Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (16. o.) Új erőre kapott a Boko Haram címmel emlékeztet rá: az elmúlt hetekben több mint ötszázan haltak meg a Boko Haram terrorcsoport kezétől Nyugat-Afrikában. Az új nigériai elnök, Muhammadu Buhari első számú célként jelölte meg, hogy felszámolja az Iszlám Államhoz csatlakozott terrorszervezetet, de eddig semmilyen sikert nem aratott. A lap szégyennek tartja, hogy egy csaknem 200 milliós ország nem bír el egy alig 10 ezer főnyi muzulmán lázadócsoporttal, mely hetedik éve zaklatja és terrorizálja Nigéria északkeleti részén a lakosságot. Még akkor is szégyen, ha Nigéria népessége etnikailag és vallásilag is megosztott. Északon a muzulmánok, délen a keresztények vannak többségben, a két vallás hívei fele-fele arányban oszlanak meg. A lap szerint azonban csak idő kérdése, hogy a több gyereket vállaló muzulmánok mikor kerülnek többségbe.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (16. o.) Bor a háború dúlta Szíriából címmel mutatja be a szír keresztény testvérpárt, Karim és Sandro Saadét, akik tíz évvel ezelőtt elhatározták, hogy helyreállítják az iszlám előtti időkben jelentős szíriai borkultúrát, és ezt a törekvésüket a háborús konfliktus ellenére sem adják fel. Jelenleg az övék Szíria egyetlen kereskedelmi borászata, a Domaine de Bargylus. Augusztusban háromnaponta taxival viszik el a jéggel hűtött szőlőt Latakiából a kétszáz kilométerre lévő libanoni Bejrútba, ahol a tulajdonosok üzeme működik. A fivérek számára túl veszélyes, hogy meglátogassák a szíriai birtokot, ráadásul a dugókat, a címkéket és az üvegeket Franciaországból kell importálni, és a háború miatt fennakadások vannak ebben is.

A Népszabadság (Állj ide… 1., 2. o.) összeállítást készített arról, hogyan segítik a menekülteket a hazai segélyszervezetek és a civilek. Nyilatkozik Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója is, aki elmondta: különös gondot fordítva a kísérő nélkül érkező gyerekekre és az idősekre, a táborokban, befogadóállomásokon nyújtanak segítséget. Úgynevezett utcai munkát nem végeznek. A lap megkérdezte Écsy Gábort, mi a véleménye a „nemzeti konzultáció fedőnéven ismert idegenellenes kampányról és a magyar-szerb határon épülő vasfüggönyről”, de az igazgató nem kívánt válaszolni, hangsúlyozva: „Ennek megítélése nem a mi tisztünk.” Arról sem mondott véleményt, hogy Ferenc pápa útmutatása szerinte összhangba hozható-e Orbán Viktor kijelentéseivel. Leszögezte: „Nekünk az a feladatunk, hogy segítsünk, ha baj van.”

A Heti Válaszban (37. o.) Baritz Sarolta Laura Az érem első oldala címmel azt fejtegeti, hogy mint mindennek, a menekültkérdésnek is két oldala van. Ám az érem két oldalának nem egyforma a súlya. „A menekültek arccal, sorssal rendelkező személyek, akik nem kalandorként és nem ellenséget megtestesítő, arctalan tömegként jönnek. Ellenség akkor lesz belőlük, ha ezzel az attitűddel fogadjuk őket.” A domonkos szerzetesnővér idézi Jézus szavait: „Éhes voltam és ennem adtatok, idegen voltam és befogadtatok” (Mt 25,35). Figyelmeztet: e mondatokat rájuk is érvényessé téve kiderülhet: „nem ellenség, hanem a Király áll velünk szemben. Ez van az érem első oldalán. Innen nézve a másik oldal problémái is könnyebben megoldhatók.”

A Székelyhon.ro Mária-kert Csíksomlyón a belső békéért című beszámolója szerint „Rózsák, gyógynövények, egy kisebb tavacska, padok, gyümölcsfák, itt-ott serénykedő, gyomláló emberek – a csíksomlyói Mária-kert.” Mária tiszteletére alakították ki azt a tizenöt „udvart” magába foglaló három hektáros kertet, amely a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó csíksomlyói Szent István Kollégium mögött található. Balázs Zsóka nevelő felidézte: „2009-ben, amikor mi itt Somlyón ’hont foglaltunk’, adva volt egy nagy tér, egy ház, amelynek elég rossz volt az ómenje az elmúlt negyvenéves múltját nézve, és sokáig gondolkoztunk, hogy mivel tudnánk nyitni a város fele. Így született meg annak az ötlete, hogy ha van ez a nagy kert, hát akkor legyen itt egy park. De ne csak egyszerű park, hanem legyen ennek tematikája. Itt van a kegyhely, a Mária-zarándokhely, akkor már zajlottak a munkálatok a Mária-úton, felmerült, hogy mi lenne, ha csinálnánk ide egy Mária-kertet. Így kezdtünk el álmodozni gyerekekkel, felnőttekkel a Mária-kertről és arról, hogy ez miről is szóljon.” Zsóka nevelőnő szerint a Mária-kert tulajdonképpen egy meditációs kert, amely tizenöt udvarból áll, és mind a tizenöt udvar olyan életeseménynek állít emléket, amely Mária életében kiemelkedő volt. „Ilyen az angyali üdvözlet, Erzsébet meglátogatása, a betlehemi születés, az egyiptomi menekülés. Mind olyan állomások, amelyek az emberek életében is óhatatlanul ott vannak, csak nem nagyon tudatosul bennük.” Ennek szeretnének teret adni, együtt dolgozni mindazokkal, akik nyitottak a közös gondolkodásra, a tenniakarásra. „Nem azt szeretnénk, hogy a mi ötletünk legyen, azt szeretnénk, hogy minél többen vegyenek részt benne. Ez egyfajta közösségi kert kellene legyen, amelybe mindenki hozzáteheti a maga kicsijét, hogy meglegyen aztán a közös nagy.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír