Napi sajtószemle

Az Újszó.com Betiltották az alvilági rituálékat Ferenc pápa látogatása idejére című beszámolója szerint a Bolíviában tíz napon át életben lévő rendelet tilt mindenféle ördögimádó szertartást, köztük az állatáldozatok bemutatását – jelentette be a főváros, La Paz vezetésének szóvivője a Panamericana rádióban szerdán. A hatóságok eltávolították azokat a fekete gyertyákat is, amelyeket az El Alto utáni autópálya-szakasz úgynevezett „ördögkanyarában” szokás meggyújtani, hogy így nyerjék el a pokol erőinek védelmét a veszélyes útszakaszon. A hírportál megjegyzi: egy hét múlva esedékes apostoli látogatásán a Szentatya az El Altó-i repülőtér és a La Paz közötti 12 kilométer hosszú szakaszt kétszer is megteszi. Az „ördögkanyartól” egy kilométerre meg is áll majd, hogy misét mutasson be egy jezsuita rendtársa emlékére, akit félkatonai szervezetek tagjai 1980-ban azon a helyen gyilkoltak meg.

A Krónika.ro Szobrot állítottak Csíkdelnén Bálint Lajos érseknek címmel adja hírül, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye első érsekének emlékére állított mellszobrot vasárnap, a Keresztelő Szent János-templomban tartott búcsús szentmisét követően Jakubinyi György érsek áldotta meg az Úr­kápolna kertjében. A búcsús szentmisét a gyulafehérvári érsek Tamás József segédpüspökkel együtt celebrálta. A szobrot Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója készítette. Csintalan László csíkdelnei plébános az ünnepi alkalmon elmondta: „Amikor szobrot leplezünk le, egy életmű áll előttünk, jelen esetben Bálint Lajos érsek életműve. Ebben nem a hibát, nem a fényképet keressük, az arcvonásban azt akarjuk felfedezni, hogy Erdély, illetve a gyulafehérvári főegyházmegye első érseke szelíd ember volt, és hittel szolgálta Istent, egyházát és székely népét.” A hírportál emlékeztet rá: a gyulafehérvári főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án született Csíkdelnén. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium, majd a gyulafehérvári hittudományi főiskola növendéke volt. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Sepsiszentgyörgyön volt segédlelkész, Futás­falván, Csíkszentdomokoson és Szé­kelyudvarhelyen plébános. 1981. szeptember 29-én szentelte segédpüspökké Jakab Antal megyéspüspök Gyulafehérváron. Az egyházmegye vezetését 1990-ben vette át. 1991-ben II. János Pál pápa érsekségi rangra emelte az egyházmegyét, és Bálint Lajost nevezte ki első érsekévé. Tisztségét 1993-ig töltötte be. Székelyudvarhelyen hunyt el 2010. április 4-én. Sírja a csíkdelnei temetőben található.

A Kárpátinfo.net (Ingyenkonyha…) beszámol arról, hogy a beregszászi római katolikus templom szomszédságában lévő Pásztor Ferenc Közösségi Házban Majnek Antal megyéspüspök jelenlétében a napokban adták át a Szent Anna Karitász ingyenkonyháját. A konyha kialakítását a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány, valamint magyarországi adományozók támogatták.

A Magyar Hírlapban (8. o.) Kiss István Béla A tudós továbbgondolandó gondolatai címmel írt cikkében úgy vélekedik: Európa ideológiai zsákutcába jutott, „amely vagy abban nyilvánul meg, hogy Svájcban megtiltják újabb mecsetek építését, vagy abban, hogy Franciaország egyik kisvárosában lebontatják II. János Pál szobrát, mert túl nagynak tartják rajta a keresztet, amelynek viselését már az iskolákból is száműzték, nehogy például a muzulmánok érzékenységét sértsék. A keresztény gyökerek elvágása (EU-alkotmány) amúgy is a tolerancia, a befogadó szellemiség tönkretételével egyenlő, hiszen igazán toleráns és befogadó csak az tud lenni, akinek határozott, egyértelmű identitástudata van”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír