Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (8.o.) Politikai csata és egyházi vita Szerbiában című beszámolója szerint újabb fordulatot vett a szerb pravoszláv egyház irányításáért folyó és az egész főpapságot megosztó küzdelem: a magatehetetlensége miatt lemondott Pál pátriárka tegnap elfogadta a szent szinódus döntését, és folytatja a szolgálatot. A 94 éves főpap több mint egy éve nem mozdult ki betegszobájából, és a múlt hónapban aláírta a visszavonulására vonatkozó kérelmet, ám ennek hitelességét többen megkérdőjelezik. Szerdán több száz tüntető vonult fel a szerb pravoszláv egyház székháza előtt, és követelte Pál pátriárka visszatérését. A lap értesülései szerint egyházi berkekben úgy értékelik, hogy az új fejlemény a szerb pravoszláv egyház trónjára pályázó, Nyugat-ellenes Amfilohije montenegrói-tengermelléki püspök vereségét jelenti, állítólag ő vette rá Pált a lemondásra. A radikális nézeteiről ismert és a háborús bűnös szerb tábornokokat támogató Amfilohije azonban nem kapott többséget a szinódusban, ezért kénytelen volt beleegyezni a pátriárkaválasztás elodázásába. Az MH szerint a halasztás Amfilohije riválisának, az ugyancsak radikális Artemije raskai-koszovói püspöknek kedvez. Az orgánum megjegyzi: „Pál pátriárkát szent férfiként emlegetik szerénysége miatt, noha valójában igen nagy befolyást gyakorolt nemcsak a hívekre, hanem a politikusokra is Szerbiában, Koszovóban és Boszniában is. Az általa vezetett szerb pravoszláv egyház a háború alatt a legszélsőségesebb nacionalista és militarista vezetők mellett sorakozott fel.” A beszámolóból az is kiderül, hogy a radikálisok szóvivője tegnap azzal vádolta Borisz Tadic szerb elnököt, hogy nyomást gyakorol a püspökökre, és beavatkozik a pátriárka-választásba.

A Hetekben (14-15.o.) Harcban az életért és a szívekért Pat Robertson teológus, az amerikai CBN TV alapítója és prédikátora nyilatkozik, aki emlékeztet rá: „Az Egyesült Államokat olyan keresztények hozták létre, akik úgy gondolták, hogy az Istennel való személyes kapcsolatuk az életük legfontosabb része. A Függetlenségi Nyilatkozat a Teremtőről beszél, és azokról a jogokról, amelyek tőle származnak. Amerikában tehát alapítása óta nagyon erős a vallás szerepe. Az európai országok ugyanakkor, bár keresztényeknek vallották magukat, inkább látszatkeresztények voltak. Ez vezetett a második világháborúhoz és az azt követő spirituális vákuumhoz. Számomra aggasztó az elvilágiasodás, amit ma Európában tapasztalni.” Robertson szerint „ha az egyház azonosul a kormányzattal, ha politikai eszközökkel akarja megváltoztatni a világot, akkor nagyon célt tévesztett. Csak akkor történhet valósi változás, ha az emberek megtérnek. Ha az egyház ebben megteszi a feladatát, akkor hasznos szerepet játszik a társadalomban.” A kereszténység világban betöltött szerepét illetően Pat Robertson kifejtette: „A kommunizmus bukása óta több mint 500 millió ember fogadta el Jézus Krisztust. Ez nagyon figyelemre méltó. Kínában legalább 130 millió hitvalló keresztény van, és jó úton haladnak afelé, hogy a világ legtöbb keresztényét számláló országává váljanak. Sajnálom, hogy Nyugat-Európa még nem kapcsolódott be ebbe a szellemi mozgalomba, amely a jövőben még nagyobb kiterjedésű lehet.” A televíziós prédikátor úgy véli: „… nem tartunk még ott, ahol keresztényként lennünk kellene. Az amerikai egyházakban azt látni, hogy az emberek világi minták szerint élnek, és a pénzt, valamint az élvezeteket hajszolják. Nagyon nehéz kiszakítani az evangéliumi hívőket a világból. Lehet, hogy nem alkoholizálnak, nem rabjai a pornográfiának, de a céljaik és a törekvéseik ugyanazok, mint a világiaknak. Pedig az kellene, hogy foglalkoztassa őket, miként tudnának közelebb kerülni a mennyhez és Jézushoz. Ez lenne az igazán fontos.”

Az interjú mellett a Hetek ismerteti a Barna Group felmérését is arról, hogyan szavazott a november 4-ei elnökválasztáson az amerikai választók negyedét kitevő evangéliumi keresztény tábor. A hagyományos evangéliumiak 88 százaléka John McCaint támogatta, míg az elnökséget megszerző Barack Obamát 11 százalékuk. Az evangéliumi táboron belül az újjászületett neoprotestánsok 57 százaléka szavazott McCainre. Közel ugyanannyi újjászületett hívő regisztrált demokrataként, mint republikánusként. A hagyományos protestánsok 53 százaléka McCaionre, míg a katolikusok 56 százaléka Obamára szavazott.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (1.,12.o.) Melocco mártírcsatája címmel készített összeállítást arról, hogy Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész a Makúsz kérésére elkészítette 1952-ben kivégzett édesapja, Melocco János író, újságíró reliefjét. Az Új Ember szerkesztősége egykori munkatársának emléktábláját a pesti ferencesek templomának Kossuth Lajos utcai oldalán kívánták elhelyezni és fölavatni tavaly október 23-án, ám mind a mai napig nem sikerült. A szobrász a lapnak elmondta: a tábla felállítását a ferencesek jóváhagyták, a Budapesti Galéria engedélyezte, ám Bőhm András fővárosi kulturális bizottsági elnöktől azóta sem jött válasz. Meglehet, nem is tud róla, hogy a hivatalos útvesztőben hever a kérvény. „A közöny fojtogató erő” – fogalmazott Melocco Miklós, aki koholt per alapján fölakasztott édesapja arcát bronzból formálta meg, s a táblára azt is fölvéste: újságíró vértanú.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (16.o.) Szentmise… közli, hogy az Aranycsapat legendás kapitánya, Puskás Ferenc halálának második évfordulóján, november 17-én hétfőn 18 órától a Szent István-bazilikában emlékező szentmisét tartanak, amely egyben jótékonysági koncert is az Alzheimer-kór áldozatainak megsegítésére. A koncert védnökei Mádl Ferenc volt államfő, Hámori József, az Orbán-kormány egykori kulturális minisztere, az MTA alelnöke, Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, Schmitt Pál, a MOB elnöke, Teleki László miniszterelnöki megbízott és Rafael Valle Garagorri spanyol nagykövet lesznek.

Magyar Kurír