Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (3. o.) Bayer Zsolt A rendetlenség címmel felidézi, hogy Ferenc pápa közelmúltbeli, három országot érintő latin-amerikai apostoli látogatásának egyik állomásán arra kérte a fiatalokat, hogy csináljanak nagy-nagy rendetlenséget, szívet-lelket melengető, reményt adó rendetlenséget, utána pedig segítsenek a rendrakásban. A cikkíró szerint ez azt jelenti, hogy Ferenc pápa is tudja: nem élhető ez a világ jelen állapotában, s hogy ezen változtatni lehessen, fel kell forgatni mindent. Bayer egyetért ebben a Szentatyával, de hozzáteszi: „(…) ebben a mai világban egyetlen rendetlenségnek van létjogosultsága: a rendnek. A mai lázadás csak a rend lázadása lehet a rendetlenség, a káosz, a libertariánus világnézet, az anarchia ellen. Tényleg nincs más alternatíva. Fel kell lázadni a rend, a normalitás, a hagyományok, az elmúlott évtizedek nevében. Fel kell lázadni a pillanat ellen, őfelsége, az Idő szolgálatában. Fel kell lázadni a keresztények védelmében. Lázadni kell Európáért, és még inkább a hazáért.”

A Magyar Nemzetben (14. o.) László Dávid Szemben az egész világgal címmel megállapítja: „Az Iszlám Állam nem válogat. Elvük egyszerű, aki nem velük van, az ellenük. Ahogy azt a törökországi merénylet is mutatja, legyen szó síita vagy akár szunnita muzulmánról, vallástól függetlenül mindenki potenciális célpont, ha nem hódol be a szervezet vasszigorú előírásainak. A céljuk az egész világra kiterjedő kalifátus létrehozása, amelyben az iszlám államok sem szövetségesek, csak megváltásra váró eltévelyedettek.” A cikkíró kifejti: az Iszlám Állam az iszlám szunnita ágát, azon belül is a vahabizmus egy fajtáját képviseli. Ennek a 18. századból származó szélsőséges irányzatnak a lényege az iszlám megtisztítása a rárakódott idegen elemektől, a Korán tanainak feltétel nélküli követése. Az, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, annak borzalmairól nap mint nap kapunk híreket.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7. o.) Arday Attila Nekünk Nándorfehérvár kell címmel emlékezik meg arról, hogy 1456. július 22-én a mai Belgrád erődítményénél Hunyadi János és Kapisztrán Szent János seregei megállították a Nyugat felé terjeszkedő törököket. Pontosan négy évvel ezelőtt pedig ezen a napon mutattak be először szentmisét a nándorfehérvári diadal emlékére az egykori Etele söröző helyén. Musits Antal, vagyis Tóni atya és a lágymányosi Szent Adalbert-plébánia ekkor kapta meg a jogerős engedélyt, hogy a vendéglátóipari egység helyén új templomot építsen. A templom felépült, és Boldog Meszlényi Zoltánról kapta a nevét. Ma este pedig Tóni atya ismét emlékmisét mutat be. A cikk szerzője figyelmeztet: nem csak nagy történelmi vereségeink miatt kellene szüntelenül keseregnünk, nagy történelmi diadalainknak is lenne helyük nemzeti ünnepeink között.

A Népszabadságban (11. o.) Bárkay Tamás Ünnepnap Vizsolyban címmel számol be arról, hogy elkészült az első újranyomtatott vizsolyi biblia. A reprint kiadványt – az eredeti kötet megjelenésének 425. évfordulója apropóján – szombaton délután mutatják be a közönségnek, a kezdeményezés fővédnöke, Tőkés László jelenlétében, házi ünnepség keretében. A cikkíró kiemeli: a világritkaságnak számító, középkori módszerekkel és eszközökkel létrehozott, kétmillió forint becsértékű másolat Daruka Mihály múzeumigazgató ötlete nyomán és vezetésével készült el. Az általa irányított egyesület nyolc éve határozta el, hogy az éppen 500 éve kezdődött reformáció előtt tisztelegve újranyomja a Károli Gáspár által lefordított és a legendás nyomdaművész, Mantskovits Bálint által kinyomtatott bibliát.

A Székelyhon.ro (A katolikus hittanárok…) beszámolója szerint a kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán témájú 23. Bolyai Nyári Akadémián a Nagyváradi és Temesvári Egyházmegyéből, illetve a Gyulafehérvári Főegyházmegyéből érkezett negyven hittanár hallgat előadásokat és készít kreditpontos portfóliót ezen a héten a római katolikus dogmatika és fundamentális teológiai témák feldolgozásáról Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban.

A képzés célja a hittanos tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, személyiségfejlesztés, a tantervi és szaktárgyi tudás integrálása; a didaktikai folyamat tervezése és irányítása, valamint a szakmai együttműködés és a kommunikációfejlesztés. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának adjunktusai: Jitianu Liviu, a dogmatika és a filozófia tanára és Vik János, a fundamentális teológia tanára, valamint Horváth István főtanfelügyelő témacentrikus katekétikai előadásait kommunikációs gyakorlatok, viták és önálló munka egészítik ki. Kedden előadások hangzottak el a szakrális kommunikációról. Szerdán az egyház és politika téma mellett Jitianu Liviu az egyéni és közösségi identitás kommunikatív vonatkozásairól beszél, amit csoportmunka követ, hogy a tanult módszerek alkalmazásával egy kommunikációfejlesztő hittanórát tervezhessenek meg, amit végül bemutatnak a csoport előtt is. Csütörtökön 12 órától kerül sor az ünnepélyes záró szentmisére a Szent Miklós-hegyi plébániatemplomban.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír