Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlapban (A jövő a jobboldali Európáé 1., 5. o.) Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás egykori elnöke, Lengyelország volt államfője nyilatkozik. Janzsó Viktor interjúkészítő bevezetőjében megállapítja: két lengyel volt az, aki jókora szöget vert a kommunizmus koporsójába, II. János Pál pápa és Lech Walesa. A volt lengyel elnök kijelentette: nem igaz, hogy az utóbbi években partvonalra szorult volna a lengyel belpolitikában: „Jelenleg a második legnépszerűbb politikus vagyok a felmérések szerint, pedig nem is csinálok semmit. Viszont ellenem harcolnak az emberek, mert talán jelentek valamit, ha nem így lenne, ha jelentéktelen lennék, nem érdekelnék senkit. Isten olyan keresztet ad mindenkinek, amilyet megérdemel. Ez az én keresztem. Én mindenkivel vitatkozom, s kiállok az igazamért, engem nem lehet lefizetni, és emiatt sokan meg is támadnak… Én azt mondtam, hogy hazaszerető vagyok, s ha lesz rá ok és lesz esélyem csinálni valamit a hazámért, akkor készen állok. Ebből azt olvasták ki, hogy szeretnék elnök lenni. Nekem ez meglehetősen nehéz szerep, voltam már Lengyelország elnöke. Tisztában vagyok a feladat súlyával, de szeretnék valamit csinálni. Mivel azonban nehéz ember vagyok, mindig megmondom a véleményemet, ha kell, összeveszek mindenkivel, így mindezt sokan ellenzik, sokan vannak ellenem. De ez sem számít, ha úgy alakul, nem kérdezek senkit, s keményen dolgozom, hazaszerető vagyok, készen állok… Jobboldali gondolkodású vagyok, de nem fanatikus. A jövőt a jobboldali Európában látom, s nem értek egyet a baloldali gondolkodással, így vitában állok vele… Szeretném, hogy olyan értékek legyenek általánosak, amelyeket nem kizárólag a vallás miatt képviselnek, hanem az értéküknél fogva általánosak és éppen hogy a vallás fölött állnak. Jó lenne, ha létrehoznánk egy új tízparancsolatot, amelyet a vallásosak és a nem hívők is magukénak tudhatnak, követhetnek. Ezek lennének az értékek, egyszerű, igazságos alapokon nyugvó értékek, s ezek áthatnák a társadalmat, a politikát, a gazdaságot. Enélkül nem tudunk új Európát felépíteni. A baloldali koncepciónak nincs esélye az egység kialakítására, s csak a puszta jogi előírások nem tartanak rendet, az embernek kell hogy legyen valamilyen erkölcsi normarendszere, amit követhet. A nyugati demokrácia manapság önmaga karikatúrája, nem illik a XXI. századhoz, csakúgy, mint a kapitalizmus jelenlegi formája. Ezen változtatni kell Európában, új struktúrákkal, programokkal, az új generációk nevelésével. Fontos, hogy a jogok mellett a kötelességekre is hangsúlyt fektessünk.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadság (1.,8.o.) Tondra püspök a szomszédok békéjéért címmel foglalkozik az egy héttel ezelőtti, Dunaszerdahely–Slovan Bratislava labdarúgó-mérkőzésen történt rendőrattak utórezgéseivel. Ismeretes, hogy a meccsen a szlovák rendőrök brutálisan rátámadtak a magyar szurkolókra. A lap kiemeli, hogy František Tondra, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza: egyre nagyobb nyugtalansággal szemléli a két szomszéd nemzet közötti feszültség növekedését. A főpásztor felszólította a hívőket és a jó szándékú embereket, hogy tegyenek meg mindent a Szlovákia és Magyarország polgárai közötti megbékélésért.

A Magyar Hírlapban (14.o.) Faggyas Sándor Előre, Ninivébe címmel elemzi Jónás próféta könyvét, kiemelve, hogy az evangéliumokban Jézus kétszer is hivatkozik Jónás jelére, „… ezért okkal tarthatjuk Jézus Krisztus halála és feltámadása prófétai jelének Jónás példázatát. Annak ellenére, hogy Jézus és Jónás természete s magatartása éppen ellentétes egymással… Az indulatos, engedetlen, önhitt Jónás szigorú, irgalmatlan, büntető Istent szeretne látni s szolgálni – a szelíd, engedelmes és alázatos Jézus viszont a szerető, jóságos és türelmes Isten kegyelmét képviseli.” A cikkíró a konkolyról szóló példázat kapcsán idézi Jézust: „… nem azért küldte Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.” Faggyas hozzáteszi: „Tehát nem nekünk kell szétválasztani a búzát és a konkolyt. Megteszi azt majd a mindenható Atya.” A szerző megállapítja: „Ahogy Jónás története nincs befejezve, a miénk sincs. Talán azért maradt félbe felelet nélkül Jónás próféta könyve, hogy mi feleljünk Isten kérdésére. Mindannyiunknak megvan ugyanis a maga Ninivéje, cethala és leckéje. A kérdés több mint kétezer éve ugyanaz: mi, új Jónások, tudunk-e olyan türelmesek és irgalmasak lenni embertársainkkal, amilyen türelmes és irgalmas velünk a teremtő, megváltó és megszentelő Isten?”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Erkölcs nélkül nincs élet 16.o.) Fülöpné Erdő Mária, az Élő kenyér című hittankönyv szerzője nyilatkozik: „A könyv átfogó képet ad a keresztény erkölcs alapjairól, értelmezi az elemi erkölcsi fogalmakat, rávilágít a tízparancsolat, a főparancs és a nyolc boldogság értelmére, üzenetére és szépségére. Mindezt bibliai szemelvényekkel, a gyakorlati életben felmerülő szempontokkal gazdagítva tárja az olvasók elé. Nem redukáltam az erkölcsi kérdések tárgyalását pusztán az úgynevezett ’gyermekbűnök’ ismertetésére, hanem olyan összefoglalást adtam, amely bármely életkorban használható útmutatást jelent. Részletesen foglalkoztunk a bűnbocsánat szentségével és az oltáriszentséggel, segítve az e szentségek felvételére való felkészülést. A tankönyv tartalmazza a téma szempontjából fontos parancsolatok és imák szövegét, valamint a témák feldolgozását további árnyalatokkal kiegészítő szentírási szövegeket. A kötet illusztrációit Stift Zoltán atya készítette.” Fülöpné Erdő Mária elmondta azt is, hogy a katolikus egyháznak „a hagyományos gyakorlat mellett, annak értékeit megőrizve, új utak kellenek a hit továbbadására. Ennek jegyében indul útjára a Mária Rádióban Élő hit címmel egy gyermekeknek, fiataloknak szóló hittanóra-sorozat, amely amellett, hogy módszeresen haladva bemutatja a hittani ismereteket, és társalgás formájában közel is hozza a mindennapi élet eseményeihez, lehetőséget ad az interaktivitásra, a hallgatók bekapcsolódására is. Kérdések, rejtvények hangzanak el minden adásban, a helyesen válaszolók között ajándékokat sorsolnak ki. A műsor készítői számítanak azokra, akik valamilyen okból nem tudnak részt venni iskolai vagy plébániai hitoktatáson, és azokra a hallgatókra, akik járnak-jártak hittanra, de szívesen bővítenék további ismereteiket hitükről, valamint a szülőkre és hitoktatókra is, akiknek nevelői feladatukban, hivatásuk gyakorlásában szintén segítséget adhat az adások hallgatása. A műsornak internetes elérhetősége is lesz a Mária Rádió honlapján (www.mariaradio.hu), ahonnan letölthetők lesznek a korábbi adások.”

Szintén a Magyar Hírlapban (Lélek… 14.o.) Kárpáti Tamás festőművész nyilatkozik, akinek művészetét alapvetően meghatározza a keresztény szellemiség. Elmondta: „Én úgy érzem, hogy ma a világ egyedüli megfejtése csakis a hit lehet. A lelki létezés felé való elmozdulás. Mindegy, hogy milyen hit ez. Az emberiségnek föl kellene fedeznie a lelket, és ugyanolyan fontosnak kellene tulajdonítania, mint a testet… Most csak test van, csak a zabálás, a szex… Már középiskolás koromban is volt néhány olyan élményem, amely a hit felé terelt. Megvilágosodásnak is nevezhetném. Egyik karácsony éjjel mentem haza, és hirtelen, szinte varázsütésre, hullani kezdett a hó. Olyan volt, mintha egy nagy függöny leszaladna. És mintha énekhangot hallottam volna. Emelkedett érzés fogott el. Nem tudom, mi volt ez. Akkor valahogy rácsodálkoztam a hitre. Ma már azon csodálkozom, hogy van még, aki nem hívő. Engem egyébként Jézus személye fogott meg. Tisztán és egyértelműen oldja meg a világot. Megmondja, mit igen és mit nem. A mai kor azt hiszi, hogy a jog fontosabb a morálnál. Fatális tévedés.” Kárpáti Tamás állítja: „A művészet is teremtés. Visszfénye az isteni teremtésnek, ahogy a reneszánsz korban mondták. A holt anyagba lelket lehel az ember. És lejön valami, ami több mint festék.”

A Népszabadság (17.o.) Postást vert a győrvári plébános címmel számol be arról, hogy tegnap a Vas megyei Győrváron a helyi plébános, Dóka Ferenc megvert egy postást. A lelkipásztor az MTI-nek elmondta: sajnálja a történteket, a tettlegességet maga is elítéli, és ezért hajlandó bocsánatot kérni. Szavaiból kiderült: hosszabb ideje megromlott a kapcsolat közte és a sértett között, aki sekrestyésként dolgozott a plébánián. „Többször kijelentette, hogy ki fog készíteni… több ízben feljelentett a püspökségen, mindent elkövet, hogy engem innen elüldözzön, ellenem hangolja a község lakóit. A hosszabb ideje bennem felgyűlő feszültség miatt veszítettem el béketűrésemet, amit nagyon sajnálok. Tisztában vagyok a következményekkel, jöjjön, aminek jönnie kell” – fogalmazott az atya. A Népszabadság által megkérdezett helybéliek szerint a kézbesítő rossz újságot dobott be a plébános postaládájába, emiatt robbant ki a vita, ami aztán erőszakba torkollt. A győrváriak azonban úgy tudják, hogy ez a konfliktus csak kiváltó oka volt a vitának, mert a plébános és a postás közötti viszony már régóta megromlott, többek között azért, mert a postás korábban sekrestyés volt, ám Dóka Ferenc egy idő után nem tartott igényt a szolgálataira. Pintyőke István, a hétszáz lakosú település polgármestere nem tudja, mi történhetett, mert az ötvenes éveiben járó, a faluba két éve érkezett plébánost eddig kedves, türelmes, a közösségért sokat tevő embernek ismerték.

A Magyar Nemzet (2.o.) Jobb velünk a világ címmel közli, hogy Magyarországon először rendhagyó jótékonysági koncert szervezésébe kezdett az értelmileg akadályozott művészekből álló Nemadomfel Együttes, hazai popsztárok felsorakoztatásával. A Jobb velünk a világ, fogyatékkal az egészségesekért című esemény bevételeiből Böjte Csaba ferences szerzetes a Gyergyói-medencében új intézményt hoz létre, hogy a rájuk bízott gyermekek otthonra találhassanak. A rendezvény fővédnöke Sólyom Erzsébet, védnökei Göncz Árpádné és Mádl Dalma. A koncertet november 14-én a fővárosi Papp László Sportarénában rendezik meg.

Magyar Kurír