Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Ferenc pápa: A migránsok a gazdasági egyenlőtlenség áldozatai, a Népszabadság (3. o.) Ferenc pápa: Ők áldozatok, a Népszava (8. o.) Ferenc pápa: Áldozatok a bevándorlók is, a Magyar Nemzet (15. o.) Ellentmondó válaszok a migrációra címekkel számolnak be arról, hogy a Szentatya tegnap a torinói lepelnél imádkozott, majd beszédében kijelentette: „A migránsok az egyenlőtlenségek, a háborúk, az üldözés áldozatai, nem szabad őket ezért felelőssé tenni” (Lásd vasárnapi, június 21-ei számunkban a Ferenc pápa beszéde Torinóban a munka méltóságáról  és a Ferenc pápa Torinóban: Isten szeretete szilárd és biztos, mint a tengerpart szirtjei  című híreinket – a szerk.)

A Népszava nem tartja véletlennek, hogy a pápa beszéde, amelyben hangsúlyosan beszélt a fiatalokat érintő igazságtalanságokról, éppen Torinóban hangzott el. Az észak-itáliai városok közül itt a legmagasabb, 46 százalékos a fiatalokat sújtó munkanélküliség aránya.

A Magyar Hírlapban (3. o.) Kacsoh Dániel Önpusztító spirálban címmel méltatja Ferenc pápa múlt héten megjelent, Áldott légy! (Laudato si’) kezdetű enciklikáját. A cikkíró kiemeli, hogy az enciklikában a Szentatya figyelmeztet: „… minden rossz, ami rombolja a Földet, valójában abból fakad, hogy az ember letért a helyes útról. Önmagát szolgálja, nem a másik embert és az őt körülvevő közösséget. Önzők és individualisták lettünk, akiknek a félremagyarázott szabadság a legfontosabb érték. Ebből fakad a fogyasztói társadalom kialakulása, s a túlhajtott ipari és kereskedelmi tevékenység, amely ezt a modern kényelmet kiszolgálja, miközben a perifériára szorítottakkal mit sem törődnek az erősek. Akik nagyobb gazdasági vagy politikai erőforrással és hatalommal rendelkeznek, úgy tűnik, főleg a problémák álcázására vagy a tünetek elrejtésére összpontosítanak.” Kacsoh Dániel szerint ebben a leírásban ráismerhetünk a világot oly sokszor kioktató Amerikai Egyesült Államokra, vagy éppen az emberi életet nem túl sokra tartó Kínára. Kacsoh Dániel kifejti: „A teremtett világ védelmére nem holmi liberális okfejtésből fakadóan buzdít a katolikus egyház feje, hanem abból, hogy mivel Isten teremtette, a Föld szép és jó. Akárcsak a rajta élő ember, akinek végre ki kellene lépnie az önpusztítás spiráljából. Legalább kétezer éves gondolat, jóval Rousseau előtt megszületett.” A cikk szerzője a menekültekre is kitér, amelyet a legforróbb kérdésnek minősít Magyarországon és Európában is. Kiemeli: Ferenc pápa nem akar zárt ajtókat az országok között, ezt többször is világossá tette. „Ám mostani enciklikája mintha arra is utalna: ne csak akkor kezdjünk el aggódni a szerencsétlen sorsúakért, amikor látókörön belül kerülnek, vagy már az ajtón dörömbölnek.  Talán inkább az otthonukban kellene számukra reményteljesebb jövőt biztosítani, s nem háborúkat és forradalmakat szabadítani rájuk. Elképzelhető, hogy már elkésett a felvilágosult Nyugat. De ha a világ dolgaira befolyással bíró nagyhatalmak kicsit is komolyan vennék a szép csendben egyébként újra üldözötté vált keresztény közösség vezetőjének szavait, azért mégis csak tehetnének egy próbát. A jövő mellett saját méltóságunk forog kockán.”

Az Erdon.ro Az ősegyháztól a cyberteológiáig címmel számol be arról, hogy szombaton immár ötödik alkalommal szervezett Médianapot a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, melyre mint minden alkalommal, az idén is a partiumi, illetve erdélyi, az egyházi és világi írott és elektronikus sajtó főbb képviselőit hívta meg. A főszervező és házigazda Micaci Cristian pasztorális referens volt. A rendezvényen Heidl György, a pécsi egyházmegye tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatója, a Pécsi Egyetem esztétikai tanszékének vezetője előadásában kifejtette: nem csupán  napjainkban, amikor a kommunikációt elárasztja a képek világa, és óriási jelentősége van annak, hogy a virtuális térben hogyan lehet jelen az egyház (cyberteológia), hanem már az ókereszténység idején, később pedig a középkorban sem hiányzott a vallásos közlésnek ezen megnyilvánulási módja, azzal a különbséggel, hogy akkoriban ez ikonok és freskók formájában történt. A professzor párhuzamot vont az ősegyház és a jelenkori egyház kommunikációja között. Leszögezte: sok a hasonlóság az egyház akkori és mostani alaphelyzete közt, hiszen a kereszténység megjelenése pogány környezetben történt, és napjainkban is egyre többen úgy tekintenek a vallásukat megélő keresztényekre, mint egy szubkultúra jelentéktelen lobbicsoportjára. Akkoriban a szóbeliség jelentette azt a médiumot, mely által terjedt az üzenet, a könyveket is hangosan olvasták, és meghökkentést váltott ki, amikor a K. u. 50-es években Márk leírta Krisztus tanításait, vagyis ismert eseményekről születtek feljegyzések.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír