Külföldi hírek
A Népszabadság (8.o.) Vallások zárt ajtók mögött, a Magyar Nemzet (9.o.) Közös pontokat keresnek a vallások címekkel számolnak be a katolikus és muzulmán szakértők vatikáni tanácskozásáról. (Lásd tegnapi, november 4-ei számunkban A katolikus-muzulmán fórum első szemináriuma című hírünket – a szerk.)
A Népszabadság több véleményt is idéz. Angelo Scola bíboros, velencei pátriárka szerint nem szabad hallgatni arról, hogy az iszlám országokban megsértik az emberi jogokat. A katolikus teológusok a párbeszéd központi nehézségének érzik, hogy az iszlámot nem fogja össze központi vallási vezetés, és a muzulmán világban vallás és állam között gyakran hiányzik a laikus tér. A fórumot szervező Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke így foglalta össze a tanácskozás légkörét: „Párbeszédre vagyunk ítélve.” A tanács titkára, Pier Luigi Celata hozzátette: „A két vallás közötti feszültségek sokszor nem vallási, hanem politikai-ideológiai eredetűek.” A Népszabadság megjegyzi: nyitás figyelhető meg muzulmán részről is. A szaúd-arábiai uralkodó, II. Abdullah iszlám–héber–keresztény konferenciát kezdeményezett, Katarban pedig megépült az első keresztény kultuszközpont.
A Magyar Nemzet arra figyelmeztet: „A gyakorlati és elméleti kérdések összefésülése nagyon messzire vezethet, így akár politikai húrokat is megpendíthetnek a jövőben, amely azonban nem célja a vallási vezetőknek. Egyes szakértők szerint a demokratikus berendezkedésű országokban elterjedt katolicizmus püspökei esetleg azt is felvethetik a több helyen is tekintélyuralmi rendszerek kebelén működő iszlám vezetőinek, hogy tegyék hangsúlyosabbá a demokráciát követelő állásfoglalásukat. A vallásközi diskurzus átpolitizálódása valószínűleg tönkretenné a kezdeményezést, így a Szentszék távol tartja magát a kritizálástól.”
Hazai hírek
A Magyar Nemzet (Erdő… 2.o.) beszámol arról, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Erdő Péter bíboros – a testület elnöke – vezette delegációja tegnap megbeszélést folytatott Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével. A felek – XVI. Benedek pápa megnyilatkozásával egyezően – arra a következtetésre jutottak, hogy a világválság oka a neoliberális gazdaságpolitika, amely lehetővé tette, hogy a bankok állami kontroll nélkül nyerészkedjenek, illetve, hogy irreális legyen sok helyütt a lakosság fogyasztása. Ma a reformátusokkal folytatódik a KDNP éves egyházi találkozósorozata.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (A mártírok előtt… 4.o.) beszámol arról, hogy tegnap, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének 52. évfordulója alkalmából a KDNP és a Barankovics István Alapítvány az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségénél Mindszenty József bíboros hercegprímás emléktábláján helyezett el koszorút. A polgári napilap beszámolója kitér arra is, hogy kedden a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros fővédnökségével rendeztek jótékonysági hangversenyt Emlékezés a magyar szabadságharc mártírjaira címmel. Az est bevételét a nagycsaládosok és árva gyermekek támogatására fordítják.
A Magyar Hírlap (2.o.) Hűséges evangélikus címmel idézi Prőhle Gergelyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjét, aki a mártírhalált halt Maléter Pál fővárosi emléktáblájának leleplezésén és felszentelésén azt mondta: a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere volt az egyetlen, aki a Nagy Imre-perben kiállt az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméi, illetve a mártír miniszterelnök mellett. Az emléktáblát az evangélikusok állíttatták. Prőhle Gergely kijelentette: az egyház kötelessége és dicsősége, hogy megemlékezzen nagyjairól. Ittzés János elnök-püspök a felszentelő ünnepségen arra figyelmeztetett, hogy a halállal nincsen mindennek vége, mert eljön az igazság órája.
Magyar Kurír