Napi sajtószemle

Az Erdon.ro (Váradiak koncertje…) beszámol arról, hogy július 19-én vasárnap este a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatkozott be a nagyváradi székesegyház Szent László Ének- és Zenekara és Gyermekkórusa, Kristófi János karnagy vezényletével. A rendezvény a debreceni katolikus újjászületés emlékéve programsorozatának részét képezte.

A hírportál emlékeztet rá: a váradi székesegyház ének- és zenekara császári rendelet nyomán jött létre, és 1723. január 10-én lépett fel első ízben az akkori ideiglenes székesegyház, vagyis a Szent László-templom felszentelési ünnepén. Immár tehát több mint 290 éve, hogy heti rendszerességgel ünnepélyesebbé teszi a vasárnap délelőtti szentmiséket. Az egyházmegye alapítójának, Szent Lászlónak a nevét 1992-ben vette fel. Az együtteshez tartozik a székesegyház gyermekkórusa, mely 1991-ben jött létre Kristófi János orgonista-kántor irányításával, a hittanra járó gyermekek bevonásával. Liturgikus szolgálata advent és nagyböjt időszakára korlátozódott, majd hosszabb megszakítás után 2011 novemberében alakult újra, 2012 januárjától egészíti ki a Szent László Ének- és Zenekar liturgikus szolgálatát. Kristófi János elmondta: szívesen fogadnak új tagokat, érdeklődni nála, a 0771/721 562-es romániai telefonszámon lehet.

Ugyancsak az Erdon.ro Mint tengeri csillag dagálykor című tudósítása szerint  július 18-án, szombaton húszéves érettségi találkozóját tartotta a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum 1995-ben végzett első két osztálya. Az öregdiákok délelőtt szentmisén vettek részt a székesegyházban. A hírportál felidézi: a rendszerváltozást követően 1991-ben kezdett el működni a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum Nagyváradon, két osztállyal. Az A osztályba harminc diák járt, és Fodor József általános helynök volt az osztályfőnök, míg a B-be 26, ezt az osztályt Moldován Lajos vezette.

Ennek a két osztálynak az egykori tanulói találkoztak szombaton délelőtt. A szentmise bevezetőjében Fodor József kiemelte: hálaadásra gyűltek össze, hogy húsz év elteltével megköszönjék Istennek azt a sok kegyelmet, melyben részesítette őket, és közösen emlékezzenek az együtt töltött évekre. Az a négy esztendő életük legszebb időszaka volt. Az egykori osztályfőnök azt kívánta volt diákjainak: a Kármelhegyi Boldogasszony legendájában szereplő lovaghoz hasonlóan mindig térjenek haza, és vigyenek fényt, világosságot.

Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből hangzott el, és azért is volt különösen érdekes, mert Gábor Elemér atya elmélkedett, aki a B osztály diákja volt annak idején, jelenleg pedig az egyik budapesti plébánián teljesít szolgálatot. Kiemelte: azért jó kifejezni a hálát, mert napjainkban sajnos kevés ember érez késztetést erre, holott közösen emlékezni, illetve hálát adni felemelő és felszabadító érzés. A jubileumi találkozót ahhoz a természeti jelenséghez hasonlította, amikor dagálykor a tengeri csillagok fellélegezhetnek, mert jobb és kellemesebb nekik.

A Népszabadság (Elérkezett… 8. o.) és a Magyar Nemzet (Terror... 13. o.) beszámolói szerint huszonnyolcan meghaltak és mintegy százan megsebesültek a Törökország délkeleti részén, a török–szír határ közelében fekvő Suruc városában végrehajtott tegnapi merényletben. Ugyancsak július 20-án, hétfőn a határ túlsó oldalán, Szíriában található Kobanit is robbanás rázta meg. Politikai elemzők szerint mindkét merénylet mögött a dzsihadista Iszlám Állam állhat. A Magyar Nemzet idézi David Cameron brit miniszterelnököt, aki tegnap egy birminghami rendezvényen kijelentette: nem dicsőség, hanem brutalitás és a szinte biztos halál vár azokra a fiatal brit moszlimokra, akik csatlakozni akarnak az Iszlám Államhoz. Cameron ismertette kormánya cselekvési programját az ISIS nagy-britanniai befolyásának visszaszorítására, és leszögezte: a szervezet a „halál szektája”, így semmi köze az iszlámhoz, mert annak középpontjában az élet tisztelete áll.

A Népszavában (13. o.) Gál Mária Az iszlamisták a spájzban vannak? című összeállítása szerint a belgrádi vezetés komolyan veszi azt a múlt héten napvilágra került propagandavideót, amelyben az Iszlám Állam Szerbiát a kalifátus első balkáni célpontjaként nevezte meg. A cikkíró úgy véli: a srebrenicai népirtás huszadik évfordulója terelte a kalifa figyelmét a térségre, valamint az, hogy a terrorszervezet komoly erőfeszítéseket tesz a nagy rivális, az al-Kaida befolyási övezeteinek elhódítására. Oszama bin Ladennek is sok híve volt a Balkánon.

A Magyar Hírlapban (Mindenkinek… 3. o.) Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője nyilatkozik. Azzal kapcsolatban, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy visszakerülhet a bíróságokhoz az egyházak bejegyzésének joga, ez pedig hasonlít a KDNP eredeti, 2011-es javaslatára, Harrach úgy fogalmazott: „Mind a parlamenti, mind a bírósági hatáskörnek vannak előnyei és hátrányai. A jogszabálynak azonban két szempontnak mindenképpen meg kell felelnie, egyrészt biztosítania kell a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, ami most is adott. Másrészt gátat kell szabnia az egyházi státusszal való visszaéléseknek, ami a jelenlegi törvény megszületése előtt nem volt biztosított. Ha a legújabb változat megfelel ezeknek, a KDNP is támogatni tudja majd a Parlamentben.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír