Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) „Mint Dániel az oroszlánok vermében” című londoni tudósítása szerint „Fokozódó nyugtalansággal követheti XVI. Benedek a csütörtökön kezdődő nagy-britanniai utazását megelőző híreket, kommentárokat, tévéműsorokat. A The Times közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada helyteleníti a pápa meghívását. A katolikus egyház fejének ez az első állami hivatalos látogatása Nagy-Britanniába a reformáció óta. II. János Pál 1982-ben járt ugyan a szigetországban, de azt nem kísérte királyi ’áldás’… Semmiképpen nem meríti ki a szívélyes vendégvárás kategóriáját, hogy a sajtó XVI. Benedek fejére olvassa a vizit 22 millió fontos költségét, melyhez tetemes rendőri-biztonsági számla is adódik.” A The Times vallási szerkesztője, Ruth Gledhill az oroszlánok közé vetett Dánielhez hasonlítja a pápát. Az ismert emberjogi aktivista, Geoffrey Robinson ügyvéd arra buzdított, hogy a Vatikánt nyilvánítsák „lator állammá.” Neves politikusok és közéleti személyiségek, köztük Stephen Fry író és médiasztár, Sir Jonathan Miller orvos és színházi rendező jegyzi azt a nyílt levelet, mely szerint „a pápa nem érdemli meg a hivatalos állami támogatást, tekintettel az egyháznak a HIV vírus terjedését is megakadályozó óvszerrel, a szegregált oktatással, az abortusszal, a homoszexualitással kapcsolatos álláspontjára és a papi pedofília eltussolására.” Emberi jogi szervezetek mellett a szexuális zaklatások áldozatai készülnek tiltakozásokkal. London belvárosában „Nope Pope!” (Pápa nem!) címmel rendeznek partit, melynek bevételéből a pedofil papok áldozatait támogatják – írja a Népszabadság.

A Magyar Hírlap (Tőkés… 6.o.) beszámolója szerint Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap Brüsszelben kijelentette: Európa egysége nem lehet teljes az egyházak részvétele nélkül. Tőkés figyelmeztetett: a modern, integrált fogyasztói társadalom és a globalizáció időszakában a korábbiaknál is súlyosabb kihívások előtt áll az emberiség. Az egyház viszont az emberiség javát szolgálja.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (A múlt erős gyökér… 13.o.) Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik XVI. Benedek pápa Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikájáról. Elmondta: a rendszerváltozáskor „… vadkapitalizmus zúdult Magyarországra. Az sem véletlen, hogy polgári kormányzás idején mindig előjönnek a szakszervezetek a követelésekkel, máskor meg kiszolgálják a hatalmat. Jó ideje ezt tapasztalni, pedig XIII. Leo pápa a Rerum Novarum című enciklikájában kijelentette: a sztrájk a munkások utolsó ütőkártyája. Persze a szakszervezetek között is van egy-két kivétel.” A főpásztor szerint a szakszervezeteknek igazuk van, „a munkások képviselete baloldali érték. Csakhogy Magyarországon nincsenek baloldali pártok, hiába nevezik magukat annak. Nálunk az úgynevezett baloldal a legdurvább kapitalista elképzeléseket valósítja meg és módszereket használja. Nem kell messzire menni, sorra hullanak ki a privatizáció csontvázai a szekrényből. Hogyan képzeli egy milliárdos, hogy a dolgozók érdekeit képviseli? És hogyan hihetik ezt el neki? Régen, ha valaki szociálisan érzékeny volt, a szegények mellé állt. Ma már ez nem általános. A legszomorúbb az, hogy a csontvázak azonosításakor senki nem nevetett.” Bábel Balázs úgy véli, hogy a helyzeten az idő és a türelem változtatna. „Az ember alakítása a legnehezebb és leghosszabb folyamat. Egyházunk nem ma kezdte a munkát, kétezer éves tapasztalatunk van ebben. Ha például átveszünk egy iskolát az államtól, mindig számolunk a régi beidegződésekkel, amelyek nem oldódnak meg hirtelen. A materialista tanárok, akik esetleg abban a szellemben is tanítottak, nem változnak meg egyik napról a másikra, és ez el sem várható tőlük.” Az egyház társadalmi katalizátor szerepvállalását illetően az érsek hangsúlyozta: „Rámutathatunk a megoldás lehetőségeire, alapvető igazságokat mondhatunk ki egy erkölcsi rend kereteiben. Ennek aprópénzre váltása, tehát a tényleges munka azonban helyi szinten kell folyjon, ahogyan a szubszidiaritás elve is kimondja. Amikor megnyertük a parlamenti választást, a politikai és civil társadalom is belekezdett a változtatásba, és például én a bibliaóráimat az egyház szociális tanításaira állítottam át. Az egyénnek is hozzá kell tennie a közöshöz, hiszen a közösség érdekében végzett erőfeszítések mindig fölemelők, nagy a spirituális erejük. Szektásságnak tartom, ha valaki azt hiszi magáról, hogy vele kezdődött és végződik a világ. Szinte szlogenné vált az a mondat, amit a kiskunmajsai 56-os Múzeum könyvébe írtam: ’A múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él’. Egy olyan intézményben, mint az egyház, található meg az igazi történelmi távlat.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (13.o.) Miklós Péter Egy főpap, aki tudott félelem nélkül élni címmel köszönti a 80 éves Gyulay Endrét, a Szeged-csanádi egyházmegye nyugalmazott püspökét. A cikkíró emlékeztet rá: „Az államszocializmus éveiben, majd az újsütetű magyar demokrácia periódusában is aktív közéleti – majdhogynem aktuálpolitikai – tevékenységet folytató Gyulay Endrét sok támadás érte a baloldali-liberális ’elitkommandó’ részéről. Ám hű maradt alapelvéhez, és mindig a katolikus egyház társadalmi tanítását képviselte a közéleti küzdelmekben. És hű maradt főpapi jelmondatához is: ’Surrexit… Nolite timere… Föltámadott… Ne féljetek…’ A keresztény – evangéliumi – alapokon álló polgári politika egyik alapvető jellemzője, hogy képviselői félelem nélkül végzik közéleti munkájukat. Akárcsak Gyulay Endre.”

A Magyar Demokratában (Kelet lándzsája 10-13.o.) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „A magyarságnak végre saját lábára kell állni, bízni kell saját erőnkben, képességeinkben. Senkinél sem vagyunk kevesebbek, és ha megtanuljuk szeretni és becsülni önmagunkat, sikerre leszünk ítélve. Magyarország legnagyobb baja, hogy nem szereti eléggé önmagát.” A miniszterelnök-helyettes figyelmeztetett: „Látni kell a világpolitikai változást, a Pax Americanára épülő világrend, tetszik vagy sem, többpólusúvá kezd válni. Magyarország a nyugati, euroatlanti világhoz tartozik, ennek szempontjai meghatározók és éppen saját jól felfogott európai érdekeink okán ezen euroatlanti világot meg kell nyitni Oroszország felé. Az ortodox hagyományokra épülő Oroszország nélkül ugyanis a keresztény európai civilizáció nem tudja megőrizni meghatározó szerepét. II. János Pál pápa azt mondta: Európa két tüdővel lélegzik, a nyugati és a keleti kereszténységgel.” Semjén tényként szögezi le, hogy „az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország mellett ott van már Kína és India is. Magyarországnak érdeke rugalmasan alkalmazkodni ehhez, ki kell építeni pozícióinat Kínában. Ez ázsiai gyökereink miatt nekünk könnyebb, mint más európai népeknek. Itt a pillanat, amikor történelmi hagyományainkat aktuálisan kamatoztatni tudjuk… Kínaiul Magyarország neve azt jelenti: Kelet lándzsahegye. Ottani partnereink számára fontos, hogy van egy ország Európa közepén, amelyik őrzi ázsiai gyökereit. Ugyanez a helyzet egyébként Törökország vagy Kazahsztán vonatkozásában. Butaság lenne nem kihasználni ezt. Fontos leszögezni, hogy azért maradtunk itt a Kárpát-medencében, mert Szent István a nyugati kereszténységhez kötötte a magyarságot, de azt is látni kell, hogy nagy királyunk nem pusztán egy keresztény államot hozott létre, hanem a magyar keresztény államot szervezte meg. Az Apostoli Magyar Királyság nem volt senki hűbérese, vazallusa. Ez ma annyit jelent, hogy Magyarország a nyugati civilizáció szerves része, de őrzi sajátos keleti gyökereit. Akkor járunk el bölcsen, ha kihasználjuk mindezt érdekeink érvényesítésére és jelen leszünk a világ minden hatalmi központjában. Amikor Szent István megalapította a magyar államot, egyik legfontosabb teendője volt, hogy zarándokházat hozott létre Rómában, Aachenben, Bizáncban és a Szentföldön, vagyis az akkori világ minden fontos helyén, világpolitikai csomópontján jelen volt a magyar államiság. Minden együttműködés jó, ami nemzeti érdekeinket szolgálja.”

Magyar Kurír