Külföldi hírek
A Népszava (2.o.) Egyházi csúcstalálkozó lesz? című beszámolója szerint elképzelhető, hogy jövő év őszén sor kerül a régóta várt egyházi csúcstalálkozóra XVI. Benedek pápa és II. Alekszij pátriárka, az orosz ortodox egyház feje között, méghozzá Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, ahol 2009 decemberében rendezik meg a világegyház főpásztorainak találkozóját.
Hazai hírek
A Heti Válaszban (Egyházi bankot! 16-17.o.) Kiss Ulrich nyilatkozik, aki fiatalkorában szépségipari cégek menedzsere volt, majd húsz éve, 42 évesen jezsuita szerzetes lett. Elmondta: „A kapitalizmus azért vált embertelenné, mert kicsúszott a kormányok kezéből az ellenőrzés. A globális kapitalizmusban ki is a tőkés? Nem magánszemélyek, hanem biztosítók és befektetései alapok, amelyek a megtakarításokkal felelőtlenül spekulálni kezdtek. Hirtelen akartak nagy pénzt. A klasszikus kapitalizmus viszont arra épül, hogy a tőkéből keletkező profitot újra és újra befektetjük, így fejlődünk. Most azonban a szappanbuborékokba fektettek. Pedig a kapitalizmusnak kéz a kézben kell járnia az innovációval, hiszen minden fellendülés mögött technológiai újítás állt. Ilyen volt a gőzgép, az elektromosság. A mai válság oka, hogy a tőkét, melynek a nanotechnológiába kellene áramolnia, értelmetlen spekulációkra fecsérelték. Túl sokat lehetett nyerni anélkül, hogy beruháztak volna a valóságos gazdaságba. Megtehették, hiszen nem volt kockázat. Ha nagy a baj, az államok kisegítik azokat, akiknek a pénzhajhászása válságot okozott. Ez az, ami erkölcstelen. És nem is hatékony. Amikor a veszteséget szocializáljuk, a nyereséget pedig privatizáljuk, azt joggal nevezhetjük erkölcstelennek – ez Magyarországon is végbement a rendszerváltozás után.” P. Ulrich a hazánknak nyújtott, több mint 10 milliárd dolláros IMF-hitellel kapcsolatban figyelmeztet: „Amikor a valutaalap valahol ’segített’, annak katasztrófa lett az ára. Az egyetlen sikerként Chilét emlegetik – ott meg Pinochet diktatúrájával fizetett a nép. Nyilván megvannak a politikai okai az IMF-hitelnek, mert amúgy irracionális, hogy az EU-tag Magyarország ne az európai közösségtől kapjon pénzt. Ráadásul, ha leváltanák a kormányt, nem volna szükség IMF-hitelre.” Azzal kapcsolatban, hogy a Vatikáni Bankot is figyelmeztették, hogy tegye átláthatóvá a működését, Kiss Ulrich elmondta: „Nem tudom, milyen helyzetben van most a Vatikáni Bank, de amikor a nagy botrányok voltak, lecserélték a vezetést, és azóta európai hírű bankárok irányítják a nagy beruházásokat. Mindenesetre egy egyházi alapítású, szövetkezeti jellegű banknak itthon is lehetne szerepe a válságkezelésben. Az egyház szavatolná a hitelességet, hogy a kispénzű emberek oda tegyék a megtakarításukat… Az egyháznak van hitele, legalábbis nem kell bizonygatni, hogy hosszú távon gondolkodik.” A jezsuita szerzetes olcsó retorikának nevezi, hogy egyesek származási alapon ítélik el a globális pénzügyi-gazdasági válság okozóit. Leszögezte: „A nagytőke sem megkeresztelve, sem körülmetélve nincs. Épp az a lényege, hogy nemzetek feletti és ’megfoghatatlan’. Persze vannak hagyományosan vagyonos családok, de ők sosem játszottak arra, hogy kiszipolyozzák a forrásokat. Azért tudtak nagytőkésként megmaradni, mert évszázadokban gondolkodtak. Persze semmi sem örök, ami földi. Az ellenőrizetlen globális kapitalizmus korszakának is vége van. Csak az nem látszik még, mi következik utána.”
Ugyancsak a
Heti Válasz (45.o.)
Jobb velük a világ címmel harangozza be, hogy egyedülálló eseményre kerül sor november 14-én a Papp László Sportarénában: értelmileg akadályozott emberek szerveznek jótékonysági koncertet. A Nemadomfel együttes mellett több ismert pap- és rockénekes is fellép a koncerten. A „Jobb velünk a világ” kezdeményezés bevételét Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő alapítványa javára ajánlják fel. Dely Géza, a Down Alapítvány vezetője elmondta: „Amolyan hurráoptimizmust sugall a Nemadomfel elnevezés, pedig éppen a folyton újrakezdő, soha bele nem törődő lelkület az, amiben a sérült emberek mindig is előbbre járnak az épeknél. Az a lelki tartás, amivel egy sérült vagy beteg ember a helyzetét viseli, értéket teremt – de ezt a társadalom semmibe veszi. Ha a közönség megérti, hogy mindenki elég gazdag ahhoz, hogy adjon, és ezt a gondolatot a saját életére is vonatkoztatja, lehet, hogy kicsit boldogabban távozik a koncertről.” Nyilatkozik Böjte Csaba atya is, hangsúlyozva: „Életem célja, hogy az elveszett, gyámoltalan gyerekeket bátorítsam, hogy merjenek talpra állni, elindulni, és a legszebb álmaikat kemény, bölcs munkával valóra váltani.”
Magyar Kurír
