Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Elvakult francia bíróság, a Maszol.ro Le kell bontani II. János Pál szobrát Franciaországban címekkel adják hírül, hogy a Szent II. János Pál pápa tiszteletére közterületen emelt emlékmű lebontására szólított fel egy francia kisvárost a rennes-i közigazgatási bíróság. A Ploërmel nevű bretagne-i településen 2006-ban emelt emlékművön a tíz éve elhunyt pápa bronzszobra áll egy boltív alatt, ez utóbbin egy 8 méter magas óriási kereszt magasodik. A bíróság indoklása szerint az emlékmű „elhelyezésénél és méreteinél fogva feltűnő jellegű, és mint ilyen, ellentétes a francia köztársaság világi jellegét előíró alkotmánnyal, valamint az egyház és az állam kettéválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel.” Az ítéletből következően az emlékművet el kell távolítani a jelenlegi helyéről. A bíróság hat hónapot adott a városnak a döntés végrehajtásához.

A Székelyhon.ro Névadás jubileumát üli a Márton Áron Gimnázium című beszámolója szerint versennyel, iskolanapi rendezvényekkel, előadásokkal, könyvbemutatókkal ünnepli ebben a hónapban a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium a névadás 25. évfordulóját. Varga László igazgató elmondta: a jubileumi rendezvénysorozat lényegében már decemberben elkezdődött a Kristó András földrajztanár, iskolaigazgató, geológus-geomorfológus emlékére szervezett eseményekkel, maga a névadás azonban 1990 májusában történt, így az ünnepség zöme is most, ebben a hónapban fog lezajlani. Május 9-én tizenkét Hargita megyei középiskola csapatainak részvételével Márton Áron élete és munkássága témában csapatversenyt szerveznek a gimnáziumban, a vetélkedő diákoknak tanulmányi kirándulást is szerveznek Csíkszentdomokosra, a püspök szülőfalujába. A versenyt megelőzően, május 9-én délelőtt fél tízkor a gimnázium dísztermében Tanítása és példája világító jel címmel a legavatottabb szakember, főtisztelendő Kovács Gergely, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének római posztulátora tart előadást.

A Magyar Hírlap (3. o.) Szégyenteljes szerepben a jogvédők, a Magyar Nemzet (4. o.) Balog a CFCF szánalmas szerepéről, a Népszava (3. o.) Balog csak kicsit szegregálna címmel számol be arról, hogy tegnap a Parlamentben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a fideszes Petneházy Attila kérdésére válaszolva azt mondta a nyíregyházi Huszár-telepi Sója Miklós-általános iskolával kapcsolatban: fontos eszköz a felzárkózásban a különböző etnikai, kulturális, szociális csoportok együtt tanulása, de aki erre felkészít, az nem szegregál, hanem a felzárkózást segíti. Súlyos tévedés megakadályozni egy ilyen pozitív kezdeményezést. Az emberi erőforrások minisztere leszögezte: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) „szánalmas és szégyenteljes szerepre” vállalkozott, amikor szegregáció miatt a bírósághoz fordult. A Kúria áprilisi döntéséről, miszerint nem történt szegregáció, Balog Zoltán azt mondta: nincs benne káröröm, sem győzelmi mámor, egyúttal szomorúnak és fölháborítónak tartja, hogy ez a bíróság elé citálás megtörtént. „Továbbra is tiszteletben tartjuk a jogellenes elkülönítés tilalmát, és mindent megteszünk azért, hogy Magyarországon, ahol lehetőség van arra, együtt tanuljanak mindazok, akik ebben az országban születtek” – mondta a miniszter. Hozzátette: korábban kétszer is tárgyalt személyesen a CFCF-t támogató Soros Györggyel, és kérte, engedjék a szülők és a gyermekek jogait érvényesülni.

A Magyar Nemzetben (6. o.) Kristóf Attila Én nem tudom… megoldódnak-e a dolgok… címmel az Iszlám Állam szörnyűséges tettei kapcsán fölteszi a kérdést: „Mi folyik itt? Vallásháború, ami oly sokszor megosztotta az emberiséget, s azon belül a lényegében ugyanazt az istent imádó vallásokat? Sztálinnak és Hitlernek nem volt istene. Sem ilyen, sem olyan. Ám tagadhatatlan, hogy a nagy világvallások Istenre irányulnak, s eközben a távoli múltban kialakult és megfogalmazott erkölcsi normáik lényegében nem térnek el egymástól, a Törvény nemcsak a kőtáblákba, hanem az emberi lélekbe is belevésődött. Mi ébreszti fel és irányítja a gyűlöletet, ami most a Közel-Keleten tombol, s ami nemcsak a Nyugat és Izrael ellen irányul, hanem az egyazon prófétát, Mohamedet és egyazon istent, Allahot imádókat is egymás legyilkolására sarkallja? És ki gondolta volna, hogy több keresztény esik áldozatul s hal mártírhalált a XXI. század elején, mint Néró korában? Hiszen a Korán Jézust prófétaként tiszteli, miként mi, hívő és igazságot kereső keresztények sem tagadhatjuk a vallásalapító Mohamed nagyságát.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír