, hogy mi Isten véleménye a pénzről, akkor nézd meg azokat, akiknek adott belőle… a vagyon olyan, mint a tengervíz: minél többet iszunk belőle, annál szomjasabbak leszünk. Vagyis az az ember, akinek minden vágya teljesül, előbb-utóbb semmiben nem leli örömét; a gazdagság így sokak számára magában hordja önnön büntetését is. Nemhiába szaladgál megannyi, végletekig kiégett milliárdos a világon, két lábon járó bizonyítékként a pénzsóvárság züllesztő hatására.” A cikkíró hozzáteszi: „A boldogság tehát nem feltétlenül a vágyak beteljesülésében rejlik; sokszor nagyobb élmény egy lépéssel állni az áhított cél előtt, mint megérkezni. És mi ajánlható azoknak, akikre Isten a saját szükségleteik kielégítésén túlmutató vagyont bízott?” Szőnyi Szilárd a milliárdos Paul Gettyt idézi, aki a következő bon mot-val érzékeltette, miért érdemes munkára fogni és nemes célokra használni a felhalmozott vagyont: „A pénz olyan, mint a trágya: vagy szétteríted, vagy bűzleni kezd.”

A Magyar Nemzet (Adventi… 14.o.) közli, hogy a Pilinszky Irodalmi Kávéház és Étteremben (Bp., Váci utca 33.) az első, november 30-ai adventi vasárnapon egész napos folklórműsor, gyertyagyújtás, családi programsorozat várja a gyerekeket, és a felnőtteket Oberfrank Pál színművész rendezésében. A műsorokat minden adventi vasárnap megismétlik.

A Magyar Hírlap (4.o.) Rosszul jártak az egyházi iskolák című összeállításából kiderül: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számításai szerint a már elfogadott, de még kihirdetésre váró zárszámadási törvény alapján 325 millió 759 ezer forinttal kevesebb kiegészítő oktatási normatívát kapnak jövőre az egyházi iskolák. Az orgánum emlékeztet rá, hogy az ÁSZ az idén júniusban megállapította: 2005-ben és 2006-ban összesen 2,7 milliárd forinttal kevesebbet kaptak ezen a címen. Sió László, a Fidesz szakpolitikusa a lapnak elmondta: méltánytalan, hogy évek óta folyik a huzakodás a két fél között. Igencsak furcsa, hogy a kormányzat elszámolásai valahogy mindig félresikerülnek, az egyházak kárára. „Pedig ezek az intézmények közfeladatot látnak el, sokszor a legelesettebbek nevelését is átveszik” – hívta fel a figyelmet a Fidesz képviselője, hozzátéve: felmerül az emberben, hogy esetleg valamiféle kicsinyes bosszú készteti erre a hatalmat.

Magyar Kurír