Napi sajtószemle

A Népszabadság (2. o.) Halálbüntetés: Erdő Péter megszólalt, a Magyar Hírlap (2. o.) Halálbüntetés: a katolikus egyház ellenzi, a Magyar Nemzet (2. o.) és a Népszava (3. o.) Erdő Péter a halálbüntetés ellen címmel ismerteti a bíboros, prímás InfoRádiónak adott interjújából a halálbüntetésről vallott álláspontját. (Lásd tegnapi, május 21-ei számunkban Erdő Péter: Nem a halálbüntetésre kell törekedni című hírünket – a szerk.)

A Népszabadságban (9. o.) Révész Sándor A csend bűne címmel írja: „Orbán Viktor két alapvető kérdésben áll szemben Ferenc pápával. Az egyikről, a halálbüntetésről, melynek momentán nincs gyakorlati jelentősége, Erdő Péter érsek tegnap az InfoRádióban nyilatkozott, és a pápa mellé állt. A másik ügyben, a jövevények befogadása ügyében, melynek annál súlyosabb gyakorlati jelentősége van, hallgatott.” A cikkíró szerint a jövevények befogadását illetően a megkeresztelt katolikus hívők „egyszerre nem érthetnek egyet két ellentétes állásponttal. Vagy a pápáét, vagy az önmagát kereszténynek hirdető kormányét kell elutasítaniuk. Ez hívők tömegeit állítja nehéz lelkiismereti kérdés elé. Ilyen helyzetben az útmutatást tőlük megtagadni egyszerűen erkölcstelen. És nem is magyarázható semmi egyébbel, mint e világi gyarlósággal. Gyávasággal.” 

(Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a halálbüntetés kapcsán megjelent tegnapi cikkünk az InfoRádiónak adott bíborosi pünkösdi interjú egy részének leirata alapján készült. A teljes interjú, melyet május 21-én a rádió Aréna című műsora számára vettek fel, május 24-én, vasárnap és május 25-én, hétfőn fog elhangzani. Az InfoRádió ma reggel közreadta az interjú migrációról szóló részét is, melyet az elhangzást követően leiratban közreadtunk, ld. Erdő Péter bíboros a migráció kérdésében a szolidaritást hangsúlyozta című hírünket. A bíboros így fogalmazott: „A katolikus egyház küldetése a nyomorban, bajban, szükségben lévő embernek járó, embernek szóló segítség nyújtása… A parancs a szolidaritás, ez teljesen egyértelmű… Tehát a hívő számára az azonnali és hatékony segítség egy abszolút parancs. Mindenki, amit tehet, tegye meg. Másrészt az államok számára pedig megmarad az igazi közjóért való felelősség, de ebbe az emberség is beletartozik” – a szerk.)

A Maszol.ro lndult a Csíksomlyó Expressz és Székely Gyors a csíksomlyói búcsúba, a Székelyhon.ro Máriához tűzön-vízen keresztül címekkel adnak hírt arról, hogy a Csíksomlyó Expressz éjfélkor indult Szombathelyről, majd Budapesten, a Keleti pályaudvaron csatlakozott hozzá hajnalban a Székely Gyors. A két vonat Budapestről egy tizenhat kocsiból álló, csaknem fél kilométer hosszú szerelvényként indult Erdélybe, a csíksomlyói Mária-ünnepre, a pünkösdi búcsúba. Mindkét hírportál közli, hogy idén is részt vesz a csíksomlyói búcsún Áder János magyar köztársasági elnök és felesége Herczegh Anita.

A Krónika.ro Megmentenék Bözödújfalut – Újjáépítenék a templomtornyot című beszámolója szerint újjáépítenék Bözödújfalu tavaly júniusban összedőlt katolikus templomtornyát, ennek érdekében a szombati csíksomlyói búcsún egy kijelölt sátorban darabonként 15 lejbe kerülő téglajegyeket vásárolhatnak, akik segíteni szeretnék a kezdeményezést. Az akció egyik lelkes támogatója, Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármester hangsúlyozta: nem olyan templomot szeretnének felépíteni, amelyben szentmisét, istentiszteletet lehet tartani, hanem a jelképet állítanák vissza a torony eredeti helyén. Az elöljáró rámutatott: az ügyet itthon és külföldön, de a tengerentúlon is sokan felkarolták.

A Székelyhon.ro Időben elkészültek a Hármashalom-oltár felújításával címmel adja hírül, hogy tartotta a megjelölt határidőt a kivitelező, és napokkal a pünkösdi búcsú előtt befejezte a csíksomlyói Hármashalom-oltár felújítását. A költségek egy részét – ötmillió forintot – a magyar kormány biztosította, további kétmillió forintnyi hozzájárulást a Ferenc-rendi kolostor költségvetéséből különítettek el. A Hármashalom-oltár 1996 őszén épült, ugyanazon év november 24-én szentelték fel, a szertartást Borbély Gábor főesperes végezte. A Hármashalom-oltár tervét P. Bartók Albert gondolta ki, a felépítési tervet Makovecz Imre budapesti műépítész készítette.

A Kárpátinfo.net Hit, közösség, jövőépítés című tudósítása szerint változatos programot készítettek a szervezők Beregszászban a Pásztor Ferenc Közösségi Ház tágas udvarán zajló I. Kárpátaljai Magyar Katolikus Családi Nap résztvevői számára. Míg a felnőttek hitmélyítő előadásokon, kiscsoportos beszélgetésen vettek részt, addig a gyerekeket különböző játékok várták. Ugyancsak sok résztvevője akadt a kézműves foglalkozásoknak, ahol például színes papírokból és fonalakból ajándéktárgyakat készíthettek.

A Népszavában („Szülessen meg az Együttélés Háza” 12. o.) az 1973 óta Izraelben élő kutató mérnök, Mózes Endre nyilatkozik, akinek új könyve a Noran Libro Kiadó gondozásában jelent meg, Ki szereti a zsidókat? – A magyar filoszemitizmus címmel. A szerző vallja: a nem zsidó és zsidó magyarok együttélése, együttműködése, barátsága több figyelmet érdemel, mégpedig nem a holokauszt témája helyett, hanem mellette. Az író azzal a hittel adja közre könyvét, hogy az antiszemitizmussal nemcsak frontálisan lehet szembeszállni, hanem úgy is, hogy újra felfedezzük, erősítjük és a közbeszéd tárgyává tesszük annak ellenpólusát és alternatíváját, a filoszemitizmust. A zsidók és nem zsidók közötti párbeszédet a kölcsönös tisztelet szellemében képzeli el. Az egyik fő cél, hogy „a hasznos együttélés jelenéről és jövőjéről gondolkodjunk és beszéljünk közösen. Ez az élet és az előretekintés iránya.” A könyv szerzője és összeállítója azt szeretné, hogy a „szerencsétlen és megosztott Sorsok Háza helyett szülessen meg az Együttélés Háza.” Mózes Endre idéz a könyvet ajánló Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát soraiból. A pápai óhajra hivatkozva írja: „a fiatalok is hasonló zsidó-keresztény barátságra törekedjenek, mert az emberiségnek szüksége van keresztények és zsidók közös tanúságtételére az emberi méltóság és a béke védelmében.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír