Napi sajtószemle

A Napi Gazdaság (Nálunk találkozhat… 1., 6. o.), a Népszabadság (Találkozhat… 8. o.), a Magyar Hírlap (Hazánkban is találkozhatnának… 6. o.), a Magyar Nemzet (Magyarországra látogat… 2. o.) és a Maszol.ro (Találkozhatnak…) beszámolnak arról, hogy Hilarion volokalamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyi vezetője az olasz Corriere della Sera napilapnak nyilatkozva azt mondta: Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája és Ferenc pápa első találkozójának egy semleges ország adhatna otthont, például Ausztria vagy Magyarország. Hilarion úgy fogalmazott, hogy „nem szerepel az agendában Ferenc pápa látogatása Moszkvába. Programozva van viszont egy találkozó Kirill pátriárka és a pápa között”. Hozzátette: nem akarja és nem is tudja megmondani, hogy a találkozóra még ebben az évben sor kerül-e. Egyúttal emlékeztetett rá: 1997-ben II. Alekszij pátriárkának II. János Pál pápával kellett volna találkoznia, de az esemény elmaradt.

A Magyar Hírlap (2. o.) Krisztusi alap és a Magyar Nemzet (2. o.) Ezer éve épült krisztusi alapra címmel számol be arról, hogy szentmisét mutatott be tegnap Erdő Péter bíboros a fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő óbudai főplébánián. (Lásd vasárnapi, június 28-i számunkban a Millenniumát ünnepli az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Hírlap (Böjte… 3. o.), a Magyar Nemzet (Böjte Csaba… 2. o.) és a Népszava (Szabadságért díjat kapott… 16. o.) hírül adják, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökének ítélték oda az idén a Magyar Szabadságért díjat. (Lásd szombati, június 27-i számunkban a Böjte Csaba kapta az idén a Magyar Szabadságért díjat című hírünket – a szerk.)

Az Erdon.ro Szeretetből oszlopot építeni… című tudósítása szerint szombat este tartották a nagyvárad-újvárosi Szent László-plébániatemplom búcsús szentmiséjét, amelynek főcelebránsa és szónoka Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes, érseki helynök volt. Homíliájában Erik testvér egy hasonlattal élve – egy napsütéses délutánon Torino egyik poros utcáján játszó gyermek egy nagyító segítségével a szemközti ház ablakára próbálja irányítani a sugarakat, hogy az ottani lakásban levő beteg kisöccse is részesüljön a napsütésben – érzékeltette: mennyire fontos, hogy Szent László példáját követve feladatunknak, illetve hivatásunknak tekintsük lelkünk templomának építését, s ezáltal fényt vigyünk mi is azok számára, akiknek csupán az élet árnyékos oldala jut. A jelen lévő hívektől azt kérte: tartsanak lelkiismeret-vizsgálatot, mennyire szoros a kapcsolatuk kiváló szentünkkel, hogyan viszonyulnak a tiszteletéhez. Csak a régmúlt idők szentjének tartják-e, vagy valóban törekednek-e arra, hogy közelebb kerüljenek hozzá? Szent Lászlóhoz hasonlóan akarnak-e igazán szolgálni, tisztában vannak-e azzal, hogy aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják, vagy nem tudják, hogy hol van a társadalomban az igazi helyük? A szerzetes úgy fogalmazott: Szent László a maga korában megtette azt, amit Isten elvárt tőle, s nekünk is az a feladatunk, hogy ne csupán a szentek dicsőségét emlegessük, hanem tegyük, valósítsuk meg azt, amivel az Úr megbízott bennünket. Ferenc pápának a szerzeteseknek üzent tanácsát megfogadva, hálával tekintsünk a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent, és reménnyel telve menjünk a jövőbe.

A Népszabadság (11. o.) Nők, gyerekek és aggastyánok az Iszlám Állam ellen címmel méltatja Jászberényi Sándor író, költő fotókiállítását, amely az Auróra Közösségi Házban látható július 3-ig. A képek alkotója az Iszlám Állam előretörése idején csatlakozott a kurd hadsereghez, több város felszabadításáról is tudósított. Jászberényi több történetet is elmesél, így egy kopt keresztény papról, akinek olyan temploma van, amelynek csak a falai állnak, mert még csak félig volt készen, amikor kitört a mészárlás. Tető helyett arra költötték a pénzt, hogy minél több keresztény embert mentsenek ki Moszulból, és inkább a csupasz ég alatt miséznek a háromszáznál több menekülttel. A radikálisan fogalmazó tudósító szerint mindaz igaz, ami az Iszlám Államról kering: „Ezek az emberek a tanúk rá.”

A Magyar Hírlapban (13. o.) Sinkovics Ferenc Hagyomány és modernitás címmel megállapítja: alapvetően visszaszorult az egyházi kóruszene az utóbbi évtizedekben. A rendszerváltozás nem hozott látványos áttörést ezen a téren, de azért javult a helyzet. Sokat tesz az egyházi zenéért a BMC kiadó, amelynek közelmúltban megjelent lemezén két kortárs szerző, Serei Zsolt és Zombola Péter vesperásai hallhatók a Schola Cantorum Budapestiensis előadásában. Sinkovics szerint amit a Hungarian Contemporary Vespers című lemezen hallunk, „felemelő és meditatív kóruszene, tisztán csengő, sőt, megtisztító erejű ének. Mintha egy karcsú csónak lenne, amely lassú, méltóságteljes sodródásával más tudatállapotba viszi át az embert. Feltétlenül magasabbra, közelebb a Teremtőhöz…”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír