Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Elítélte a pápa az antiszemitizmust címmel számol be arról, hogy tegnap Ferenc pápa fogadta az „Európai Rabbik Konferenciájának” küldöttségét, s aggodalmát fejezte ki az európai antiszemita tendenciák kapcsán. Figyelmeztetett: a keresztényeknek szolidárisaknak kell lenniük zsidó embertársaikkal, s el kell utasítaniuk az antiszemitizmus minden formáját. A Szentatya hozzátette: a keresztényeknek el kell ítélniük minden más vallású hívőkkel szembeni támadást is. Arra kérte a zsidó vallási vezetőket, hogy a keresztényekkel közösen lépjenek fel az emberi élet védelmében. Egyúttal hangsúlyozta: Európában meg kell őrizni az emberi élet lelki és vallási dimenzióit.

A Magyar Hírlap (6. o.) Nemzeti gyász Etiópiában című tudósítása szerint megerősítette hétfőn az etióp kormány, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harminc etióp állampolgárt végzett ki a közelmúltban Líbiában. A dzsihadista csoport az előző napon tett közzé videofelvételt harminc etióp keresztény férfi kivégzéséről. A szélsőségesek tizenöt túszt lefejeztek, a többieket agyonlőtték. Az etióp kormány háromnapos gyászt rendelt el. Közleményében „mélységes szomorúságát” fejezi ki az „ártatlan” állampolgárok elleni „barbár cselekedet” miatt.

A Székelyhon.ro A száz éve történt genocídiumra emlékeztek című tudósítása szerint „A megbékélésért ki kell mondani az igazságot. Felejteni nem lehet, de meg kell bocsátani” – hangzott el múlt pénteken a ferences templomban az örmény közösség tragédiája centenáriumának és a genocídium áldozatainak szentelt misén, a székelyudvarhelyi Magyar Örmény Kulturális Egyesület Örmény Klubjának megemlékezésén.

A Maszol.ro A romániai egyházi restitúció hiányosságairól volt szó Strasbourgban címmel idézi Csenger-Zalán Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt, aki hétfőn Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát megnyitó plenáris ülésen felhívta a figyelmet: bő két évtizeddel azután, hogy Románia az Európa Tanács (ET) tagjává vált, még mindig nem juttatták vissza eredeti tulajdonosainak az egykori romániai egyházi javak mintegy kétharmadát. Kivétel a román ortodox egyház, amely többet kapott az államtól, mint amennyivel eredetileg jogszerűen rendelkezett. A Fidesz képviselője emlékeztetett azokra a kötelezettségvállalásokra, amelyeket Románia tett az ET-hez való csatlakozásakor. Idézte azt a kitételt, miszerint a parlamenti közgyűlés 1993-ban felszólította Romániát, juttassa vissza az egyházi javakat, és tegye lehetővé egyházi iskolák létesítését és működtetését, „különös tekintettel a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyerekek anyanyelvi oktatására”. Ezzel kapcsolatban sajnálattal állapította meg, hogy a román ortodox egyház kivételével ez az elvárás csak felettébb korlátozott mértékben valósult meg. Kiemelte: az Európa Tanács célul tűzte ki a megosztó határok nélküli Európa megteremtését, és ezzel nem egyeztethető össze, hogy Európában „másodosztályú állampolgárok” is legyenek. „Ugyanazt a mércét kell alkalmaznunk minden tagország esetében, tekintet nélkül politikai színezetre, nemzetiségi vagy vallási hovatartozásra”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír