Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava 2.o.) Méltányosságra int XVI. Benedek pápa, a Magyar Hírlap (6.o.) Muzulmánok és keresztények a Vatikánban címekkel számolnak be arról, hogy audiencián fogadta a Szentatya a Vatikánban tegnap befejeződött katolikus-muzulmán fórum résztvevőit. (Lásd tegnapi, november 6-ai számunkban A katolikus-muzulmán fórum résztvevői a pápánál című tudósításunkat – a szerk.) Mindkét lap kiemeli, hogy XVI. Benedek felhívta a megjelentek figyelmét: ítéljék el az egy Isten nevében elkövetett erőszakot, vessenek véget az iszlám világban folyó keresztényüldözésnek.

A Népszava (2.o.) Elképzelhető akár egy fekete bőrű pápa is címmel idézi Wilton Daniel Gregory érseket, az amerikai püspöki konferencia volt alelnökét, aki az olasz La Stampa című lapban kijelentette: „A katolikus egyház mostanra már felkészült arra, hogy egy újabb pápaválasztáson fekete bőrű egyházfőt válasszon az Egyesült Államok mintájára, amely történelmében először afroamerikai jelölt mellett voksolt az elnökválasztáson.”

A Hetek (10-11.o.) a 90 éves Billy Graham amerikai evangélista életútját mutatja be, kiemelve, hogy „már szolgálatának korai éveiben leszámolt azzal a kísértéssel, amit az ellene gyakran hangoztatott érvek jelentettek: a tömeges vallási ébredések kora lejárt, az embereket nem a szó szerint értelmezett Bibliával, hanem intellektuális úton lehet megközelíteni. Számára a fő kérdés és szolgálatának alapköve az volt: hisz-e ön a Bibliában? Ennek a hitnek a megvallása olyan szellemi erőt jelentett a számára, amely elnököket, miniszterelnököket indított arra, hogy őt kérdezzék a bűn, a kárhozat, az üdvösség és a menny kérdéseiről. Nagy hatalommal rendelkező emberek hallgatták őt némán, amikor Jézusról és a megváltásról beszélt, Isten üzenetét szólva.” A lap idézi Billy Grahamet: „Életem egyetlen célja, hogy segítsek az embereknek személyes kapcsolatot találni Istennel, amely hitem szerint Krisztus megismerésén keresztül jön létre.”

Hazai hírek

A Népszabadság (Óra közben támadtak… 15.o.) és a Magyar Nemzet (Verőlegények… 2.o.) is beszámol arról, hogy példátlan módon zavarta meg a tanítási órát a szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskolában négy agresszívan fellépő fiatal, akik közül egyik sem volt az iskola tanulója. A négy verőlegény külsejű, barna bőrű és fekete hajú váratlan betolakodók közül a legkigyúrtabb az oktatással mit sem törődve megkérdezte egy lánytól, hogy kivel került konfliktusba. Miután a lány az egyik osztálytársa felé intett, a szóban forgó fiúval az előbbi kérdező dulakodni kezdett. A pedagógus azonban hívta a kollégáit, az iskolaigazgató pedig a rendőrséget. Sérülés nem történt, de a verőlegényforma fiatalokat előállították, egyikük ellen garázdaág miatt indult eljárás. A Magyar Nemzet megjegyzi: a szekszárdi Kolping Iskolában 650-en tanulnak, az egyházi intézmény profiljának megfelelően zömmel halmozottan hátrányos helyzetűek, köztük szép számmal romák.

A Népszabadság (6.o.) „Ajándék egy ilyen gyerek” címmel mutatja be a Magyarországi Református Egyház Menekültügyi Alap pályázatának segítségével a Dob utcában működő iskolát, amelyben tajvani és kínai, iraki és szíriai gyerekek tanulnak együtt magyar és roma diákokkal. A menekült szülők ide járatják a gyerekeiket. Nem probléma sem a bőrszín, sem a származás. Kovács-Szommer Annamária, az iskola egyik nyelvtanára elmondta: a Dob utcai diákok hozzászoktak ugyan a külföldi gyerekekhez, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy egy osztály két-három migráns diáknál többet nem bír el. Ezek a gyerekek ugyanis nemegyszer súlyos állapotban, poszttraumás stressz szindrómával kerülnek az iskolába. Egy ilyen gyereket nem kezelhetnek ugyanúgy a tanárok, mint a többieket, nem tudhatják, hogy mit váltanak ki belőlük. Az iskolában nincs pszichológus, pedig időnként a menekült gyerekeknek szükségük lenne rá. A cikkből kiderül az is, hogy a roma diákok és a menekült gyerekek kapcsolata ellentmondásos. Vannak igazi barátságok, a kisebb cigány gyerekek szabályosan rajonganak egzotikus külsejű társaikért, de az is előfordul, hogy azokat a bántásokat, amelyeket a kinti életben a roma gyerekek kapnak, bent az iskolában a menekülteknek adják tovább. A tanárnő szerint a migráns gyerekek jelentős része arra vágyik, hogy teljesen beolvadhasson az új közösségbe, szégyellik, hogy nem beszélik jól a nyelvet, hogy emiatt nem tanulnak jól, és sokan csúfolják is őket. Nem büszkék különbözőségükre, ők magyarok akarnak lenni. Minél fiatalabb korban kerülnek ide, annál inkább.

A Magyar Nemzet (Bernstein-mise… 15.o.) közli, hogy Leonard Bernsteinnek az 1963 novemberében meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy emlékére 1971-ben írt miséjét adják elő kétszer is a Zuglói Filmharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus tagjai, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei, valamint Egyházi Géza, Homonnay Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Kökény Pál, Mikecz Kornél, Ozsgányi Mihály, Schwimmer János, Serbán Attila, Szabó Dávid, Szemennyei János, Bódi Barbara, Lukács Anita, Peller Anna és Sas Éva énekesek. A holnap este fél nyolckor és kedden ugyanebben az időpontban megszólaló művet a MűPa Nemzeti Hangversenytermében Záborszky Kálmán vezényli, Böhm György rendezi. A lap idézi Bersnteint, aki a következőket írta művéről: „Úgy érzem, egész életemben ezt a művet írtam… Mindig is érdekelt a katolicizmus, minden szempontból, hasonlóságával és eltéréseivel a zsidó és más vallásoktól. Különösen XXIII. János pápasága idején, amikor valóban úgy tűnt, hogy a katolikus egyház vezető szerepet vállal bizonyos mozgalmakban: az igazságosságért, egyenlőségért… Mind a Kaddisht, mind a Misét lényegileg vallásos megnyilatkozásnak tartom, de nem olyan műveknek, amelyeket a tételes vallás keretein belül kellene előadni… Ami mondanivalóm volt, azt megírtam. Magyarázza mindenki úgy, ahogy akarja!”

Magyar Kurír