Napi sajtószemle

A Maszol.ro Vatikáni bíboros az Írországban is legalizált melegházasságról című beszámolója szerint szomorú eseménynek nevezte Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár kedden este a katolikus Írországban múlt héten rendezett népszavazás eredményét, amely legalizálta a melegházasságot. Egy Rómában rendezett nemzetközi gazdasági találkozón az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a referendum kimenetele nemcsak a keresztény elveket tekintve jelent vereséget, hanem „az emberiség veresége”.Az államtitkár Diarmuid Martin dublini érsek szavait idézve kijelentette: az egyháznak tudomásul kell vennie a valóságot. Ugyanakkor leszögezte: a család az egyház számára továbbra is „központot jelent, és mindent meg kell tennünk a család védelme, gondozása és szorgalmazása érdekében, mivel az emberiség jövőjét képviseli”. Felszólalásában Parolin bíboros kitért a Franciaország által még januárban szentszéki nagykövetnek jelölt Laurent Stefanini ügyére is, akinek akkreditációjára a Szentszék még nem mondott igent. A francia fél szerint azért, mivel Stefanini meleg. Parolin bíboros úgy fogalmazott: párbeszéd folyik a Vatikán és Párizs között, és reméli, hogy megoldás születik.

A Vatikánban kedden ért véget a családról októberben tartandó rendes püspöki szinódus előkészítő értekezlete. A szinódus témáit tartalmazó munkadokumentum elkészült, jelenleg a fordítása folyik, és a következő hetekben mutatják be. A szinódus témái között szerepel az azonos neműek közötti házasság is. A L’Osservatore Romano szentszéki napilap kihívásnak nevezte az egyház számára az ír népszavazást, amelyen a résztvevők 62,1 százaléka mondott igent a melegházasságra. A részvételi arány 60,5 százalék volt.

Ezzel egy időben Matteo Renzi olasz kormányfő bejelentette, hogy az olasz kormány is napirendre tűzi a kérdést, és a melegek közötti élettársi kapcsolatok törvényes elfogadásáról júliusban kezdődik el a vita az olasz parlamentben.

A Székelyhon.ro Szárhegyen a Mária-szobor mása címmel emlékeztet rá: a Gyergyói-medencében Szárhegyen van az egyetlen olyan ferences kolostor, melyet a Szűzanya tiszteletére szenteltek. Itt tartják minden pünkösd utáni kedden a kissomlyói búcsút, hogy a hazaérkező zarándokok a kegyelmekért hálát adhassanak. Idén különleges volt az ünnep, hiszen a szónok, Urbán Erik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója Mária-kísérőként hozta el az 500 éves kegyszobor mását. „Amint egykor Erzsébethez, Mária most is a hegyre sietett. Most azonban Szárhegyre, közénk” – mondta a búcsúba érkezőknek.

A Magyar Hírlap (Tantárgy… 3. o.), a Magyar Nemzet (Pázmány… 4. o.), a Népszava (Kötelező… 2. o.) és a Népszabadság (Holokausztról szóló tárgy… 4. o.) is beszámol arról, hogy tegnap Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora és Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete bejelentette: a Pázmány lesz az első felsőoktatási intézmény Európában, ahol minden szakon kötelező tantárgy keretében tanulnak majd a hallgatók a holokausztról (Lásd tegnapi, május 25-i számunkban a Kötelező tárgy lesz a holokauszt története a Pázmányon című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Hírlapban (Fenyegeti… 4. o.) Hölvényi György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője nyilatkozik, aki a közel-keleti események kapcsán elmondta: „Csak Szíriából 3,8 millió ember menekült el, s a lakosság majdnem felének el kellett hagynia a lakhelyét. A telet átvészelték, tehát rövid távon sikerült kezelni a problémát, az életük azonban továbbra is megoldatlan. Olyan kultúrában nőttek fel, ahol szégyen, ha a gyerek nem jár iskolába, ha a férfi reggel nem megy dolgozni. Milliók vannak ilyen tarthatatlan helyzetben. Nyáron egy részüknek megadatik egy olyan biztonsági helyzet, hogy vissza tudjanak térni az otthonaikba. Ha nem oldódik meg a helyzet, ezek a milliók elindulnak Európa felé, ezt tudomásul kell vennünk. Azt sem szabad negligálnunk, hogy a terroristák pusztítása nyomán a kétezer éves keresztény kultúra hordozói, az emberek, s az épített örökség részei eltűnnek. Európa kulturális meghasonulása, ha ezt hagyja.” Hölvényi szerint az Európai Unió „a legnagyobb donor a világon, a pénzek felhasználása azonban nagyon bürokratikus. Nem férnek hozzá a pénzekhez mások mellett az egyházak sem, mert hiába gondoskodnak milliókról, érthető módon nem tartoznak az uniós szabályozás alá. Ez minden egyházra igaz, de a keresztényekkel kapcsolatban különösen igaz, hogy ki vannak szolgáltatva. Diaszpórában, kisebbségben élnek a Közel-Keleten, csak ránk számíthatnak!” A Fidesz-KDNP EP-képviselője szerint hazánk esetében egyértelműsíteni kell: „helyet kell tudnunk biztosítani a közvetlen életveszélynek kitett üldözötteknek, nem vagyunk azonban abban a helyzetben, hogy befogadjuk a gazdasági menekülteket”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír